Egyesületi tagdíj elszámolása és annak hatása az adófizetésre

Megosztás Tetszik

Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni az egyesületeknél a tagdíjbevételt a számviteli elszámolásban és az adózásban.

Számviteli elszámolás

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) nem rendelkezik az egyesület részére fizetett tagdíj elszámolásáról. Kizárólag a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. kormányrendelet tartalmazza közvetett módon – az eredmény-kimutatás tagolását bemutató 4. számú mellékletben – hogy az egyesületnek a tagdíjat egyéb bevételként kell elszámolni.  

Társasági adó

A tagdíj az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 20. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerint az alapcél szerinti tevékenység bevétele (azaz nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének). Ebből következően társasági adó nem merül fel, ha az egyesületnek kizárólag tagdíjbevétele van.

Az egyesület ugyanis a társaságiadó-alapot a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 9. paragrafusának (1)-(1a) bekezdésében előírt módosító tételekkel korrigált összegében állapítja meg. Ennek során a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének az Ectv. rendelkezései szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét tekinti. Az Ectv. alkalmazásában (2. § 11. pont) gazdasági-vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

A cél szerinti tevékenység tehát nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, így az alapcélt szolgáló tagdíj az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevétele, így nem képezi részét a társaságiadó-alapnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az iparűzési adózással, illetve az innovációs járulékkal kapcsolatos vonatkozó szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.