Gyakran előfordul, hogy ügyeink intézéséhez segítséget veszünk igénybe, személyes eljárásunk helyett képviselőre bízva különféle kötelezettségünk teljesítését, esetleges gondunk-bajunk megoldását. Ez nincs másként az adóigazgatási ügyekben sem, ahol a gyakran változó jogszabályi háttér és a bonyolult eljárási szabályok különösen tág teret kínálnak a képviselők alkalmazásának. Lássuk hát, milyen módon szabályozzák jelenleg a hatályos jogszabályok a képviselet intézményét az adóigazgatásban!
A 2018-ban hozott törvénymódosítások – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao) – között több olyat találunk, amelyet már a 2018. évi beszámolónál, illetve adókötelezettség megállapításánál alkalmazni lehet. Ezeket foglaltuk össze.
Tavaly december 23-án hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítása, melynek egyik sarkalatos pontja szerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat.
Úgy tűnik, sok cég – a 2019. január 1-jétől megváltozott szabályok ellenére – továbbra is megtartaná cafeteriajuttatásként vagy azon kívül az önkéntes pénztári befizetéseket. Több olvasónk kérdése utal arra, hogy nehéz eligazodni az e befizetésekre vonatkozó, meglehetősen bonyolult előírások között. Összefoglaltuk a tudnivalókat.
Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a „Stop Soros” törvénycsomagot, mert az sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot – jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság közös állásfoglalásában pénteken.
A vállalkozások működéséhez nélkülözhetetlen, hogy telefonos elérhetőségekkel rendelkezzenek, legyen ez akár „vonalas”, akár mobiltelefon. Már nem újdonság a telefonálás utáni adókötelezettség a vállalkozások körében, azonban az még viszonylag új helyzet, hogy interneten keresztül is lehet telefonálni, és ez egyre elterjedtebb. De mi van akkor, ha az internetet magáncélú telefonálásra is használja a munkavállaló? Csorbul-e az internet utáni adólevonás joga és magánhasználatot kell-e itt is feltételezni, vagy vélelmezhető az adóköteles célú használat és nincs magánhasználat feltételezése sem?
Visszamenőleges hatállyal, a 2016-2018. évekre vonatkozóan is költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásként kell kezelni a fiatal gazdáknak az induláshoz és a gazdaságalapításhoz adott támogatás összegét – derül ki a héten elfogadott adótörvény-módosítási csomagból.
A SZÉP-kártya kibocsátóknak egy jogszabályváltozás miatt szerződést kell kötniük minden kártyabirtokosukkal, a jövő évtől a munkáltatók csak a szerződött ügyfelek SZÉP-kártyájára tudnak pénzt utalni. A szerződések kiküldését már megkezdték a kibocsátók.
November elsejétől megduplázzák az elhelyezkedési juttatását azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik sikeresen helyezkednek el a versenyszférában – mondta Varga Mihály az MTI-nek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték