Tisztelt Szakértő! Több éve 1 fő munkavállalónknak bérlettérítést adunk vezetői döntés alapján. Tavaly óta cafetéria rendszert működtetünk. Kérdésem: kötelező-e idén cafetéria-elemként adni a bérlettérítést, vagy adható ezen kívül is? Köszönöm.
A munkavállaló közel egy évig keresőképtelen volt. A munkába állás első napján a munkáltató soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kezdeményez, mely eredménye, hogy a dolgozó a korábban betöltött munkaköre ellátására nem alkalmas. Hogyan tovább? A munkáltató köteles felmondani? Ha nem él ezzel a lehetőséggel, de a munkaszerződés szerinti munkakörben nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, mi a teendő?
Kinek kell bért fizetnie, a költségeket melyik munkáltató, milyen arányban és hogyan számolhatja el, ki és hogyan fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat, illetve hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló ugyanarra a munkakörre több munkáltatóval létesített munkaviszonyt?
Tisztelt Szakértő. Van egy pénzügyi vezető munkavállalóm 2013 óta okleveles közgazdász végzettséggel és júniusban szerezte meg a jogi diplomáját, amelyhez kizárólag a kötelező szakmai gyakorlata van. Most megkért arra, hogy januártól legyen inkább jogászként bejelentve, hogy szaporodjanak a gyakorlati évei. Ez lehetséges-e? Nem kellene előbb a bojtári éveit letölteni mielőtt főállásban jogászként vagy megbízási szerződéssel jogászként foglalkoztatnám? Nem szeretnék valami butaságba belemenni, mert ő most kitalálta, hogy jogász végzettséggel jogászként legyen bejelentve az egyesületbe. Minimális jogászi szaktudásra van szükségünk, e feladat elvégzése mellett természetesen az eddigi pénzügyi feladatokat is neki kell továbbra ellátnia. Lehetséges, hogy őt így jelentsék be januártól? Köszönöm. Üdvözlettel: egy egyesületi vezető
Komoly hátránnyal kell számolnia, ha nem tudja, milyen papírokra van szüksége munkaviszony létesítésekor. A munkavállaló ugyanis kötelezhető korábbi munkahelyi papírjainak a bemutatására/átadására, másrészt jól felfogott érdeke, hogy tudja igazolni például a biztosítási jogviszonyát vagy azt, hogy nincs tartozása. Mire hivatkozhat a munkáltató, illetve a munkavállaló? Olvasónk kérdésére dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol.
Milyen céllal használhat kamerarendszereket a munkáltató, hogyan kell ebbe beavatnia a munkavállalókat, meddig tárolhatók a felvételek, milyen szabályok vonatkoznak a vagyonőrökre? Ismertetjük.
Tisztelt Adószakértő! Szeretném kérdezni, hogy év közben belépő munkavállaló esetén az adómentesen adható kulturális utalvány/szolgáltatás évi 50 000 forintos keretét arányosítani kell-e. Köszönöm szépen válaszát
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem tanácsát: A munkavállaló hozzájárulhat-e a béréből történő levonáshoz előre is, és ha igen, milyen módon? Vagy a munkáltatótól jogszerű-e, ha ilyeneket köt ki, akár szerződésben, akár ha ilyet tüntet fel átvételi elismervényen, vagy hasonlón (lásd lejjebb)? Elsősorban konkrét esetre gondolok, például: - tanulmányi szerződésben kikötik, hogy szerződésszegés esetén munkavállaló hozzájárul a munkabérből történő levonáshoz, vagy - átvesz számítógépet, telefont, munkaruhát a munkáltatótól, és mikor ennek tényét aláírja, a papíron szerepel az, hogy hozzájárul ahhoz, hogy ha az eszköz tönkremegy vagy eltűnik, akkor a megállapított összeget levonja a munkáltató a munkabérből. Vagy szerződésben szerepel ugyanez. A munkáltató és a munkavállaló szemszögeiből: jogszerű-e ilyen kikötés, és a munkavállaló hivatkozhat-e a kikötés semmisségére, ha egyszer aláírt ilyet és a munkáltató érvényt szerezne a papíron írtaknak? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
A Népszabadsággal kapcsolatos intézkedések a szerkesztőségben dolgozó munkavállalókat is érintik. Őket munkáltatójuk olyan szokatlan módon mentette fel a munkavégzés alól, hogy nemcsak nem kötelesek munkát végezni, de nem is mehetnek be munkahelyükre, levelezésükhöz, a munkahelyen hagyott személyes dolgaikhoz nem tudnak hozzáférni. Vajon ez beilleszthető a munka törvénykönyve rendelkezéseibe? Hogyan tovább?
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak és a munkaadónak, ha a munkáltató munkavállalója nevére életbiztosítást köt? A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett halál esetén a biztosított gyermeke, baleset esetén a biztosított. A biztosítás szerződője a munkáltató. Az életbiztosítási szerződés díjfizetési időszaka 14 év. A díjfizetés évente egy alkalommal történik, összege 107 242 forint.
Nem csupán a bevallók száma, hanem a jövedelmek is nőttek 2015-ben, legalábbis erről tanúskodnak a személyijövedelemadó-bevallások. A munkavállalók egy év alatt mintegy 589 milliárd forinttal kerestek többet, a családok pedig több adókedvezményt vettek igénybe, mint 2014-ben.
Tisztelt Cím! Szeretném kérni segítségüket az ügyben, hogy egyik munkavállalónk elhunyt, de az elhalálozás tényéről még dokumentációt nem kaptunk (táppénzes papír, halotti anyakönyvi kivonat). Ebben az esetben milyen határidőkkel vagyunk kötelesek kiadni a munkavállaló iratait, és járandóságát és kinek? Valamint, ha a munkáltató temetési támogatást kíván nyújtani a hozzátartozók részére, azt milyen formában teheti meg és annak milyen adóvonzatai vannak? Köszönettel Málnai Erika
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 32 órás tanári főállás mellett másodállásban, kezdő egyéni vállalkozóra milyen adózás érvényes? Illetve milyen tudnivalókkal kell tisztában lennie? Válaszát nagyon köszönöm! Üdv.
Szeretnénk igénybe venni a munkáltatói lakáscélú támogatást (5 évente 5 millió forint), mint ügyvezetők, s egyben munkavállalók is a cégben. Sajnos a jogszabály nem egyértelműen fogalmaz, hogy ezt magunk is igénybe vehetjük-e vagy ezt később a NAV adóelkerülés címén megadóztathatja? A cégünkben 2-en vagyunk tulajdonosok, s további 2 munkavállalónk van.
Bár a törvény alapján már négy éve van rá lehetőség, a gyakorlatban eddig nem terjedt el széles körben a munkavállalói biztosíték intézménye. Lényege, hogy a munkáltató a dolgozóval megállapodik, miszerint a munkavállaló átad legfeljebb egyhavi alapbérének megfelelő összeget, ezt a munkáltató köteles elkülönített számlán kezelni, és kizárólag a kártérítési igényének kielégítésére használhatja fel, a munkabérből történő levonás szabályai szerint. Mi lehet az oka annak, hogy az óvadékot alig alkalmazzák a gyakorlatban?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték