Tisztelt Adószakértő! 2019. 01. 01-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak. Megoldható, hogy írásbeli nyilatkozat alapján levonásba helyezzük az egészségügyi járulék összegét, és társaságunk utalja el a NAV felé a dolgozó nevében? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját gépjárművével megy a székhely közigazgatási határán kívül eső munkavállalóért, akit minden munkanapon elszállít a munkavégzés helyére, illetve a munkanap végeztével hazaszállítja. Van-e ebben az eljárásban aggályos dolog? Milyen adófizetési kötelezettség merül fel a munkavállaló szempontjából? Az út során felhasznált üzemanyag áfája levonható-e, ha a szállítóeszköz 9-11 személy szállítására alkalmas, és gázolajjal működik? Ha jól gondolom, akkor a gázolaj áfája nem vonható le, ha azt személyautóhoz használják fel? Van-e ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak (gondolok itt arra, hogy nem minősül-e természetbeni juttatásnak)? Köszönöm a válaszát!
Egy cégbe felvett új munkavállalónak a munkaviszony létesítése előtt kötelessége nyilatkozatot tennie arról, hogy nincs függőben lévő tartozása, ellenkező esetben – tartozás esetén – akár 500 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére is kötelezhetik a céget és az ügyvezetőt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Nyugdíjas alkalmazott szerződése szerint heti 18 órában heti 3 napon, hétfőn, szerdán, csütörtökön dolgozik 150 000 Ft havi bérért. Szerinte a 30 nap szabadsága úgy jár, hogy csak a munkában töltött napokra kell kiírni és megkapja a teljes havi bérét. A munkáltató szerint ez nem így van. A témában megjelent előző cikkek nem voltak egyértelműek számomra, kérem segítsenek, hogy mi a helyes eljárás.
Tisztelt Szakértő! 8 órás munkaviszonyban álló munkavállaló veszélyeztetett terhessége miatt tartósan táppénzen van. Megítélése szerint gyakorolhatja-e egyéni vállalkozását (biztosítási üzletkötő), ha állandó alkalmazottja nincs, de esetenként alkalmi munkavállalót foglalkoztat? Köszönöm válaszát CSCS
Olvasónk a következőket kérdezte: Olyan munkaviszony esetén, amelyben egy külföldi (USA-beli) bejegyzésű társaság (amely nem rendelkezik Magyarországon telephellyel) alkalmaz magyarországi adóalanyt teljes munkaidőben, milyen adók és járulékok terhelik az így megszerzett rendszeres jövedelmet? Ugyanazok, mintha a munkaadó magyarországi székhellyel rendelkezne? A munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat melyik fél és hogyan fizeti? (A külföldi cég/szervezet utalja az adott összegeket a NAV számlájára?) Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató – munka hiányában – szeretné elküldeni a nyugdíjas munkavállalóját, aki 2009.04.06-tól van foglalkoztatva. A nyugdíjba vonulása előtt is ennél a cégnél dolgozott 2002.06.01-2009.04.03 között. A kérdésem, hogy felmondási idő kiszámításánál a 2002 évi belépést, vagy már a nyugdíjas munkaviszony kezdetét vegyem figyelembe? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha munkavállalónk 3 gyermeke születése után, több, mint 6 évi gyes igénybevételével visszatér, mennyi szabadság jár visszamenőleg, és azt milyen bérrel kell kifizetnünk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat
Érdekes magyar vonatkozású ítélet született az Európai Bíróság előtt, a kiküldetési szabályok alkalmazása kapcsán. Bár egy osztrák húsipari feldolgozó üzemben évek óta magyar kiküldöttek végzik a munkát, és mindegyikük rendelkezik a magyar egészségbiztosítási szerv által kiállított érvényes A1 igazolással, a bírósági ítélet alapján a dolgozók mégis az osztrák társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak – írja az RSM blog nyomán a napi.hu.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszemélyes ügyvezető igazgató tulajdonosa saját tulajdonú családi házát bérbe adja a kft.-nek a kft.-ben dolgozó munkások elszállásolására. Az ügyvezetőnek van bérbeadói adószáma. Ha a dolgozónak nem kell fizetnie a szállásért, milyen adókra kell számítani a kft.-nek és dolgozónak egyaránt? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki azonnali felmondást adott be indoklással, amit viszont a munkáltató elutasított, mert nem megalapozott. Erről tértivevényes levél ment a munkavállalónak, akit a beadott felmondása óta nem lehet elérni. A munkahelye egy szolgáltató egység. Ezzel a magatartással kimeríti a súlyos gondatlanság miatti károkozást. A munkáltatónak ilyen esetben milyen lehetősége van a kártérítés terén? Munkabér vagy távolléti díj, valamint hány hónapról lehet szó és nettó vagy bruttó kártérítési összegről? Valamint ezt megteheti, ha nincs munkajogi perbeli határozat? Üdvözlettel: Pajcsics Eszter
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknek (gazdasági társaság) van egy ingatlana, melyben albérletben lakik jelenleg az egyik munkavállalója. A munkavállaló lakóhelye nagyon messze van eredetileg. A munkáltató jelenleg ad mobilitási célú lakhatási támogatást ugyanezen munkavállalónak, hogy az albérleti díjban ez segítséget nyújtson. Jövőre azonban megszűnik ez a lehetőség. A munkáltató kérdése, hogy megengedheti e a munkavállalónak, hogy ingyen lakjon a vállalkozás ingatlanjában? Ha nem, akkor felmerült benne, hogy ő fizetne a munkavállalónak amolyan ingatlanőrzési díjat, hogy figyel a házra. Utóbbit én kizártnak tartom, de a munkáltató törvényi hivatkozásokat szeretne tudni. Előre is nagyon köszönöm a segítséget!
Elégtelen volt a tehergépkocsi karbantartása, baj volt a fékkel, a hozzátartozók kártérítést követeltek az elhunyt járművezető volt munkáltatójától. A bírósági ügy a Kúriánál kötött ki.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak környező településeken vannak üzletei.A gépkocsivezető alkalmazott az áru kiszállításával egyidejűleg 2-3 naponta az üzletben dolgozó alkalmazottól napi pénztárjelentés aláírásával (annak 1 példány átvételével) átveszi az előző napok bevételeit, majd az ügyvezető részére továbbítja. Az ügyvezető jelezte, hogy 1 napi bevétel a pénztárjelentéssel hiányzik. A söfőr alkalmazott állítja, hogy csak 2 napi bevételt adott át az eladó. A hiányzó nap pénztárjelentésének tömbben maradó példánya nem igazolja a sofőr aláírását, mivel azon az előző nap átütött aláírása szerepel. Az Mt. 179. § (1) szerint a munkavállaló köteles a kárt megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Milyen lehetősége van a munkáltatónak a kár megtéríttetésére, melyik dolgozóval szemben (vagy mindkettővel), és milyen módon? 25 000 Ft kárról van szó, de nem szeretnénk, ha ebből gyakorlat válna. Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték