Mi tehet a munkáltató abban az esetben, ha nem akarja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát, de éreztetni kívánja vele elégedetlenségét, azt, hogy eljárása nem megfelelő, és ha ezen nem változtat, akár az elbocsátására is sor kerülhet? Hogyan fejezze ki rosszallását a munkaadó a munkavállalóval szemben?
Előfordul, hogy a munkáltató számára idővel világossá válik, hogy a korábban kiválasztott munkavállaló nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mivel munkavégzése nem segíti elő a vállalkozás sikerét. Ilyen esetekben a munkaviszony megszüntetése során óvatosan kell eljárni. A buktatókat az alábbiakban mutatjuk be.
Milyen formában tudnánk adómentes támogatást nyújtani dolgozónk számára? Mekkora lehet a támogatás mértéke, lehet-e egyösszegű, és milyen nyilatkozatokat kell kitöltenünk? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A 2017. november–2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Alkalmazható-e valaki heti pár órás munkára? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Védő intézkedésekről kell gondoskodniuk a munkáltatóknak, ha munkavállalóik a munkaidő legalább felében hidegben dolgoznak – hívta fel a figyelmet Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára az M1-en.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkaviszonyban és vállalkozói jogviszonyában is jövedelmet szerez, mindkét jogviszonyában megfizeti a járulékokat. Munkaviszonyában munkabaleset éri, meg is állapítják részére a baleseti táppénzt. Jelen esetben ugye a vállalkozói jogviszonyában is megilleti táppénz? Kérdésem az, ha az egyéni vállalkozó jelen helyzetben szüneteltetni szeretné vállalkozását, megteheti-e, hogy a már megállapított a táppénz összegét mindkét jogviszonyára tekintettel megkapja?
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően megbízással látja el az ügyvezetői tevékenységet. Jövedelme ezen tevékenységből nem származik. 1. Lehetséges-e hogy a tag az ügyvezetői tevékenységet továbbra is megbízási jogviszonyban díj nélkül lássa el, miközben a kft-vel kötött munkaszerződés alapján heti 40 órában munkaviszonya létesül a minimálbért meghaladó munkabérért? Máshol nem lesz munkaviszonya. 2. A társasági szerződés szerint az ügyvezető a munkáltatói jogok gyakorlója, így a munkaszerződésben a munkavállaló és a munkáltató ugyanaz a személy lenne, ez lehetséges? 3. Szükség van-e a fentiek miatt társasági szerződés módosítására? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem két részre oszlik. A könnyebbik talán az alkalmazott külföldön történő vizsgához kötött 1 hetes speciális szakképzés költségére vonatkozik. 1 hetes képzés Hollandiában, közel 1 millióba került az utazás, szállás, oktatás, vizsga. Szerződéssel talán biztosítható, hogy minimum 2 évig a munkahelyen maradjon a dolgozó, és így a kiküldő céget egyéb közteher és adó ne terhelje. Mi történik a fenti esetben, ha egy külső vállalkozót is be szeretne iskolázni a cég úgy, hogy a költséget mint megbízó állja adó- és járulékmentesen? Mivel védheti meg magát a megbízó, hogy az elvégzés után nem áll át a konkurenciához? A vállalkozó a képzés költségét nem tudja finanszírozni, de a speciális területre tekintettel, szükségünk van rá. Külföldi napidíjat kaphatnak-e?
Szerb állampolgárságú, szerb állandó lakóhellyel rendelkező személy Magyarországra átjár dolgozni heti 10 órás munkaviszonyban segédmunkásként. Szerbiában biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. 1. Keletkezik-e utána a magyar munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon, illetve TAJ-számot kell-e igényelni? 2. A jövedelméből kell-e járulékot és szja-t levonni? 3. Kell-e a magyar munkáltatónak valamilyen iratot bekérni a munkavállalótól a szerb biztosítási jogviszonya igazolásához? 4. Ha magyar állampolgársága is van, az van-e hatással az előzőekre?
Iskolarendszerű képzés tandíjának munkáltató általi átvállalása (számla ellenében történő megtérítése a dolgozó számára tanulmányi szerződés alapján) esetén a tandíjról az intézmény által kiállított számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell hogy szóljon, avagy mindkettő elfogadható?
Sándor rendszeresen, ellentételezés nélkül túlórázik, a fizetése felét zsebbe adja a munkáltató, a szabadsága tartamára nem kap díjazást, és állandóak a munkabérből történő, jogalap nélküli levonások is. Volt olyan időszak is – ahogyan az utólagosan tudomására jutott –, hogy csak napi 4 órára volt bejelentve, miközben ténylegesen napi 8 órában foglalkoztatták. Ezek mindegyike külön-külön is megalapozná az azonnali hatályú felmondást, de a bizonyítás nem egyszerű, ráadásul a munkáltató sem ma kezdte a trükközést.
Az Európai Unió tavasszal hatályba lépő általános adatvédelmi rendelete a munkáltatói adatkezelést is szigorú szabályokhoz köti.
Többek között albérlet-támogatással, saját kocsival történő munkába járással és társasági adókedvezménnyel segíti a kormány a munkaerő mobilitását – írja közleményében az NGM. Mintegy havi 32 ezer forinttal nő az albérlet-támogatás összege az idén, amely a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, sőt munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is nyújthat adómentesen.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egyéni vállalkozó vagyok heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett. A közeljövőben külföldön vállalok munkát mint munkavállaló. Vállalkozásom szeretném megtartani a jelenlegi formában, elsősorban belföldi munkák vállalásával. Kérdésem: kell-e a vállalkozásom státuszán változtatni, vagy az eddigiek szerint működhet tovább? Van-e bejelentési kötelezettségem? Tisztelettel Fazekas M
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték