Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    867 találat a(z) munkavállaló cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A munkavállaló szóban, rendes felmondással megszünteti munkaviszonyát. A munkavállaló a 30 napos felmondását nem tölti le (példa: tegnap dolgozott, ma meg szólt hogy holnaptól nem jön dolgozni). A munkáltató megkereste telefonon, hogy jelenjen meg a munkahelyén és töltse le a felmondási idejét, de ez nem történt meg. Milyen szankciót tudunk érvényesíteni a munkavállalóval szemben? Köszönettel: Égei Emese

    Kérdés

    Gázolaj üzemelésű kishaszon-gépjárművet kölcsönadási szerződéssel üzemeltet a munkavállaló. (A biztosítást a tulajdonos fizeti.) Vadászként a gépjárművét munkájához területellenőrzésre használja. Havi 1500 kilométer költségtérítést számol el a vadásztársaság és fizeti ki munkavállalónak havonta kiküldetési rendelvény alapján a NAV üzemanyagnorma szerint. Helyesen jár-e el?

    Cikk

    A nyugdíjasok mellett a munkavállalóknak is részesülniük kellene egyfajta prémium formájában a gazdaság bővüléséből, erre az egyik lehetőség a dolgozók bérét terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 0,5 százalékra csökkentése, ami az átlagfizetéseknél vélhetően havi 2000 forintos emelkedést jelente – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek.

    Cikk

    A munkavállalók munkahelyi ellenőrzése olyan terület, mely folyamatosan viták középpontjában áll. Az ellenőrzés ugyanis a munkáltató munkaviszonyból eredő joga, mely jogosultság ugyanakkor nem parttalan. Ezt a kényes egyensúlyt vizsgálta az Európai Emberi Jogi Bíróság a Barbulescu-döntésben, melynek megállapításait, illetve a gyakorlati tennivalókat mutatjuk be.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű társaság és munkavállalója, valamint többségű tulajdonos külföldi társaság (a továbbiakban: anyavállalat) között, hármas megállapodás jött létre a munkavállaló kirendeléséről. A munkavállaló mint üzletfejlesztési igazgató, Közép- és Kelet-Európa területén végez piackutatásokat, elemzéseket, vállalkozási, beruházási javaslatokat készit. Csakis az anyavállalat felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A munkavállaló munkavégzési helyét (kivéve utazások) jogosult maga is megválasztani akár otthoni munkavégzéssel is (Magyarország). Az anyavállalat havonta, számla ellenében megtéríti a munkavállalóval kapcsolatban felmerűlt költségeket (bér+járulék, személygépkocsi bérlése, telefonköltség). Legyen kedves segíteni a kiállítandó számla áfatartalmával kapcsolatban! (Gondolom, a gépkocsi bérlése és telefonköltség áfás, a bér és a járulék?)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk (üzletkötő munkakör) rendes felmondással távozik a cégtől. Belső szabályzatunk szerint céges e-mail címét munkahelyi tárgyú levezésre használhatja. Távozása után van-e jogunk bizonyos ideig fiókját fenntartani, és nyilatkozatával egy másik munkavállaló jogosult-e a beérkező üzleti célú levelek megtekintésére? Esetleg (mivel kizárólagosan munkaügyi célú levelekről van szó) a bejövő fiókja átirányítható-e másik kolléga e-mail fiókjába? Köszönettel: R. Szilvia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy 1. Ezek a címben szerepelő a szakemberek alkalmazhatók-e megbízási jogviszony keretei között mint természetes személyek? 2. Lehetséges-e, hogy ők az adott cégnél Mt. 53. § alapján lássák el a feladatukat? Tehát, hogy a munkáltatójuk maximum évente 44 munkanapot vagy 352 órát kötelezi őket másik munkáltatónál történő munkavégzésre (például kapcsolt vállalkozásánál), s ekkor látja el ott a feladatokat? Szerintem mindkettőre nem a válasz (és az Mt. 195. § lenne a megoldás, vagy pedig, ha a képesítéssel ellátott munkavállaló munkáltatójával kerülne sor polgári jogi szerződés megkötésére), mivel: 1. A Mvt. 54-58. § szerintem szolgáltatót ír 2. Az Mt. 53. § szerinti foglalkoztatás során nem kerül jogviszonyba a munkavállaló a másik céggel és nem tudja napi szinten ellátni a fentebbi feladatokat. Szeretném ha fentebbiekben vagy megerősítene, vagy megcáfolna. Még annyit kérdeznék, hogy fentebbiek közül van olyan (például a környezetvédelmi megbízott), aki csak természetes személy lehet (tehát nem úgy, hogy a szolgáltatást végző munkavállalója, hanem a cégé/munkáltatóé)? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Cikk: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Internethozzaferes_szamitogepjuttatas_a_dol_SIZ7S7 Úgy látjuk, a jogszabály alapján két lehetőség van internet-hozzáférés juttatására: 1. Adómentesen – munkavégzéshez szükséges: ha a munkaszerződés, munkaköri leírás alapján a munkavégzésből adódóan a munkahelyen kívül is szükséges az internetkapcsolat. Bizonylatolás: munkáltató nevére szóló számla alapján+kifizetési bizonylat+belső bizonylat. Ha belső szabályzatban rögzítem az otthoni munkavégzés lehetőségét, akkor az elegendő? Mindenképpen a munkáltató nevére szóló számla szükséges az elszámoláshoz? 2. Egyes meghatározott juttatás: Minden munkavállalónak azonos feltétellel (vagy bizonyos kör), vagy cafeteria keretében belső szabályzatba foglaltan. Adóteher: 1,18*(15+22%) Milyen bizonylatolás szükséges ebben az esetben? Adhatok havi 3000-4000 forint juttatást oly módon, hogy arról csupán belső szabályzatban nyilatkozunk és nem kérünk sem cégnévre, sem a dolgozó nevére szóló számlát? A cikkben azt írják, hogy a cégek számára a legegyszerűbb az lenne, ha költségtérítés fizetésével segítenénk a dolgozók internethasználatát. Ez melyik kategóriába tartozik? Ilyen esetben kell a cég nevére szóló számla? A jelenlegi gyakorlat nálunk a következő: A munkavállalóknak lehetőségük van bizonyos összeösszeghatárig internetköltséget elszámolni otthoni munkavégzés miatt dolgozó nevére szóló számlával, melyet adóztatunk:1,18*(15+22%). Jó ez a gyakorlat? Köszönjük a választ!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2027-ES ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fejlesztési tartalék feloldása

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Pótbefizetés státusza végelszámolás esetén

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Közös megegyezés vs. végkielégítés (csoportos létszámleépítés)

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 november
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media