Drágul a cigi, szigorúbb szabályok az adóelkerülés megfékezésére

Megosztás Tetszik

Az adótörvény-módosítási csomag mellett külön törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé Varga Mihály pénzügyminiszter az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról.

Társasági adó

Az uniós jogharmonizációs kötelezettséggel összefüggésben a törvényjavaslat szerint kiegészülnek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések és bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések. Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma. Pontosításra kerülnek az energiahatékonysági beruházások elszámolható költségének meghatározására vonatkozó rendelkezések, és az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozó rendelkezések.

Forgalmi adók

A cigaretta jövedéki adójának mértéke három lépcsőben emelkedik az uniós adóminimum elérése érdekében, a következőképpen:

– 2020.  január 1. és 2020. június  30. közötti időszakban 20 500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de ezer darabonként legalább 33 500 forint,

– a 2020.  július 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 21 500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 22,5 százaléka, de ezer darabonként legalább 34 500 forint,

– 2021. január 1-jétől 22 800 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 22 százaléka, de ezer darabonként legalább 35 800 forint lesz.

A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány jövedéki adója a javaslat szerint

– a 2020. január 1. és 2020. június 30. közötti időszakban kilogrammonként 20 100 forint,

– a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakban kilogrammonként 20 700 forint,

– 2021. január 1-jétől kilogrammonként 21 480 forint lesz.

Az általános forgalmi adó tekintetében a javaslat jogharmonizációs célú lépéseket tartalmaz, melyek fő célja a az Európai Unión belüli termékértékesítéseket érintő egyes ügyletekre vonatkozó egyszerűsítések bevezetése és tagállami gyakorlatok egységesítése. A javaslat továbbá meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi az áfaalap utólagos csökkentését behajthatatlan követelés esetén.

Illetékek

A javaslat módosítja az alapítvány fogalmát, amelynek eredményeként a jövőben – illetőségüktől függetlenül – csak a közhasznú jogállású alapítványok érvényesíthetnék a személyes illetékmentességet.

Helyi adók

A javaslat a sportvállalkozások helyiiparűzésiadó-előnyéről való uniós adatszolgáltatás szabályait fogalmazza meg.

Könyvvizsgálat

A könyvvizsgálatra vonatkozó hazai szabályozás az elmúlt években jelentősen megújult az Európai Unió könyvvizsgálatra vonatkozó irányelvi és rendeleti  előírásaira tekintettel. Az irányelvi és a rendeleti szabályokkal összefüggő, az uniós tagállamok által kialakított szabályozási megoldások a hazai szabályok kisebb pontosítását indokolják. A nem közérdeklődésre számot tartó  gazdálkodóknál könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait a törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján − a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el. A javaslat a közfelügyeleti hatóság végső felelősségének érvényesítése érdekében kibővíti a közfelügyeleti hatóság által gyakorolt hatásköröket a kamara minőségellenőrzési eljárásai tekintetében (jóváhagyási jog egyes szabályzatok, módszertani kézikönyv, minőségellenőrzési kérdőívek stb. elfogadása során).

A jelenleg hatályos előírások szerint az MNB mint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság, az ellenőrzési eljárásai során kérhet adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől. Az MNB pénzügyi  közvetítőrendszer felügyeletére irányuló tevékenysége a hivatalból lefolytatott helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzési eljárásokat is magában foglalja, azonban tágabb körben értelmezendő, többek között kiterjed az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésére, továbbá az engedélyezési  és a piacfelügyeleti eljárásra is. Ezen tevékenységek során is szükség lehet arra, hogy az MNB a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől adatok rendelkezésre bocsátását kérje. A javaslat ennek érdekében kibővíti az MNB  felügyeleti tevékenységével összefüggően a titoktartási kötelezettség alóli felmentés körét.

Vámigazgatás

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény egyes rendelkezéseit célzó módosítások  egyértelművé teszik a jogalkalmazók számára, azon előírásokat, amelyek az üzemszüneti eljárásban alkalmazandó papíralapú eljárás során a gazdálkodó saját informatikai rendszeréből  kinyomtatható vámáru-nyilatkozatok vámhatóság előtti alkalmazásához szükségesek.

Nemzetközi adóügyi együttműködés

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) módosításának egyik célja, hogy megvalósítsa az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az  adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókkal  kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2018/822/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést.

Az uniós szabályozás indoka, hogy egyes pénzügyi közvetítők és az adótervezésben közreműködő más személyek elősegíthetik az ügyfeleik jövedelmének offshore területekre történő kihelyezését, ezért az adókikerülés elleni fellépés jegyében szükségessé vált az ilyen jellegű adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, és az ennek eredményeként rendelkezésre álló információk tagállami adóhatóságok közötti automatikus cseréjének uniós szintű előírása.

Az  Aktv. módosításának további célja, hogy megvalósítsa az európai uniós  adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést. A szabályozás  azon vitás helyzetek hatékony  rendezését célozza, amelyekben a különböző tagállamok eltérő módon értelmezik vagy alkalmazzák a kétoldalú adóügyi megállapodások és  egyezmények rendelkezéseit, illetve a kapcsolt vállalkozások  nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett egyezményt.

A  szabályozás az Európai Unióban határon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások és természetes személyek tekintetében az említett egyezmények értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, kettős adóztatáshoz vezető jogviták hatékony rendezését célozza, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében. 

Az Aktv. módosításának további célja az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárások hazai szabályozásának kialakítása, figyelemmel az európai uniós vitarendezési  eljárás új szabályaira is. A szabályozás részletezi a vitarendezésre irányuló panasz benyújtásának tartalmi elemeit, a panasz elbírálásának folyamatát, a magyar illetékes hatóság általi egyoldalú vitarendezés módját, illetve a kölcsönös megállapodás hazai végrehajtását.

A nemzetközi megállapodást kihirdető törvény módosításának célja, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való megállapodás nélküli kilépésével előállt jogi helyzetet rendezze. Erre úgy kerül sor, hogy az országonkénti  jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény mellékletébe az Egyesült Királyság is bekerül annak érdekében, hogy Magyarország a jövőben is információt tudjon cserélni a –  jelenlegi állás szerint – majdani volt tagállammal.

OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban foglaltakról!
Itt az új adócsomag: megszűnik az eva, jön a négygyermekes anyák adómentessége