Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett társaságunk romániai munkavállalót szeretne foglalkoztatni távmunkában kéthavi egyszeri magyarországi megjelenéssel. Bérét társaságunk fizetné. Ez esetben kell-e Magyarországon biztosítási jogviszonyt létesíteni, illetve a járulékok és az adó levonása, illetve bejelentése miként történik? Magyarországon kell-e adóbevallást beadnia? Köszönettel: Németh József
A magyar munkavállalók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy könnyen találna magának új állást, ha a jelenlegit elveszítené – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb, 1200 ember megkérdezésén alapuló, májusi reprezentatív munkaerőpiaci kutatásából, amit kedden juttattak el az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Banki hitelhez a bank által használt munkáltatói igazolás kitöltését kérik a munkavállalók. Az igazolás a munkavállaló jövedelemadatain kívül a munkabért terhelő levonás és munkabérelőleg adatait is kéri. Valamint a levonás indokát, a levonás összegét és hogy mely időpontig terheli a munkabért a nevezett levonás. Megadhatóak ezek az adatok? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi cég magyarországi fióktelepe. A számviteli törvény szerint a fióktelep nem köteles a beszámolóját könyvvizsgálattal alátámasztani és közzétenni, ehelyett közzéteheti az anyavállalata konszolidált beszámolóját. A 154/A § (1) vonatkozik erre és ezzel kapcsolatban van egy kérdésem: megtagadhatja-e a cég a beszámoló megtekintését, átnézését a munkavállalójának vagy pedig kérésre köteles megmutatni azt, ahogy egyébként a 154. § (12) rendelkezik? Mi történik abban az esetben, ha egy külső szakszervezet kéri a céget, hogy tegye lehetővé a dolgozóinak a beszámoló megismerését? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló által meg nem térített bírság című korábbi kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal, hogy a cég nevére érkezett a számla bírságról, amit az a lízing cég állított ki, akitől a munkáltató az autót lízingeli, ebben az esetben is, jövedelemként jelentkezik a munkavállalónál a cég által kifizetett bírság? Az esetet tovább bonyolítja, hogy munkavállaló időközben leszámolt a cégtől. Köszönettel várom válaszát.
Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.
Tisztelt Adózóna! Mit tehet a munkavállaló, ha munkáltatója az éves rendes szabadságát a törvényben meghatározottaktól eltérően állapítja meg? A munkáltató a dolgozóinak egységesen 21 nap (kivehető) szabadságot állapít meg 1 évre, függetlenül az életkortól. A 21 nap és a ténylegesen járó szabadság közötti differenciát saját hatáskörben lepapírozza (szabadságengedélyen kiírja) és a munkavállalót kötelezi annak aláírására. Köszönöm a választ.
Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek igényeinek a 80 százalékát teljesíteni tudják – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! Cégünk vezetősége úgy döntött, hogy a menedzserszűrést a cég valamennyi dolgozójára kiterjeszti, de oly módon, hogy a dolgozók a csomag értékének felét megtérítik. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült: ha a kórház a cégnek számlázza a teljes költséget, akkor a dolgozó által térített résznél van-e lehetőségünk arra, hogy azt (a dolgozó hozzájáruló nyilatkozata alapján) a béréből levonjuk? Ilyenkor kell-e a dolgozó részére számlát kiállítanunk vagy elegendő egy megállapodást aláíratni erről? Ilyen esetben a kórháztól kapott számla összege után kell adóznunk vagy abból levonható a dolgozók által megtérített összeg? (A számla a személyi jellegű költségek között szerepelne, a dolgozók által megtérített összeg viszont egyéb bevétel.) Válaszát előre is köszönöm!
Egy munkavállalót egyszerre egy kivás és egy társasági adós cég foglalkoztat. Hogyan rajzolja ez át a költségeket és az elszámolásokat? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónknak kamatmentes munkáltatói kölcsönt szeretnénk nyújtani, nem lakáscélút. Hároméves futamidő esetén a tárgyév végén kell-e elszámolni kamatkedvezményből eredő jövedelemadót, vagy csak a visszafizetéssel egyidejűleg, a három év elteltével? Van-e mód arra nem lakáscélú kölcsön esetén, hogy a dolgozó mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól? Köszönettel
Tisztelt Szakértő, azzal kapcsolatban kérném segítségét, hogy milyen törvény szerinti módon van arra lehetőség, hogy a munkavállalókat a munkaviszony megtartására bírjuk? A gond az, hogy kitanulják a szakmát, majd egy jobb bérezés reményében továbbállnak, amivel lényegében cégünk károsodik. Felmerült a felmondási idő növelése illetve a versenytilalmi nyilatkozat. Ezekkel kapcsolatosan kérném szíves állásfoglalásukat.
A fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismama védelmét szolgáló szabályok ereje és száma csökken, míg a pólus másik oldalán álló munkáltatót több kötelezettség is terheli. Felmondási szabályok, bérfejlesztés, részmunkaidő, szabadság kiadása – mikor, hogyan, mennyiért állhat ismét munkába a kismama?
Társaságunk egyik alkalmazottjának 2017. évben 3,6 millió forint értékben nyújtott adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást (banki közreműködéssel) lakás vásárlására. Sajnos az alkalmazott lakásvásárlása meghiúsult, a juttatott összeg egy részét a munkavállaló el tudta költeni lakáskorszerüsítésre (kazáncsere), azonban ez csak 2 millió forintot tesz ki. A kérdésem az, hogy az adómentesen felhasznált összeget meghaladó 1,6 forint munkáltató részére visszafizetésére van-e lehetőség? Továbbá, amennyiben a visszafizetés lehetséges, akkor a munkavállaló kinek és mekkora mértékű kamatot köteles fizetni? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_22_Felmondas_betegseg_alatt_mol kérdésre adott válaszával kapcsolatban kérdezem, hogy a tb kifizetőhelynek van-e tájékoztatási kötelezettsége a táppénz lejárta előtt a munkavállaló és/vagy orvosa felé? Mindenképpen keresőképessé kell tenni a beteg munkavállalót ahhoz, hogy a felmondási idő elkezdődjön? Köszönöm mielőbbi válaszát!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték