1439 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. az üzletrésze után 2016-ban osztalékot kapott, amit bevételként elszámolt. Kérdésünk, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredményünket csökkentő tételként elszámolhatjuk-e a 1629-es bevallás 03-01 lap 07-es sorában, mint "kapott (járó), bevételként elszámolt osztalék és részesedés"-t? Az adózás előtti eredményünk 200 000 forint, az adóalapot csökkentő tétel 2 655 000 forint, az adóalapot növelő tétel 2 148 000 forint. Fentiek alapján az adóalap: -307 000 forint. Kérdésünk, hogy ezt a -307 000 forint adóalapot elhatárolhatjuk-e? Társasági adónkat a jövedelemminimum megállapítása alapján állapítjuk meg. Pld.: korrigált összes bevétel: 28 391 000 forint, ennek 2 százaléka 568 000 forint. Így a fizetendő társasági adó 57 000 forint. Előre is köszönjük válaszát! Tisztelettel: Tóth Mária

Kérdés

Egy bt. 2017. január 1-jétől katás. Megfizette a társasági adót. Kell fizetnie 16% osztalékadót (3 év alatt egyenlő részletekben)? A megadózott adóalapot a tulajdonosok kivehetik-e, kell-e fizetnie ehot?

Cikk

Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság meglévő beruházási hitelét, valamint forgóeszköz-finanszírozású hiteleit egy másik bankkal kötött szerződéssel váltotta ki. A hitelkiváltás egy szerződésben jelent meg. Kérdésünk az, hogy az így fizetett hitelkamat arányos része – a beruházási hitel arányos része – a társaságiadó-kedvezményként igénybe vehető-e? Köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Kedves Tirpák Anita! Azonos című kérdésemre nem kaptam választ, vagy csak nem egyértelmű számomra, hogy ha magyar cégként osztalékot kapok egy cseh cégtől, amelyben részesedéssel rendelkezem, akkor egyértelműen levonhatom-e a társaságiadó-alap számításakor, vagy be kell kérnem egy igazolást, hogy ő hogyan számolja el a saját "számviteli törvénye szerint"? E papír birtokában derül majd csak ki, hogy adóalap-csökkentést használhatok-e vagy sem? Köszönettel.

Kérdés

Kérdésem a következő. Egy kft. a korábbi években osztalékot írt elő a tagok részére (a tagok magánszemélyek). A kifizetés nem történt meg. Közben a kft. nehéz helyzetbe került, bevétele minimálisra csökkent. A tagok nyilatkoztak, hogy lemondanak a korábban előírt osztalékról. Kérdésem: ebben az esetben az osztalékot le kell könyvelni egyéb bevételként, és a társaságiadó-bevallásban egyéb csökkentő tételként szerepeltetni? Második kérdésem: jól tudom-e, hogy a lemondott osztalék után már nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie a kft.-nek? Márkus Jánosné

Kérdés

Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?

Cikk

Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Adott egy közhasznú nonprofit kft., mely 2014-ben már a társadalmi támogatottságot nem tudja igazolni a közhasznú beszámolójában, ez 2015-ben fokozódik azzal, hogy egyáltalán nem végez közhasznú tevékenységet. Kérdésem a társasági adó fizetési kötelezettséghez kapcsolódóan az, hogy melyik az a két lezárt üzleti év aminek alapján más lesz a társasági adó megállapítás folyamata. Illetve másik kérdésem, hogy milyen adóalap korrekciós tételek vonatkoznak ezekre az évekre? Valóban meg kell-e fizetnie a társasági adót a két adóévben a teljes bevétele után? Alkalmazni kell-e a 13/a paragrafus c bekezdését? Kérem, segítsen tisztán látni ezen kérdésben, mert jelenleg úgy látom, hogy ha ez az esemény bekövetkezik, akkor sokszorosan megadóztatjuk ezeket a nonprofit kft.-ket. Vagy csak szimplán ugyanúgy kell megállapítani a társaságiadó-alapjukat ezen két adóévben is, mintha normál kft.-ről lenne szó. Köszönöm, hogy segít nekem a jogszabályok betartásában.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átfogó ellenőrzés keretében megállapítást nyert, hogy jogtalanul vettük igénybe 2014. adóévben a tao-kedvezményt. Támogatást adtunk egy sportegyesületnek. Mindent időben bejelentettünk, átutaltunk, de véletlenül a támogatási összeg 1 százalékának a 2/3 részét 2015. január 20-án utaltuk el. A tao-kedvezményt a támogatás után igénybe vettünk. Az átfogó ellenőrzés 2016-ban volt. Kérdésem a következő: a 2016. évi tao elszámolásánál igénybe vehetjük adócsökkentő tételként a revízió által megállapított 2014. évi adóhiány, támogatás összegét? Milyen különleges adójogszabály vonatkozik erre az esetre? Csökkenthetjük a 2016. évi tao összegét a 2014. évi támogatás összegével? Válaszukat előre köszönöm. Lengyelné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt dr. Verbai Tamás! Előző válaszában kiemelte: az Art. 151. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. Ez azt is jelenti, hogy a visszatartott adó-visszaigénylés fedezetéig az adótartozások megfizetettnek tekinthetők, vagyis nem vonhatók végrehajtás alá? Másik kiemelt jelentősége is van számunkra ennek a kérdésnek, mert a december 20-ai társaságiadó-előleg és -feltöltés megfizetését is érinti. Jogosan utasította vissza a NAV a sportcélú tao-rendelkezésünket, miszerint december 20-án nem volt megfizetve az adó, valamint megbüntethet-e 20%-os mulasztási bírsággal, miközben a visszatartott adó-visszaigénylésünk fedezte ezt a tartozást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknél jelentős pénztári hiány jelentkezett, melyet hiányként elszámoltunk. Kérdésem, hogy a társaságiadó-alapot növelni kell-e az összeggel? Sajnos 100 millió forint feletti a hiány. Azt most még nem lehet megállapítani, hogy a társaság mindent megtett-e annak érdekében, hogy ne következzen be a hiány.

Kérdés

Egy kft. tulajdonosa egy 3000 négyzetméteres teleknek, a telket 2015. évben vásárolta a társaság. 2016. évben ezen telek haszonélvezeti jogát ingyenesen átengedte a társaság két magánszemély tulajdonosának. A két magánszemély a társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. Jelenleg a telket a kft. használja, későbbiekben üzemcsarnokot fognak rá építeni. A telek használatáért a kft. nem fizet senkinek, és azt a későbbiekben sem tervezi. A NAV a magánszemélyeknek határozattal megállapította az ajándékozás miatt fizetendő illetéket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságnak az ingyenes haszonélvezeti jog átengedése miatt van-e adófizetési kötelezettsége (áfa, szja, eho)? Az ügylet érinti-e a társaságiadó-fizetési kötelezettséget? A vagyoni jog ingyenes átengedése miatt kell-e csökkenteni a telek nyilvántartási árát? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szántóföldvásárlás illetéke

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Háromgyermekes anya kedvezménye válás esetén

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink