Munkáltatóként nehéz emberi sorsokról dönteni. Más a helyzet, ha a munkavállaló a magatartásával kiérdemli a jogviszony megszüntetését, ilyenkor azonban fokozottan felmerül a bírósági út igénybevételének lehetősége. Melyek a felmondás kellékei? Milyen a jó indokolás? Hogyan kerülhető el legnagyobb eséllyel a jogellenes munkaviszony megszüntetés?
Egyre képzettebbek a munkavállalók világszerte, azonban nem mindig találnak megfelelő állást, azaz a felsőfokú oktatáshoz való egyre jobb hozzáférés nem csökkenti a munkanélküliséget – derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felméréséből, amelyben az oktatás és a munkaerő-piaci elhelyezkedés kapcsolatát vizsgálták.
A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók – számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.
Lakáscélú adómentes munkáltatói támogatás körében az alábbi kérdések merültek fel: 1. Egyszemélyes kft. tagja alkalmazotti jogviszonyban végzi feladatait, belefér-e a lakáscélú adómentes munkáltató támogatás kapcsán a munkavállaló fogalmába? 2. Jelenleg egy 50 százalékban saját tulajdonú ingatlanban lakik nevezett személy és e mellett új ingatlan építésébe kezd, ehhez szeretné igénybe venni a munkáltatói adómentes lakáscélú támogatást. Kell-e vizsgálni, hogy jelenleg tulajdonnal rendelkezik - és ez alapból kizáró tényező-e - vagy elengedő az építési engedély alapján az építendő ingatlannal kapcsolatban vizsgálni az adómentesség körülményeit? 3. Mivel új építésű ingatlannal kapcsolatban szeretné igénybe venni a támogatást, igy a lakcímkártyára vonatkozó kitételt nem tudja teljesíteni, figyelmen kívül hagyható-e a támogatás megítélése során?
Adhat-e különböző munkaidő-kedvezményt tetszőlegesen, alkalomszerűen egyes munkavállalóknak a munkáltató? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám jogi szakértő válaszolt.
Októberben kezdődő, széles körű társadalmi egyeztetés után, várhatóan november végére kerül a parlament elé a munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása – mondta Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Liga Szakszervezetek által koordinált, Mt.-ről készített hatástanulmány eredményeit bemutató konferencián szerdán Budapesten.
Összesen 5050 munkáltató szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb – augusztusi – listáján, amely azokat tartalmazza, akik bejelentés nélkül foglalkoztatnak munkavállalókat.
Munkavállalóként kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a sikeres állásinterjút követően mielőbb kezdeni kellene az új munkahelyén, azonban a felmondási időnk korlátoz ebben. Arra is sok példa van, hogy a dolgozó a határozott időtartamú munkaviszonyából szabadulna, de nem tudja, hogyan.
Csorbultak a munkavállalói jogok, nőttek a munkaviszonyból fakadó kockázataik, jogellenes munkáltatói gyakorlat esetén szűkültek kártérítési esélyeik. A Kúria is változtatna a munkajogi kódexen.
Börtönbüntetéssel sújtja a brit kormány a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavállalását, a munkaadók pedig elveszíthetik működési engedélyüket és be is zárathatják üzletüket.
Milyen jogai vannak a munkavállalónak és milyen kötelezettségek terheli a munkáltatót, ha a cég jogutód nélkül, illetve ha jogutódlással szűnik meg? Összefoglaltuk az előírásokat.
Ki adhat béren kívüli juttatást? Ki lehet kedvezményezett? A NAV közleménye a 2015-ös változásokat is tartalmazza.
Meghatározta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli – Európai Unión kívüli – állampolgárok legmagasabb létszámát a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent rendeletében.
Meddig várjon, mit tegyen a munkáltató, ha a munkavállaló értesítés nélkül nem jelenik meg a munkahelyén? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelet Szakértő! Mint munkáltató gyesről visszatérő munkavállalójától elmulasztottam a letiltás érvényesítését a januári, februári, márciusi hónapokra munkabére után. Amikor ezt felismertem május volt és az áprilisi munkabérénél már érvényesítésre került a 33 százalék letiltás hibásan (kevés), mivel a nevezettnek sorban áll öt letiltása 2009-es évtől kezdődően, így a letiltás 33 százalék és 17 százalé összesen 50 százalék (közüzemi tartozás). A munkavállalótól a gyes előtti időszakban is már a fizetés 50 százalék került letiltásra, persze ő nem jelezte februárban, hogy 'de hát kérem nekem vannak még letiltásaim és kérem azok érvényesítését'. Májusban, amikor készítettem az áprilisi bérszámfejtését, telefonon felhívtam és jeleztem neki, hogy nem jelezte felém neki még van letiltása és erre azt a választ adta, ő úgy tudja, a végrehajtó meghalt és amúgy is volt valami árverezés és abból kiegyenlítésre került a közüzemi tartozások. Válaszom: én erről nem kaptam semmi értesítést, így engem a törvény továbbra is kötelez a vh. általi letiltásra. Tegnapi nap folyamán a munkavállaló közölte velem a májusi munkabér felvétele után, hogy a jogosulatlan munkabér visszakövetésére 60 nap áll rendelkezésünkre és azt közölni kell vele írásban is mert jogvesztő. Kérdésem miért is számítana ez az eset jogosulatlan, jogalap nélküli kifizetésnek? Véleményem szerint munkáltatónak kötelessége a letiltást foganatosítani a törvényi szabályozás szerint. A történethez hozzá tartozik, hogy a vh-ok mind élők! Előre is köszönöm segítőkész választ
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték