Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    823 találat a(z) munkavállaló cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján olvasható (2017. évi 10. sz. Információs füzet, eho tv. 5. § (3)bekezdés): „9. sz. kérdés: Magyar állampolgárként egész évben Ausztriában dolgozom, rendelkezem osztrák A1-es igazolással, mivel ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Válasz: A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.” Kérdésem hasonló: Magyar állampolgárként Svájcban dolgozom, ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Az szja törvény és az eho törvény értelmében Svájc a közösségi rendelet hatálya alá tartozik? (Ha igen, hol, mely rendeletben található ennek megfogalmazása?) Svájc esetében mely igazolás lesz „az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolás”? Van erre konkrét, kötelező formanyomtatvány? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel M.Erzsébet

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A munkavállaló szóban, rendes felmondással megszünteti munkaviszonyát. A munkavállaló a 30 napos felmondását nem tölti le (példa: tegnap dolgozott, ma meg szólt hogy holnaptól nem jön dolgozni). A munkáltató megkereste telefonon, hogy jelenjen meg a munkahelyén és töltse le a felmondási idejét, de ez nem történt meg. Milyen szankciót tudunk érvényesíteni a munkavállalóval szemben? Köszönettel: Égei Emese

    Kérdés

    Gázolaj üzemelésű kishaszon-gépjárművet kölcsönadási szerződéssel üzemeltet a munkavállaló. (A biztosítást a tulajdonos fizeti.) Vadászként a gépjárművét munkájához területellenőrzésre használja. Havi 1500 kilométer költségtérítést számol el a vadásztársaság és fizeti ki munkavállalónak havonta kiküldetési rendelvény alapján a NAV üzemanyagnorma szerint. Helyesen jár-e el?

    Cikk

    A nyugdíjasok mellett a munkavállalóknak is részesülniük kellene egyfajta prémium formájában a gazdaság bővüléséből, erre az egyik lehetőség a dolgozók bérét terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 0,5 százalékra csökkentése, ami az átlagfizetéseknél vélhetően havi 2000 forintos emelkedést jelente – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek.

    Cikk

    A munkavállalók munkahelyi ellenőrzése olyan terület, mely folyamatosan viták középpontjában áll. Az ellenőrzés ugyanis a munkáltató munkaviszonyból eredő joga, mely jogosultság ugyanakkor nem parttalan. Ezt a kényes egyensúlyt vizsgálta az Európai Emberi Jogi Bíróság a Barbulescu-döntésben, melynek megállapításait, illetve a gyakorlati tennivalókat mutatjuk be.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű társaság és munkavállalója, valamint többségű tulajdonos külföldi társaság (a továbbiakban: anyavállalat) között, hármas megállapodás jött létre a munkavállaló kirendeléséről. A munkavállaló mint üzletfejlesztési igazgató, Közép- és Kelet-Európa területén végez piackutatásokat, elemzéseket, vállalkozási, beruházási javaslatokat készit. Csakis az anyavállalat felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A munkavállaló munkavégzési helyét (kivéve utazások) jogosult maga is megválasztani akár otthoni munkavégzéssel is (Magyarország). Az anyavállalat havonta, számla ellenében megtéríti a munkavállalóval kapcsolatban felmerűlt költségeket (bér+járulék, személygépkocsi bérlése, telefonköltség). Legyen kedves segíteni a kiállítandó számla áfatartalmával kapcsolatban! (Gondolom, a gépkocsi bérlése és telefonköltség áfás, a bér és a járulék?)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk (üzletkötő munkakör) rendes felmondással távozik a cégtől. Belső szabályzatunk szerint céges e-mail címét munkahelyi tárgyú levezésre használhatja. Távozása után van-e jogunk bizonyos ideig fiókját fenntartani, és nyilatkozatával egy másik munkavállaló jogosult-e a beérkező üzleti célú levelek megtekintésére? Esetleg (mivel kizárólagosan munkaügyi célú levelekről van szó) a bejövő fiókja átirányítható-e másik kolléga e-mail fiókjába? Köszönettel: R. Szilvia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy 1. Ezek a címben szerepelő a szakemberek alkalmazhatók-e megbízási jogviszony keretei között mint természetes személyek? 2. Lehetséges-e, hogy ők az adott cégnél Mt. 53. § alapján lássák el a feladatukat? Tehát, hogy a munkáltatójuk maximum évente 44 munkanapot vagy 352 órát kötelezi őket másik munkáltatónál történő munkavégzésre (például kapcsolt vállalkozásánál), s ekkor látja el ott a feladatokat? Szerintem mindkettőre nem a válasz (és az Mt. 195. § lenne a megoldás, vagy pedig, ha a képesítéssel ellátott munkavállaló munkáltatójával kerülne sor polgári jogi szerződés megkötésére), mivel: 1. A Mvt. 54-58. § szerintem szolgáltatót ír 2. Az Mt. 53. § szerinti foglalkoztatás során nem kerül jogviszonyba a munkavállaló a másik céggel és nem tudja napi szinten ellátni a fentebbi feladatokat. Szeretném ha fentebbiekben vagy megerősítene, vagy megcáfolna. Még annyit kérdeznék, hogy fentebbiek közül van olyan (például a környezetvédelmi megbízott), aki csak természetes személy lehet (tehát nem úgy, hogy a szolgáltatást végző munkavállalója, hanem a cégé/munkáltatóé)? Köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Bt.-kültag osztaléka

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    Kapcsolt vállalkozás – készpénzfizetés

    dr. Juhász Péter

    jogász-adószakértő

    HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

    Engedményezés 2.0

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media