1348 találat a(z) társasági adó cimkére
Kamatkedvezmény átalakulásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nél 2018.09.29-én kedvezményezett átalakulás (kiválás) történt. "A" társaságból kivált két tag, és a vagyonát bevitte "B" társaságba. Mindkét társaság folytatja 2018. végéig a tevékenységét. A jogelőd "A" Kft. beruházási hitel és lízing után kamatot fizetett az átalakulásig. (A hitelből vásárolt eszközök az átalakulással átkerültek a "B" társaságba.) "A" Kft. év végi társaságiadó-bevallásában érvényesíthető-e a megfizetett kamat utáni adókedvezmény? Év végén "B" Kft.-nél vannak az eszközök, de a kamatot nem ő fizette, így véleményem szerint "B" Kft. nem veheti figyelembe. Tájékoztatásukat előre is köszönöm. Négy Szakág Kft.
Egyre kevesebb nyereségadót fizetnek a társaságok
Cikk
Globálisan közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben az adópolitikával foglalkozó vezető független non-profit szervezet, a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzése szerint. Az adónem átlagosan Európában a legalacsonyabb, Magyarország a 9 százalékos kulccsal az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben – közölte az EY.
Támogatási adatok a tao-bevallásban
Cikk
Milyen adatokat kell szolgáltatni a társaságiadó-bevallásban a csekély összegű (de minimis), a mezőgazdasági- és az általános csoportmentességi támogatásokról, milyen szabályok vonatkoznak az egyes adatlapok kitöltésére? Összefoglaltuk.
Tagi kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném segítségüket. Egy 7 éve nem működő bt. 2018 áprilisában egyszerűsített végelszámolást kezdeményezett, melyet – az okát nem tudom – nem fejeztek be a törvényi előírásoknak megfelelően, így 2019 februárjában be lett jelentve, hogy a normál végelszámolás szerint szűnik meg. A végelszámolás előtti beszámoló nem lett elkészítve és közzétéve, amit – mivel megkaptam a munkát – most fogok megtenni. Ez után rövid időn belül szeretnénk a végelszámolást lezárni. Ennek egy akadálya van a bennlévő tagi kölcsön. Ezen kölcsön már régen elévült, így azt ki kell vezetnem elévült kötelezettségként, ami után meg kell fizetni a társasági adót. Hogy ezt megfizesse, újabb kölcsönt kell nyújtania a bt.-nek. Hogy ezt is ki tudjam vezetni mi a teendőm? Hogyan tudom bevallani és megfizettetni az illetéket – úgy tudom, csak azt kell megfizetnie. Illetve utána van-e bármely akadálya a lezárásnak? Köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Renáta
Érdekvédelmi egyesülés (kooperációs társaság) tagdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?
Behajthatatlan követelés mikrogazdálkodónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kábeltévé-szolgáltató kivezeti egyéb ráfordításként a magánszemélyek követeléseit, amit nem fizettek ki, ezek egyenként nem haladják meg a 100 ezer forintot. Társaságiadóalap-növelő lesz? Köszönöm.
Befektetések utáni értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Mentesítené a társasági adó alól az induló kisvállalkozásokat az MNB
Cikk
Hét százalék feletti termelékenységnövekedés fenntartása szükséges a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a tartós gazdasági növekedéshez; ennek eléréséhez is fogalmazott meg javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett 330 pontos versenyképességi programjában.
Igénybe nem vett társaságiadóalap-csökkentő tétel
Kérdés
A következő témában szeretnénk segítséget kérni. 2018. évben több 2014. év előtt beszerzett tárgyi eszköz selejtezésére került sor társaságunknál, melyekre terven felüli értékcsökkenést számoltunk el, amely társaságiadóalap-növelő tétel a társaságiadó-törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Most vettük észre, hogy az előző főkönyvelő nem élt a társaságiadó-törvény által adott lehetőséggel. A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani?
Megítélt állami támogatás elszámolása, adózása
Kérdés
Vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtanak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást ad ki; „Igazolás megítélt állami támogatásról” címmel. Az igazolás lábjegyzetében hivatkozik a 37/2011. kormányrendeletre, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazolást a kiállítástól számított 10 évig meg kell őrizni. Bármilyen jövőbeni támogatás megítélésekor a támogatásnyújtó részére be kell mutatni. Ez a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek ellenőrzésére szolgál a társaságiadó-bevallásban adott információ, amely a kapott igazolás alapján tartalmazza az odaítélés időpontját és a kapott kedvezmény bruttó támogatástartalmát. Tényleges pénzmozgás nem történik. A kamatkedvezmény összege után kell-e társasági adót fizetni?
Kezdő vállalkozás – nyereségminimum
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásnál, ha 2017-ben alakult, és abban az évben veszteséges lett, akkor 2018-ban még nem kell számolni elvárt adóalapot (a 1853-as bevallás kitöltésekor a nyilatkozatból ez egyértelműen kiolvasható). A társasági adózáról szóló törvényben számomra ez nincs egyértelműen megfogalmazva. Az első üzleti éve 2017.05.03-12.31. közötti, és tartalmazza az előtársasági időszakot. A 2018. éve is veszteséges. Mentesül még a jövedelem (nyereség) minimum számításától a második üzleti évre is? Köszönettel.
Idegenforgalmi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika
Beruházási kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Telekommunikációs eszközök és tartozékok kereskedelmével foglalkozó társaság új üzletberendezést, információs pultot, szekrényt és vitrint vásárol az árukészlet kiállítására és tárolására. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el a társasági adó elszámolása során, ha az eszközöket a műszaki berendezések között aktiváljuk és beruházási kedvezményt veszünk igénybe? (A társaság tulajdonosa magánszemély.) Köszönettel: Szombati Imréné
Az osztalék és az osztalékelőleg adója
Cikk
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
Társasági adó
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni az alábbiakban. Egy induló kft. Ausztriában infomatikai rendszer telepítésére kapott felkérést, ez a munka valószínűleg 2019 decemberéig tart. Helyes-e, hogy az osztrák cég a kft. számlájából 20 százalék forrásadót akar levonni az ottani társasági adóra? Mi úgy érezzük, hogy ez kettős adózást okozna. Szeretnénk megkérdezni, hogy a magyar adóhatóság ezt a forrásadót, ha kapunk kint igazolást a befizetésről, elfogadja-e, és ez a kinti befizetés levonható-e a magyarországi társasági adóból? Egyszemélyes kft.-ről van szó és a tulajdonos dolgozna ezen a projekten ott az osztrák cég telephelyén. Könyvelésileg hogy lehet kezelni ezt a 20 százalékot, ha a vevő számla 100 egységben lesz lekönyvelve havonta és a kiegyenlités csak 80 egység lenne? Köszönöm szépen, ha segítenek .
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
