A munkavállalók munkahelyi ellenőrzése olyan terület, mely folyamatosan viták középpontjában áll. Az ellenőrzés ugyanis a munkáltató munkaviszonyból eredő joga, mely jogosultság ugyanakkor nem parttalan. Ezt a kényes egyensúlyt vizsgálta az Európai Emberi Jogi Bíróság a Barbulescu-döntésben, melynek megállapításait, illetve a gyakorlati tennivalókat mutatjuk be.
Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű társaság és munkavállalója, valamint többségű tulajdonos külföldi társaság (a továbbiakban: anyavállalat) között, hármas megállapodás jött létre a munkavállaló kirendeléséről. A munkavállaló mint üzletfejlesztési igazgató, Közép- és Kelet-Európa területén végez piackutatásokat, elemzéseket, vállalkozási, beruházási javaslatokat készit. Csakis az anyavállalat felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A munkavállaló munkavégzési helyét (kivéve utazások) jogosult maga is megválasztani akár otthoni munkavégzéssel is (Magyarország). Az anyavállalat havonta, számla ellenében megtéríti a munkavállalóval kapcsolatban felmerűlt költségeket (bér+járulék, személygépkocsi bérlése, telefonköltség). Legyen kedves segíteni a kiállítandó számla áfatartalmával kapcsolatban! (Gondolom, a gépkocsi bérlése és telefonköltség áfás, a bér és a járulék?)
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk (üzletkötő munkakör) rendes felmondással távozik a cégtől. Belső szabályzatunk szerint céges e-mail címét munkahelyi tárgyú levezésre használhatja. Távozása után van-e jogunk bizonyos ideig fiókját fenntartani, és nyilatkozatával egy másik munkavállaló jogosult-e a beérkező üzleti célú levelek megtekintésére? Esetleg (mivel kizárólagosan munkaügyi célú levelekről van szó) a bejövő fiókja átirányítható-e másik kolléga e-mail fiókjába? Köszönettel: R. Szilvia
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.
Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!
„Mobilitási célú lakhatási támogatáshoz bérelt ingatlan áfa levonhatósága” – címmel tett fel kérdést olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
A brit Munkáspárt vezetője szerint a brit kormánynak haladéktalanul garantálnia kell a Nagy-Britanniában élő és dolgozó több mint 3 millió külföldi EU-munkavállaló jogosultságait a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra is.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy 1. Ezek a címben szerepelő a szakemberek alkalmazhatók-e megbízási jogviszony keretei között mint természetes személyek? 2. Lehetséges-e, hogy ők az adott cégnél Mt. 53. § alapján lássák el a feladatukat? Tehát, hogy a munkáltatójuk maximum évente 44 munkanapot vagy 352 órát kötelezi őket másik munkáltatónál történő munkavégzésre (például kapcsolt vállalkozásánál), s ekkor látja el ott a feladatokat? Szerintem mindkettőre nem a válasz (és az Mt. 195. § lenne a megoldás, vagy pedig, ha a képesítéssel ellátott munkavállaló munkáltatójával kerülne sor polgári jogi szerződés megkötésére), mivel: 1. A Mvt. 54-58. § szerintem szolgáltatót ír 2. Az Mt. 53. § szerinti foglalkoztatás során nem kerül jogviszonyba a munkavállaló a másik céggel és nem tudja napi szinten ellátni a fentebbi feladatokat. Szeretném ha fentebbiekben vagy megerősítene, vagy megcáfolna. Még annyit kérdeznék, hogy fentebbiek közül van olyan (például a környezetvédelmi megbízott), aki csak természetes személy lehet (tehát nem úgy, hogy a szolgáltatást végző munkavállalója, hanem a cégé/munkáltatóé)? Köszönöm.
Milyen kötelezettségei vannak egy magyar cégnek törökországi alvállalkozó bevonásával történő munkavégzés esetén? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Cikk: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Internethozzaferes_szamitogepjuttatas_a_dol_SIZ7S7 Úgy látjuk, a jogszabály alapján két lehetőség van internet-hozzáférés juttatására: 1. Adómentesen – munkavégzéshez szükséges: ha a munkaszerződés, munkaköri leírás alapján a munkavégzésből adódóan a munkahelyen kívül is szükséges az internetkapcsolat. Bizonylatolás: munkáltató nevére szóló számla alapján+kifizetési bizonylat+belső bizonylat. Ha belső szabályzatban rögzítem az otthoni munkavégzés lehetőségét, akkor az elegendő? Mindenképpen a munkáltató nevére szóló számla szükséges az elszámoláshoz? 2. Egyes meghatározott juttatás: Minden munkavállalónak azonos feltétellel (vagy bizonyos kör), vagy cafeteria keretében belső szabályzatba foglaltan. Adóteher: 1,18*(15+22%) Milyen bizonylatolás szükséges ebben az esetben? Adhatok havi 3000-4000 forint juttatást oly módon, hogy arról csupán belső szabályzatban nyilatkozunk és nem kérünk sem cégnévre, sem a dolgozó nevére szóló számlát? A cikkben azt írják, hogy a cégek számára a legegyszerűbb az lenne, ha költségtérítés fizetésével segítenénk a dolgozók internethasználatát. Ez melyik kategóriába tartozik? Ilyen esetben kell a cég nevére szóló számla? A jelenlegi gyakorlat nálunk a következő: A munkavállalóknak lehetőségük van bizonyos összeösszeghatárig internetköltséget elszámolni otthoni munkavégzés miatt dolgozó nevére szóló számlával, melyet adóztatunk:1,18*(15+22%). Jó ez a gyakorlat? Köszönjük a választ!
Magyarország zuhan, egyre kevésbé vagyunk jó hely egy külföldinek – írja a hvg.hu.
Még több külföldi munkaerőre van szükség a svájci Basel, Genf és Zürich városokban, ezért az illetékes kantonok arra kérték kedden az alpesi ország kormányát, hogy a jövőben több embernek adjon ki munkavállalói vízumot az Európai Unión kívüli, harmadik országokból.
Tisztelt Szakértő! Adott egy betéti társaság, amely egy benzinkutat üzemeltet. A MOL-lal történt szerződés értelmében augusztus 29. napjától új üzemeltető fogja ellátni a benzinkút működtetését. A meglévő munkavállalói állományt tovább kívánja foglalkoztatni. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben az átadó bt. köteles-e megváltani a ki nem vett időarányos szabadságokat vagy a munkaviszony folytonossága miatt nincs ilyen jellegű kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm! Gyenes Ferenc
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk előleget vett fel a cégtől, amit céges kiadásra költött, a cég nevére szóló számlát hozott. Az előleggel 30 napon belül kell a dolgozónak elszámolnia. Legutóbb az elszámolás 10 napos késedelemmel történt meg, vagyis a felvett 120000 Ft-tal nem 30, hanem 40 nap múlva számolt. Kell-e ilyen esetben adót, ehot fizetni, és ha igen, akkor mennyit? Bizonytalan vagyok abban, hogy ezt kamatkedvezményből származó jövedelemként kell-e kezelni (ezt olvastam valahol)? Válaszát köszönöm.
Gyesen levő anyuka, aki egy munkáltatónál passzív állományban van, tehát onnan ment el szülni, vállalhat-e más munkáltatónál munkát a gyes ideje alatt? Ez esetben van-e bármilyen kötelezettsége az anyukának a régi munkáltatója felé? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték