Tisztelt Szakértő! A kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya egy munkabalesettel összefüggésben a felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére kötelezte társaságunkat. A határozatban szerepel, hogy a munkáltató nem tartotta be a hatályos munkavédelmi előírásokat, és a munka baleset ezért következhetett be. Kérdésem, növelni kell-e a társasági adó alapját a megítélt összeggel és kamataival? Köszönettel: Papp Irén
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezzük-e, hogy a társasági adó hatálya alatt jóváhagyott osztalék kifizetése nem eredményez adóalapnövelő tényezőt, ha a kifizetés már a kiva időszaka alatt történik? Köszönöm: Mikro
Ügyfelem 2018. január 1-jével tér át kivára. A 2017. évi bevallást, mérleget elkészítem, megfizeti a társasági adót. Ezen kivül van-e még valamilyen adó, amit az áttérés kapcsán fizetni kell? Továbbá, ha a kivás időszak alatt osztalékot vesz fel, ugyanúgy meg kell fizetni a 15% szja-t és a 14% ehót? Válaszukat köszönöm.
Bevételi nyilvántartást vezető bt. 2018. január 1-jei eva alóli kilépése esetén a 2017. decemberben kibocsátott számla és a decemberben beérkező szolgáltatásidíj-számla 2018. január 20-áig kerülnek kiegyenlítésre. Kérdésem az, hogy ezen számlák értéke része-e az eva alatt képződő bevételnek, és a költség is 2017-ben elszámoltnak tekintendő? Vagy a pénzforgalmi szemléletnek megfelelően mind a bevétel, mind a költség már a kilépés után a társasági adó szabályai szerint adózik 2018-ban? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
"A" társaság folyamatban lévő beruházást apportál "B" társaságba, a könyv szerinti értéknél magasabb összegben fogadják el az apport értékét. Mi a teendő "A" társaság adóalapjának számításánál, mivel nem valósul meg bevételszerzés, csak üzletrészt kap helyette? Véleményem szerint ebből nem lehet adóalap, csak akkor, ha az üzletrészt elidegenítik. Milyen jogszabályi paragrafusokra kell hivatkozni? Hogyan lehetne ez utólag bejelentett részesedés szerzése?
Tisztelt Szakértő! Cégünk januártól szeptemberig a társasági adó alá, októbertől a kiva alá tartozik. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ebben az esetben vizsgálnunk kell-e a tao és az ipa feltöltési kötelezettséget? Ha igen, akkor jelen esetben is december 20-a a határidő? Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Adózóna! 2012. évtöl új tulajdonosunk belépésével, az addig alacsony forgalmú vállalkozás (2010. évben 93 millió forint, 2014. évre elérte az évi 3,5 milliárd forint éves forgalmat. A forgalom-növekedés azonban áldozatokkal járt, a vállalkozás jövedelemtermelö képessége 2012-2016 évek között alacsony volt. A vállalkozás könyvelését végzö könyvelőiroda helytelen helyzetértékelése alapján sajnos 2012-töl kezdödöen a társasági adóbevallásban a Nyilatkozat a jövedelem- (nyereség-) minimum alkalmazásáról a 3-ast (3-as jelentése:Jövedelem (nyereség) minimum szerint állapítja meg az adókötelezettséget) jelölte be. Kérdésem: lehetséges-e a társaságiadó-bevallásban a választási lehetöséget módosítani (tényleges adóalap után adózni), az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítö nyomtatványt kitöltésével a 2012-2016 évek vonatkozásában? Fáradozásukat elöre is köszönöm. Tisztelettel: Oroszné Stubenvoll Éva
Egy cég 1992-ben vásárolt egy ingatlant 6 millió forintért, amit értékesíteni szeretne 100 millió forintért. Áfakörös, ha eladja az ingatlant, akkor mennyi áfát kell fizetni? Ha jól tudom, egy nyomtatványon be lehet jelenteni, ha az ingatlanértékesítés után nem szeretne áfát fizetni, illetve év végén a 9 százalékos társasági adót kell még megfizetnie. Ha ugyanilyen értékű az ingatlan, de egyéni vállalkozóról van szó, akkor 15 százalék szja-t és 22 ehót kell fizetni év végén?
Megjelent a 331/2017. kormányrendelet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól, amely nyilvántartás a részesedésszerzéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény érvényesítésének feltétele.
Tisztelt Szakértő! Egy partnercégünk nyílt végű pénzügyi lízing szerződést kötött 3 évre egy személygépjárműre, amely szerződést a lejárat előtt felmondanak, de nem a lízingbe vevő kívánja megvásárolni a gépjárművet, hanem kijelöl rá egy vevőt. A gépjármű vevője kapcsolt vállalkozása a lízingbe vevőnek, a lízingbeadó fogja kiszámlázni az autót, és nem piaci értéken értékesítik a gépjárművet. Abban az esetben, ha nem piaci értéken vásárolják meg az autót, keletkezik-e áfa-, illeték vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség? Üdvözlettel: Szűcs Ildikó
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2017.01.01-jétől a kiva szabályai alapján állapítja meg az éves adóját. Ez a kft. 2015-ben még a tao alá tartozott és igénybe vett adóalapcsökkentő kedvezményt foglalkoztatotti létszám növekménye miatt. A foglalkoztatási létszámot a 2017-es évben nem tudja tartani, így a korábban igénybe vett kedvezményt vissza kell fizetnie 2018.01.31-éig. A kérdésem arra irányul, hogy a visszafizetésre kerülő társasági adót a kiva szabályai szerint adólapnövelő tételnek kell-e tekintetni vagy sem? Továbbá, hogy a fizetendő társasági adót továbbra is az adófizetési kötelezettség soron kell kimutatni az eredménykimutatásban? Tehát ott lesz a 2017. évi kiva összege és a pótlólagosan megfizetendő társasági adó? Köszönöm szépen.
Egy vállalkozás 2015. 11. 13. napján támogatási kérelmet nyújtott be „Vállalatok Kutatás-Fejlesztés-Innováció tevékenységének támogatása” GINOP pályázatra, melyet 2016 szeptemberében elfogadtak. A projekt 196 776 ezer forint, melyből 108 799 ezer forint a támogatás. A projekt elszámolható költségei között van eszközbeszerzés, a kutatásban résztvevő saját munkavállalók bérköltsége és járulékai, valamint a külső kutató intézettől igénybe vett szolgáltatás díjai. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a projektet kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősítette 2015 szeptemberében. 2016. 11. 01-jével a projekt megvalósítása megkezdődött a költségek elszámolása beruházásként történik. Kérdéseink a K+F projekthez: 1., A vázolt K+F projekthez kapcsolódhat-e tao adóalap-csökkentési kedvezmény? (a támogatástartalom kizárható lehet-e?) 2., Amennyiben tao adóalap-kedvezmény alkalmazható, milyen dokumentumokkal kell alátámasztani? 3., Iparűzési adóalap csökkenthető-e? Ha igen, milyen feltételekkel melyik költségekkel? 4. A kutatásban résztvevő dolgozók közül (a kutatás vezetője) 1 fő Phd fokozattal rendelkezik. A kutatók foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kedvezmény alkalmazható-e vagy csak a konkrét munkakörben kell foglalkoztatni? Szíves válaszukat megköszönve: Hideghéty Blanka
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Év közben csak tao- (hipa-) előleg fizetése történik, azonban a cég az egyenletes eredmény kimutatása érdekében a kalkulált tao (hipa) összegét is könyveli. Kérdésem, hogy könyvelés szempontjából helyes-e, ha év közbeni időbeli elhatárolásként könyveljük az adó összegét (T89-K48), természetesen év végén feloldjuk, vagy másként kellene kontírozni a kalkulált (megfizetett) adók összegét? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Egy kft. személyautót vásárolt, megfizeti a cégautóadót. Az autót javarészt magáncélra használják. Elszámolhatók-e a személyautóhoz kapcsolódó költségek a cégnél, hogyan kell azt könyvelni (az üzemanyag anyagköltség vagy személyi jellegű adómentes kifizetés)? Meg kell-e növelni a taoalapot a magáncélú használat arányában? Kell-e útnyilvántartást vezetni? Köszönettel: Királyné Anikó
A napokban az Országgyűléshez benyújtott, adózási tárgyú törvényjavaslatok érintik a társasági adóra, a kivára és a katára vonatkozó jogszabályi előírásokat is. Ismertetjük a tervezett főbb módosításokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték