Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez közel álló munkavállalók egyre inkább kiszorulnak a munkaerőpiacról. Hiába szeretnének dolgozni, sokszor terhet jelentenek a munkáltatók számára, még ma is, amikor munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlant bérel egy munkavállalójától, akit havi öt órás részmunkaidőben foglalkoztat. Az ingatlant piaci áron bérli a kft., melynek ügyvezetője a munkavállaló édesanyja. Kérdésként merült fel, hogy egy esetleges adóellenőrzés során átminősítheti-e a NAV az ingatlan bérleti díját a munkavégzés ellenértékének, eszerint megállapítva a járulékokat, adókat? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján olvasható (2017. évi 10. sz. Információs füzet, eho tv. 5. § (3)bekezdés): „9. sz. kérdés: Magyar állampolgárként egész évben Ausztriában dolgozom, rendelkezem osztrák A1-es igazolással, mivel ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Válasz: A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.” Kérdésem hasonló: Magyar állampolgárként Svájcban dolgozom, ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Az szja törvény és az eho törvény értelmében Svájc a közösségi rendelet hatálya alá tartozik? (Ha igen, hol, mely rendeletben található ennek megfogalmazása?) Svájc esetében mely igazolás lesz „az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolás”? Van erre konkrét, kötelező formanyomtatvány? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel M.Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló szóban, rendes felmondással megszünteti munkaviszonyát. A munkavállaló a 30 napos felmondását nem tölti le (példa: tegnap dolgozott, ma meg szólt hogy holnaptól nem jön dolgozni). A munkáltató megkereste telefonon, hogy jelenjen meg a munkahelyén és töltse le a felmondási idejét, de ez nem történt meg. Milyen szankciót tudunk érvényesíteni a munkavállalóval szemben? Köszönettel: Égei Emese
Gázolaj üzemelésű kishaszon-gépjárművet kölcsönadási szerződéssel üzemeltet a munkavállaló. (A biztosítást a tulajdonos fizeti.) Vadászként a gépjárművét munkájához területellenőrzésre használja. Havi 1500 kilométer költségtérítést számol el a vadásztársaság és fizeti ki munkavállalónak havonta kiküldetési rendelvény alapján a NAV üzemanyagnorma szerint. Helyesen jár-e el?
Megnézheti-e a kilépett munkavállaló céges e-mail-fiókjának tartalmát, és ha igen, meddig jogosult erre? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
A nyugdíjasok mellett a munkavállalóknak is részesülniük kellene egyfajta prémium formájában a gazdaság bővüléséből, erre az egyik lehetőség a dolgozók bérét terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 0,5 százalékra csökkentése, ami az átlagfizetéseknél vélhetően havi 2000 forintos emelkedést jelente – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek.
A munkavállalók munkahelyi ellenőrzése olyan terület, mely folyamatosan viták középpontjában áll. Az ellenőrzés ugyanis a munkáltató munkaviszonyból eredő joga, mely jogosultság ugyanakkor nem parttalan. Ezt a kényes egyensúlyt vizsgálta az Európai Emberi Jogi Bíróság a Barbulescu-döntésben, melynek megállapításait, illetve a gyakorlati tennivalókat mutatjuk be.
Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű társaság és munkavállalója, valamint többségű tulajdonos külföldi társaság (a továbbiakban: anyavállalat) között, hármas megállapodás jött létre a munkavállaló kirendeléséről. A munkavállaló mint üzletfejlesztési igazgató, Közép- és Kelet-Európa területén végez piackutatásokat, elemzéseket, vállalkozási, beruházási javaslatokat készit. Csakis az anyavállalat felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A munkavállaló munkavégzési helyét (kivéve utazások) jogosult maga is megválasztani akár otthoni munkavégzéssel is (Magyarország). Az anyavállalat havonta, számla ellenében megtéríti a munkavállalóval kapcsolatban felmerűlt költségeket (bér+járulék, személygépkocsi bérlése, telefonköltség). Legyen kedves segíteni a kiállítandó számla áfatartalmával kapcsolatban! (Gondolom, a gépkocsi bérlése és telefonköltség áfás, a bér és a járulék?)
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk (üzletkötő munkakör) rendes felmondással távozik a cégtől. Belső szabályzatunk szerint céges e-mail címét munkahelyi tárgyú levezésre használhatja. Távozása után van-e jogunk bizonyos ideig fiókját fenntartani, és nyilatkozatával egy másik munkavállaló jogosult-e a beérkező üzleti célú levelek megtekintésére? Esetleg (mivel kizárólagosan munkaügyi célú levelekről van szó) a bejövő fiókja átirányítható-e másik kolléga e-mail fiókjába? Köszönettel: R. Szilvia
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.
Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!
„Mobilitási célú lakhatási támogatáshoz bérelt ingatlan áfa levonhatósága” – címmel tett fel kérdést olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
A brit Munkáspárt vezetője szerint a brit kormánynak haladéktalanul garantálnia kell a Nagy-Britanniában élő és dolgozó több mint 3 millió külföldi EU-munkavállaló jogosultságait a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra is.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték