1348 találat a(z) társasági adó cimkére
Drágul a cigi, szigorúbb szabályok az adóelkerülés megfékezésére
Cikk
Az adótörvény-módosítási csomag mellett külön törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé Varga Mihály pénzügyminiszter az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról.
Adóalap kivás és taós cégek közötti osztaléknál és ingyenes juttatásnál
Cikk
A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.
1829, vagy KIVA bevallás
Kérdés
Tisztelt Cím! S.o.s. segítséget kérnék az alábbi problémám helyes megoldására. A helyzet a következő. Társasságunk 2018-évben még a tao hatálya alá tartozott, majd 2019. évtől a kivá-ba léptünk be 2019. 01.01-gyel. Értelemszerűen a 2018. évre a 1829-es bevallást nyújtottuk be. Úgy gondlova, hogy ez igy helyes. Igen ám, de a NAV-tól kaptunk egy értesítést, hogy a 1829 bevallást elfogadni tudják, mert a kiva hatálya alá tartozunk. Próbaként elkészítettem a 18KIVA bevallást, ami a társaságnak többlet befizetést eredményezett. Nem tudom elképzelni, hogy a 2018. évre megfizetett szociális hozzájárulás, szakképzési járulék és a társasági adó összegeit hol, melyik rovatba kell írni. A kiva- bevallásba, hogy csökkentse a magas kiva-befizetési kötelezettséget, amit a társaságunk havonta rendezett. A hibakód: M020. Kérem segítsenek, hogy még ki tudjam javítani, illetve elkészíteni 2018-ra a bevallást. Üdvözlettel Gönczi Katalin
Társasági adó hibás megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beszámoló elkészítésekor a társasági adó hibásan (magasabb összegben) került beállításra, ami a társaságiadó-bevallás kitöltésekor derült ki. A hiba nem jelentős. A következő évi könyvelésben hogyan lehet korrigálni a különbözetet? T 46 társaságiadó-kötelezettség K 96 egyéb bevétel? Válaszukat köszönöm!
Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Tagi kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019.03.01-jétől végelszámolás alá került. Van neki egy nagy összegű fizetendő társasági adója a 2018. évi eredmény alapján. Viszont nincs rá pénzeszköz, így tagi kölcsönt kellene betennie, hogy ki tudja fizetni az adót. A tagi kölcsön elengedése 18 százalékos illetékfizetéssel is járna úgy tudom. Valamint bevételként kell tekinteni, aminek megint társaságiadó-vonzata lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet megszüntetni így a céget, hogy ne alakuljon ki ördögi kör. Köszönettel: Boruzsné
Veszteség elhatárolása társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2018-as üzleti évről szóló beszámoló elkészítésénél – amely pozítív – igénybe akarom venni a korábbi évek veszteségét. 2016-ban -4011, 2017 ben -3361 a veszteség, ami a rendelkezésemre áll. 2018-ban átvett anyagom van. A beszámoló mindkét évben elfogadásra került és ez szerepel benne: az adózótt eredmény veszteség, így annak felhasználásáról az ügyvezető nem határoz. "Ez a mondat feljogosíthat, hogy a 2016-ból igénybe vegyem a 2018. évi adózás előtti eredmény +/- korrekciós tételek utáni adóalap 50 százalékát? Ezen évek 29-es bevallásában nem találtam, hogy göngyölítetten közölni kellene a veszteségek összegét (egyéninél az 53-asban ott van). Elég veszteségnyilvántartást vezetnem? Köszönettel!
Fel nem használt fejlesztési tartalék utáni tao
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fel nem használt fejlesztési tartalék után fizetendő társasági adó számviteli elszámolásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Én ezt eddig nagyon egyszerűen kezeltem, kiszámoltam a taót és a késedelmi pótlékot, a tao-bevallásban a 01-02 lap 22. sorában szerepeltettem, a társasági adót T891-K461, a késedelmi pótlékot pedig T86-K4821 könyveltem. A tárgyévi adózás előtti eredmény az aktuális eredményt mutatta, az adófizetési kötelezettség pedig a tárgyévi és a fel nem használt fejlesztési tartalék utáni társasági adó összegéből tevődött össze. A kollégáim szerint a fel nem használt fejlesztési tartalék után fizetendő társasági adót a 86. számlaosztályban kell könyvelni (taoalap-növelő tételként), így az adózás előtti eredmény is ezzel az összeggel lesz kevesebb, a fizetendő adó sorában pedig a tárgyévi taót kell szerepeltetni. Az adózott eredmény minkét esetben ugyanaz lesz. Kérdésem az, hogy melyik a helyes elszámolás? Köszönettel: Filip Emese
Társasági adó, rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék: erre figyeljen a bevalláskor!
Cikk
Összegezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat 2018-ban nem megfelelően alkalmazó adózók ellenőrzésekor tapasztalt jellemző hibákat. Az adóhatóság honlapján közzétett összeállítás adónemenként és a kockázatelemzéssel feltárt anomáliák szerinti bontásban mutatja be a problémákat.
Csökkentik az adókat Ausztriában
Cikk
Fokozottan csökkennek az adóterhek Ausztriában 2020-tól; a változás főként a bér- és jövedelemadót érinti, de a vállalatok nyereségadó-kulcsa is alacsonyabb lesz majd.
Életbiztosítás adó- és járulékvonzata 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. két tulajdonosa részére évekkel ezelőtt nem kockázati jellegű életbiztosítást kötött. Eddig az adott év adójogszabályai szerint fizette meg a cég az adókat, járulékokat. Mindkét tag munkaviszonyban végezte a feladatát a cégnél. 2019-re az egyik tag nyugdíjas lett és már semmilyen munkajellegű jogviszonya nincs a cégnél, és nem is vesz részt a cég tevékenységében, kizárólag osztalékot vesz fel. Kérdésem az, hogy a 2019-ben ezen tag részére fizetett életbiztosítás összege után a cégnek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége lesz, illetve az így kifizetett díj a taóban elszámolható-e?
Pályázati támogatásból vásárolt eszköz tao-kedvezménye
Kérdés
Társaságunk a Széchenyi 2020 pályázaton tárgyi eszköz beszerzéseihez 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapott. Kérdésem a kövekező: csökkenthetem-e ezen eszközök értékével a kkv-ra vonatkozó kedvezmény szerinti társaságiadó-alapot? Másik kérdés, hogy könyvitelileg helyesen járok-e el, ha a 2018. évben az ezen eszközökre elszámolt értékcsökkenés 50 százalékát veszem figyelembe a támogatásból tényleges bevételként, a többit időbeli elhatárolásként könyvelem? Válaszukat előre is köszönöm.
Kiva adózás 2019
Kérdés
– A 2019-es évben egy kivás cégnek ingatlaneladásból nyeresége képződik. Ha jövő évben (2020-ra) visszajelentkezik társasági adó hatálya alá, akkor az idei évben keletkezett nyereség, amit osztalékba kíván helyezni, hogyan adózik, 9% társasági adót fizetünk vagy 13% kivát? És ez a fizetési kötelezettség mikor és milyen formában merül fel a cégnek? – Ha a kivás cég ebből a nyereségből véglegesen szeretne átadni pénzeszközt egy társasági adó hatálya alá tartozó cégnek, akkor hogyan adózik ezután a kivás, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó cég? Kérem mielőbbi szíves segítségüket!
Egyesületi tagdíj elszámolása és annak hatása az adófizetésre
Cikk
Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni az egyesületeknél a tagdíjbevételt a számviteli elszámolásban és az adózásban.
Kivás cégek egyes ügyletei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég alábbi ügyleteinek adójogi megítélésével kapcsolatban kérek Öntől segítséget: 1. Ha egy kivás cég a Tao törvény alá tartozó vállalkozásától osztalékot kap, akkor azt kiva adóalap-csökkentőként kell elszámolnia? 2. Ha egy kivás cég Tao alá tartozó vállalkozásának osztalék fizet, akkor azt kiva adóalap-növelőként kell elszámolnia? 3. Ha egy cég egy másik cégnek végleges pénzeszközt ad át, akkor keletkezik-e a nyújtó vagy a kapó cégnek bármilyen adófizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Kérem, írja meg az alábbi relációk vonatkozásában van-e eltérés az adófizetési kötelezettségekben? Egy kivás cég adhat-e taós cégnek Tao törvény szerinti nyilatkozatot, hogy a végleges pénzeszköz átadás vállalkozás érdekében elismert ráfordításnak minősüljön a taós cégnél? Fordított helyzetben hogyan kell eljárni? a) Kivás cég ad kivás cégnek, b) Kivás cég ad taós cégnek, c) Taós cég ad kivás cégnek, d) Taós cég ad taós cégnek. 4. Van-e valamilyen plusz jogszabályi kötelezettség (például 1 évig nem lehet elidegeníteni) azon új beszerzésű tárgyi eszközökre, amelyekre tekintettel a cég csökkentette a kiva alapját? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
