Magyar Közlöny 44. szám: törvényi szintre emelkedtek a veszélyhelyzeti rendeletek, kihirdették a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt is

Megosztás Tetszik

Az alakuló ülésen az Országgyűlés 190 igen, 6 nem szavazattal, a házszabálytól eltérve elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényt. A Magyar Közlöny 44. számában ki is hirdették ezt öt OGY-határozat és a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény társaságában.

A Magyar Közlöny 44. számában kihirdették a minisztériumok felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényt.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. kormányrendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az Országgyűlés egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapítása céljából a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Átmeneti szabályok

1. Fogyasztóknak nyújtott hitellel kapcsolatos átmeneti szabályok

1.

(1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 17/D § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitelszerződés (szerződés) esetén

• a) a 2021. december 31-ét követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referenciakamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke,
• b) a 2022. január 1-jét megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke

a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.

(2) A tőke- és kamattartozást nem lehet az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(3) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a fogyasztónak nyújtott lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és 2022. november l-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is alkalmazni kell.

2.

(1) Az Fhtv. 17/A § (5) bekezdésétől eltérően az Fhtv. 17/A § (1) bekezdése alkalmazásában a teljes hiteldíj mutató meghatározásakor figyelembe kell venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját.

(2) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át.

(3) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában –  március 31-éig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján.

(4) A (3) bekezdés szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja.

2. Az önkormányzatok részére fizetési számlát vezető hitelintézetek díjtételeinek módosíthatóságáról és a fizetési számlájuk vezetéséről szóló átmeneti szabályok

A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a számlát vezető hitelintézet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a szerinti limitértékhez tartozó pénzeszköz

• a) kincstári számlára történő átutalásához és
• b) kincstári számláról a belföldi hitelintézetnél vezetett számlán történő jóváíráshoz

kapcsolódóan nem számíthat fel díjat.

A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a fizetési számlát vezető hitelintézet köteles a 2025. május 31-ei megállapodás szerinti, számlavezetéshez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó díjakat alkalmazni, valamint új díjakat nem állapíthat meg.

A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve a belföldi hitelintézetnél vezetett számlája vezetésére kötött szerződést a belföldi hitelintézet a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve kérésére, megkeresésére köteles felmondani, ugyanakkor a belföldi hitelintézet a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve fizetési számlájának vezetésére kötött szerződést nem mondhatja fel.

3. A fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstenyésztők pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti szabályok

Ezen alcím rendelkezéseit

• a) a fagykár esetében a 2025. április 1-jéig,
• b) az aszálykár esetében a 2025. július 1-jéig,
• c) sertéstartással, illetve sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók esetében a 2025. november 30-áig

megkötött és az e törvény hatálybalépésének napján fennálló szerződések alapján folyósított, az érintett mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni.

A törvény meghatározza az adós, a hitelező, a hitel és a pénzügyi lízing fogalmát.

A fizetési moratórium 2026. november 30-áig tart. A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.

A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2026. november 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.

Az adós a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

4. A ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti szabályok

A fizetési moratórium 2027. június 30. napjáig tart.

A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.

A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nemjárulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2027. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.

Az adós a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

A fenti kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

5. A Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívással kapcsolatos átmeneti szabályok

6. Egyes mezőgazdasági termékek Magyarországra történő behozatalával kapcsolatos átmeneti intézkedések

7. A vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívással összefüggő átmeneti szabályok

8. A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos átmeneti szabályok

II. Fejezet

9. Hatályba léptető rendelkezések

Ez a törvény 2026. május 14-én lép hatályba.

10. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

Hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezések

A hatósági ár alatt a 2026. május 14-ét megelőző időszak tekintetében a védett árat kell érteni.

(1) Hatósági áras tennék

• a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint
• b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj.

A hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára

• az a) pont szerinti tennék esetében 595 forint literenként;
• a b) pont szerinti termék esetében 615 forint literenként.

A termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt

• a) – a lenti pont kivételével – külföldi rendszámú jármű üzemanyagtankjának töltése céljából értékesítik,
• b) nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyagtankjába történő közvetlen

töltéssel értékesítik.

Kivétel: hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a hatósági ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, hatósági áras üzemanyaggal tölthető.

Ezen alcím hatálya nem terjed ki az olyan, kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a hatósági áras termékre való jogosultság ellenőrzése nem biztosított.

11. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

12. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 92. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

• Mentes a végrehajtás alól a sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. § (1) bekezdése szerinti sportszervezet részére nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege.
• Mentes a végrehajtás alól az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósítás és a visszafizetés szabályait megállapító kormányrendelet szerint nyújtott otthontámogatás teljes összege.

A mentesség nem él azon esetben, amikor a végrehajtás az otthontámogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettség teljesítését biztosítja.

Az otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár.

15. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az adóév folyamán a 70. § (4a) bekezdése szerinti jövedelem meghaladja a 100 millió forintot, a meghaladó rész után a juttatónak a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként adóelőleget kell megállapítania, és azt a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, valamint megfizetnie. A tevékenységét év közben kezdő juttató adóelőleget nem fizet.

(5b) A 70. § (4a) bekezdése szerinti jövedelemnek az értékhatárt meghaladó része után keletkező adókötelezettséget a juttatónak az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig – az adóév során az (5a) bekezdés szerint megfizetett adóelőleg figyelembevételével – kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallania és megfizetnie."

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §-a a következő (4a) és (4b)

bekezdéssel egészül ki:

,,(4a) A 69. § (5a) és (5b) bekezdésétől, valamint a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.

(4b) A (4a) bekezdés alkalmazásában

a) adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév;

b) cukrászda: az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti cukrászda üzlettípusként vett nyilvántartásba;

e) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozó esetében az adóévi vállalkozói bevétel;

d) étterem: az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti étterem üzlettípusként vett nyilvántartásba.”

Kapcsolódó cikkeink:

• Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig
• Kivaelőleg-fizetési határidő közeleg: így számoljon az új reprezentációs szabályokkal!
• Reprezentáció és üzleti ajándék – 1. rész: adómentes juttatások
• Reprezentáció és üzleti ajándék – 2. rész: adómentes juttatások

16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

17. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

18. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat élelmiszerek esetén

Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki. Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 10 százalék lehet.

Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. kormányrendelet hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 10 százalék lehet.

Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat drogériai termékek esetén

Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.

A 2. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 15 százalék lehet.

Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. kormányrendelet hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 15 százalék lehet.

19. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

20. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

21. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

22. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása

23. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

24. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) és (4b) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha az egyházi jogi személyek a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítják, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. Az egyházi jogi személy kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel."

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/U. §-sal egészül ki:

„111/U. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv7.) megállapított 51. § (6) bekezdését a Módtv7. hatálybalépését megelőzően az egyházi jogi személy részére fejlesztési, beruházási céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközök esetében is alkalmazni kell."

25. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

27. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában a „ráfordítás, amely" szövegrész helyébe a „ráfordítás, a felszolgálási díj kivételével, amely" szöveg lép.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény VI. fejezete a következő 32/H §-sal egészül ki:

„32/H § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel módosított 20. § (2) bekezdés a) pontja első alkalommal a 2026. adóév esetében alkalmazandó."

28. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

29. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása

30. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

31. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„( 1) A 2019. július 1. napjától kezdődően keletkező adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3) és (4) bekezdését, a 7. § (4), (5) és (7) bekezdését, valamint a 7/A §-7/C §-t."

Hatályát veszti a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény

a) 5/A. §-ában a „2026. június 30-ig" szövegrész,

b) 12. §-a.

Az Adózóna reklámadóról szóló írásait itt olvashatja el.

32. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

33. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása

A módosítás a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértékét módosítja.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. kormányrendelet 4. mellékletének 1. pontja szerinti étterem és 3. pontja szerinti cukrászda vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai után a hozzájárulás mértéke 2 százalék.”

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (4a) bekezdés szerinti kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható."

Kapcsolódó cikkünk: Turizmusfejlesztési hozzájárulás: jogszabályi előírás értelmezése

34. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 110. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) Az adó mértéke

• az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú benzin után, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjától és (4) bekezdés a) pontjától eltérően 139 550 Ft/ezer liter,
• az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú gázolaj után, az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjától és (4) bekezdés a) pontjától eltérően 128 280 Ft/ ezer liter,
• a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék készletéből felszabadított 2710 19 44 KN-kódú gázolaj után, az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjától és (4) bekezdés a) pontjától eltérően 128 280 Ft/ ezer liter.”

35. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

,,(7) Nem terheli adófizetési kötelezettség az Szja tv. 70. § (4a) bekezdése szerint megállapított jövedelmet."

Tb/járulék/nyugdíj témában további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.

36. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása

37. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása

38. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása

39. Az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló 2025. évi XVIII. törvény módosítása

40. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosítása

Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó mértéke)

„b) a 2026-ban kezdődő adóévben a (3) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 30 százalék."

Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény 1. § ( 15) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A (13) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (14) bekezdés szerinti állampapírállomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó ( 14) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 30 százaléka, figyelemmel a (16) bekezdésre, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni."

Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény I. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„2/A Az energiaellátók különadó kötelezettsége

2/A §

(1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Távhő törvény) által előírt adókötelezettségen túl a Távhő törvény szerint a 2026-ban kezdődő adóév első napján az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősülő, a Távhő törvény 10. § 1. pont 1.1-1.6. alpontja és 1.8. alpontja szerinti adózó a 2026-ban kezdődő adóévre a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) A különadó alapja az energiaellátók jövedelemadója alkalmazásában jövedelemadó-köteles tevékenységek 2024. adóévi éves beszámolóban kimutatott árbevétele.

(3) A különadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap 0,5 százaléka, azzal, hogy az e § alapján fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a Távhő törvény 6. §-a szerint megállapított 2024. adóévi jövedelemadó-alap 50 százalékát.

(4) Amennyiben az ( 1) bekezdés szerinti adóalany a 2024–2026. adóévekben átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalapot a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) adatainak figyelembevételével állapítja meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adózó a különadót a 2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig külön nyomtatványon megállapítja és megfizeti.

(6) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból a 2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig kikerülő, ( l) bekezdés szerinti adóalany az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(7) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(8) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi."

Kapcsolódó cikkünk: Adóalap meghatározása: lényeges különbségek a társasági adó és a Robin Hood-adó között

41. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosítása