Hét kérdés, hét válasz a helyi iparűzési adóról II.

Megosztás Tetszik

Ahogy közeledik a helyi iparűzési adó bevallásának (és befizetésének) határideje, úgy szaporodik az Adózóna oldalán a hipával kapcsolatos kérdések száma is. Szipszer Tamás adószakértő válaszaiból válogattunk hét darab kérdést és arra adott választ.

1. Kérdés

Egy háromgyerekes anya átalányadózó egyéni vállalkozás keretében Nyíregyházán két lakást, Budapesten egy parkolót ad bérbe. A parkoló-bérbeadás miatt Budapestet telephelynek be kell-e jelenteni, és így az iparűzési adó alanyává válik-e mindkét helyen?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha a bérbeadási tevékenységet egyéni vállalkozás keretében végzi, akkor mindkét településen be kell jelentkeznie az iparűzési adó hatálya alá. A bérbeadott ingatlan ugyanis telephelynek minősül.

2. Kérdés

Egy egyéni vállalkozó 2025. évi iparűzési adója egyszerűsített adómegállapítással 120 000 forint, melyet 2025. májusban megfizetett. 2023-ban és 2024-ben szintén egyszerűsített adóalap-megállapítást választott. Úgy dönt, hogy 2026-ban általános adómegállapítást választ. Ebben az esetben hogyan kell megállapítani a fizetendő adóelőlegeket?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Mindenekelőtt a 2025. évi adóbevalláson jeleznie kell, hogy 2026-tól már nem kívánja választani az egyszerűsített adóalap megállapítást.

Ebben az esetben köteles lesz a 120 000 forint 2025. évi végleges adójának megfelelő összeget 2026. május 31-éig, ennek a felét pedig 2027. március 15-éig megfizetni és be is vallani.

Tehát az előlegfizetés a következőképpen fog kinézni:

• 2026. május 31: 120 000 forint (2026. évi előleg),
• 2027. március 15: 60 000 forint (2027. I félévi előleg).

3. Kérdés

Hogyan kell beadni a hipabevallást, ha egy őcsg-ben 4 tag van: 3 fő állandó lakhelye a tevékenység végzésének helyével (településével) azonos, a 4. főnek máshol van az állandó lakhelye. Csak a képviselőnek van adószáma, a többieknek adóazonosítójuk van.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az iparűzési adó alanya nem az őcsg, hanem annak tagjai külön-külön is vállalkozóknak minősülnek. Elvileg tehát külön-külön kellene beadniuk a bevallást. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az őcsg egy tagja teljesítse a többiek adókötelezettségét is, vagyis egymaga és együttesen vallja be a többi őcsg-tag adóalapját és adóját.

Ez esetben az NY-02 lapon kell nyilatkozni a többi tagról is (név, adóazonosító jel). Erre akkor van lehetőség ha minden tag hozzájárul a közös bevalláshoz.

4. Kérdés

Egy kft. több településen vásárolt telket, ahol építkezést folytat, társasházakat húz fel, ezen kívül tetőfedést végez szerte az országban. A településekre bejelentkezett, vallott telek-, illetve építményadót. Meg kell-e bontania az iparűzési adóját az összes település között, ahol jelenleg építkezés zajlik? Valamely településen évek óta folynak a munkálatok, van, ahol most vette meg év végén az első ingatlant. Utóbbinál majd csak a 2026-os évre lesz hipa, ha meghaladta a 180 napot? Hogyan kell majd a 2025-ös évre megosztania az adóalapot?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

2025-ben azokban az önkormányzatokban – ahol tényszerűen 180 napot meghaladóan folyik az építőipari tevékenysége – létrejön a telephely. A 180 napot nem adóévenként kell vizsgálni. Tehát ha például egy településen 2024 október 1. és 2025. május 31. között folytatott építőipari tevékenységet ott létrejött a telephely 2024-ben és 2025-ben is ténylegesen.

Az adóalapot többféle módon is megoszthatja. Akár a személyi jellegű vagy eszközarányos módszerrel, vagy a kettő kombinációjával is. Utóbbi akkor kötelező, ha előző évi adóalapja meghaladta a 100 millió forintot.

Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak joguk van arra is, hogy adóalapjuk 50 százalékát az építőipari telephelyek között, az ott elért nettó árbevétel és saját termelésű készletek összértékének arányában, míg a fennmaradó másik 50 százalékot a székhelyük és normál telephelyük között normál módszerrel (személyi jellegű ráfordítás vagy kombinált módszerrel) osszák meg.

5. Kérdés

„A”, „B” és „C” Kft. kapcsolt vállalkozás. Túlnyomórészt bérleti díjat számláznak egymás felé a piaci ár felett és alatt. Kérdésem, hogy az „A” Kft. az iparűzési adónál a „C” Kft. számlázásából eredő piaciár-különbözettel, azaz csökkentő tétellel, csökkentheti-e az iparűzési adóját, a „B” Kft. által számlázott adóalapot növelő piaciár-különbözetet. Megfelel-e az iparűzési adó jogszabálya növelő és csökkentő előírásainak?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (11) bekezdése értelmében a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások kötelesek a szokásos piaci ár alapulvételével megállapítani az iparűzésiadó-alapjukat.

Jelen esetben ez annyit jelent, hogy a nettó árbevételként elszámolt bérleti díjat is szokásos piaci áron kell figyelembe venniük, azzal adott esetben növelni vagy csökkenteni a nettó árbevételt. Viszont költségoldalon a csökkentést vagy növelést csak akkor kell figyelembe venni, ha a bérleti díj egyben iparűzésiadóalap-csökkentő tétel is, azaz pl. közvetített szolgáltatásként vagy alvállalkozói díjként került elszámolásra, ami bérleti díj esetén nem biztos hogy igaz.

Ha mégis igaz az, hogy a bérleti díj pl. közvetített szolgáltatásnak minősül egy adott cégnél, akkor a csökkentést vagy növelést el kell végezni. Viszont ezen csökkentő tétel növelésére csakis akkor van lehetőség, ha a vállalkozó rendelkezik a vele szerződő fél azon nyilatkozatával, miszerint ő ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt.

6. Kérdés

Döntés-előkészítéshez szeretnék segítséget kérni! A székhely jelenleg vidéki város, a tervezet szerint ez változna, 0 százalék iparűzési adózású településre, székhelyszolgáltató igénybevételével, a jelenlegi székhely fióktelep lenne. Hogyan lehet megállapítani a helyiadó-alapot személyi jellegű megosztás esetén, ha a munkavállalók a saját ingatlanjukban dolgoznak távmunkában, nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településen, és a vállalkozás irányítása az ügyvezető távmunkavégzésének helyszínén valósul meg (szintén nem a székhely és nem is a fióktelep szerinti településen)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Itt mindenekelőtt meg kell azt vizsgálni, hogy a munkavállalók munkavégzési helye telephelynek minősülnek-e. Bár e tekintetben nem ismert hivatalos álláspont.

Önmagában egy munkavállaló tulajdonát vagy bérleményét képező ingatlan nem feltétlenül képez telephelyet. Ha azonban például a vállalkozás kifejezetten előírja az adott ingatlan használatát, akkor az ilyen ingatlan telephelynek minősül.

Sajnos a törvény a „home office” elterjedését nem követte le így önagában tehát a „home office” helyszíne még nem jelent telephelyet. Már csak azért sem, mert a munkavállaló ez esetben szabadon bármikor el is költözhet a lakásából, vagyis a vállalkozásnak nincs hatása arra, hogy a munkavégzés honnan történjen.

Mindezek figyelembevételével én az alábbiakat javaslom!

Olyan megosztási módszert kell alkalmazni, amely nem eredményez nulla adóalapot egyik önkormányzat területén sem.

A cég székhelyére mindenképpen az ügyvezető után legalább 10 százaléknyi személyi jellegű ráfordítást el kell számolni.

A fióktelep esetén, ha nem tudnak ide allokálni személyi jellegű ráfordítást, akkor ez a megosztási mód nem is alkalmazható. Ekkor vagy az eszközérték-arányos, vagy a kombinált módszer alkalmazására kell áttérniük.

Végül javaslom, hogy az ügyvezető munkavégzésének települését is tekintsék telephelynek, s mivel a vállalkozás irányítása erről a telephelyről történik, így a személyi jellegű ráfordításokat indokolt ennél a telephelynél figyelembe venniük, leszámítva az ügyvezető utáni személyi jellegű ráfordítások legalább 10 százalékát, amelyet a székhelyhez kell kötniük.

Ha a munkavállalók kötelesek egy adott ingatlanban végezni a munkájukat, akkor azon munkavégzési hely is telephelynek minősül, és akkor oda kell ezen munkavállalók utáni ráfordításokat elszámolni.

7. Kérdés

Egy társaság 2025. évben jelentős összegű osztalékot hagyott jóvá, és fizetett ki a kivás időszakban keletkezett eredménytartalékból. Az osztalék a kivaalap része. A hipa számításakor az osztalékot is figyelembe kell-e venni, abban az esetben, ha a hipa alapját az egyszerűsített módszer alkalmazásával állapítja meg a társaság?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen a helyi iparűzési adó alapját fogja képezni a teljes kivaalap. tehát ha például 2025-ben jóváhagyták a 2024-es kivás év eredményét osztalékként, az növeli a 2025 évi hipaalapot is, ha ezt az egyszerűsített módszert alkalmazzák.