Alakult és döntött az Országgyűlés: véget érő veszélyhelyzet – törvényi szintre emelik a rendeleteket, megvannak a minisztériumok is

Megosztás Tetszik

Elfogadta a minisztériumok felsorolásáról, valamint a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályt az Országgyűlés az alakuló ülésen.

Elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt

Az Országgyűlés 190 igen, hat nem szavazattal, a házszabálytól eltérve elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényt, amelyet Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője jegyez.

A jogszabály elfogadására azért volt szükség, mert május 13-án lejár az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt 2022. november 1-jével kihirdetett veszélyhelyzet, amelynek meghosszabbítására az Országgyűlés azóta több alkalommal is felhatalmazta a kormányt, legutóbb tavaly ősszel.

Az indoklás szerint a veszélyhelyzet során számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. A jogszabály – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.

Az indoklás emlékeztet: az alaptörvény szerint a különleges jogrendet az annak kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

A törvény egyebek mellett azt tartalmazza, hogy november 30-áig fennmarad az a rendelkezés, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők – a pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében – átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. Fenntartják azt a rendelkezést is, méghozzá 2027. június 30-ig, amely alapján fizetési moratóriumban részesülhetnek a hitelszerződéseik után a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók.

Törvényi szintre emelkedik az módosítás, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.

A törvény általános érvényű követelményként deklarálja, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megelőzze egybek mellett a kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal visszaélés az üzlet területén történő elkövetését. A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás.

A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg.

Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is: literenként legfeljebb 595 forintos áron adhatják a benzinkutakon a 95-ös benzint és legfeljebb 615 forintért a gázolajat.

A januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították.

A törvény szerint július 1-jétől továbbra nulla százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan időre.

A jogszabály május 14-én lép hatályba.

Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt

Házszabálytól eltérve elfogadta az Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt az Országgyűlés. A Tisza-kormány 16 minisztériummal fog működni.

A parlament 141 igen, két nem szavazattal és 53 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Bujdosó Andrea, a Tisza párt frakcióvezetője által benyújtott jogszabályt.

Eszerint a következő kormányban lesz

• Egészségügyi Minisztérium,
• Igazságügyi Minisztérium,
• Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium,
• Pénzügyminisztérium,
• Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium,
• Belügyminisztérium,
• Élő Környezetért Felelős Minisztérium,
• Gazdasági és Energetikai Minisztérium,
• Honvédelmi Minisztérium,
• Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
• Külügyminisztérium, Miniszterelnökség,
• Szociális és Családügyi Minisztérium,
• Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
• Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint
• Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

A jogszabály szerint az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az Energiaügyi Minisztériumból, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium pedig a kulturális és innovációs tárcából válik ki.

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.

A jogszabály szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább, az Agrárminisztérium pedig Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium lesz.

Az Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább, az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium lesz, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább, míg a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezést kap.

A törvényeket kihirdették a Magyar Közlöny 44. számában.