A skót gazdaság sokat nyer a külföldi EU-s munkavállalók foglalkoztatásából Cikk
A skót kormány számításai szerint évente több milliárd font hasznot hajtanak a skót gazdaságnak a Skóciában dolgozó külföldi EU-munkavállalók.
A skót kormány számításai szerint évente több milliárd font hasznot hajtanak a skót gazdaságnak a Skóciában dolgozó külföldi EU-munkavállalók.
Elfogadta a román kormány szerdai ülésén azokat a szakszervezetek által kifogásolt járulék- és adóintézkedéseket, amelyekkel jövő év elejétől a munkavállalókra hárítanak minden társadalombiztosítási járulékot.
Hamarosan dönthetnek a 2015-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új csomagról, a tervezet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának csütörtöki ülésén is napirendre kerül – írja a Magyar Idők szerdai száma.
Tisztelt Szakértő! Önkormányzati tulajdonban lévő kft. szeretne családalapítási támogatást biztosítani munkavállalójának, akinek gyermeke született. Ezt milyen keretek között teheti? Milyen adóvonzata van ennek, illetve van-e maximális határa. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk több alkalommal vásárol színházjegyet darabonként 4-5 ezer forint értékben. Ezen jegyekből az alkalmazottaknak, hozzátartozójuknak, illetve üzleti partnereknek juttatnak. Az 50 ezer forint/fő mentes határt nem éri el a juttatás. Kérdésem, hogy ezen juttatási forma megfelel-e a mentességhez (értem ezt azon, hogy a jegyek száma az év során több mint a dolgozói-tagi létszám), a jegyek átadásának bizonylatolása hogyan történjen, illetve ha az üzleti partnernek ajándékba adják, akkor ott is érvényesül-e az 50 ezer forint mentesség? Szíves válaszukat megköszönve!
Az évi 100 000 forint készpénzes juttatást csak a munkavállalónak lehet adni, vagy adható a vállalkozás tagjának is, aki személyesen közreműködik a kft.-ben?
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez közel álló munkavállalók egyre inkább kiszorulnak a munkaerőpiacról. Hiába szeretnének dolgozni, sokszor terhet jelentenek a munkáltatók számára, még ma is, amikor munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlant bérel egy munkavállalójától, akit havi öt órás részmunkaidőben foglalkoztat. Az ingatlant piaci áron bérli a kft., melynek ügyvezetője a munkavállaló édesanyja. Kérdésként merült fel, hogy egy esetleges adóellenőrzés során átminősítheti-e a NAV az ingatlan bérleti díját a munkavégzés ellenértékének, eszerint megállapítva a járulékokat, adókat? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján olvasható (2017. évi 10. sz. Információs füzet, eho tv. 5. § (3)bekezdés): „9. sz. kérdés: Magyar állampolgárként egész évben Ausztriában dolgozom, rendelkezem osztrák A1-es igazolással, mivel ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Válasz: A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.” Kérdésem hasonló: Magyar állampolgárként Svájcban dolgozom, ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Az szja törvény és az eho törvény értelmében Svájc a közösségi rendelet hatálya alá tartozik? (Ha igen, hol, mely rendeletben található ennek megfogalmazása?) Svájc esetében mely igazolás lesz „az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolás”? Van erre konkrét, kötelező formanyomtatvány? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel M.Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló szóban, rendes felmondással megszünteti munkaviszonyát. A munkavállaló a 30 napos felmondását nem tölti le (példa: tegnap dolgozott, ma meg szólt hogy holnaptól nem jön dolgozni). A munkáltató megkereste telefonon, hogy jelenjen meg a munkahelyén és töltse le a felmondási idejét, de ez nem történt meg. Milyen szankciót tudunk érvényesíteni a munkavállalóval szemben? Köszönettel: Égei Emese
Gázolaj üzemelésű kishaszon-gépjárművet kölcsönadási szerződéssel üzemeltet a munkavállaló. (A biztosítást a tulajdonos fizeti.) Vadászként a gépjárművét munkájához területellenőrzésre használja. Havi 1500 kilométer költségtérítést számol el a vadásztársaság és fizeti ki munkavállalónak havonta kiküldetési rendelvény alapján a NAV üzemanyagnorma szerint. Helyesen jár-e el?
Megnézheti-e a kilépett munkavállaló céges e-mail-fiókjának tartalmát, és ha igen, meddig jogosult erre? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
A nyugdíjasok mellett a munkavállalóknak is részesülniük kellene egyfajta prémium formájában a gazdaság bővüléséből, erre az egyik lehetőség a dolgozók bérét terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 0,5 százalékra csökkentése, ami az átlagfizetéseknél vélhetően havi 2000 forintos emelkedést jelente – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek.
A munkavállalók munkahelyi ellenőrzése olyan terület, mely folyamatosan viták középpontjában áll. Az ellenőrzés ugyanis a munkáltató munkaviszonyból eredő joga, mely jogosultság ugyanakkor nem parttalan. Ezt a kényes egyensúlyt vizsgálta az Európai Emberi Jogi Bíróság a Barbulescu-döntésben, melynek megállapításait, illetve a gyakorlati tennivalókat mutatjuk be.
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől