A tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt garantált ágazati bérminimum jöhet a turizmusban jövőre: a mindenkori szakmunkás-minimálbérnél várhatóan több tízezer forinttal magasabb alapösszeg bevezetését a munkaadók kezdeményeznék, akik ágazati kollektív szerződésben állapodnának meg az év végéig – értesült a Magyar Nemzet iparági forrásokból.
Idén 3,6 milliárd forintos keretet biztosít a Pénzügyminisztérium (PM) a július 1. és augusztus 30. közötti diákmunkaprogramra, amelyben számításuk szerint mintegy 30 ezer diák vesz részt a tavalyi 29 ezerrel szemben – közölte Marczinkó Zoltán, a PM munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.
Tisztelt Szakértő! Bt. ügyvezetője a társasági szerződésben foglaltak szerint személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és az ügyvezetést is ellátja, megbízási jogviszonyban. Az ügyvezetőnek más vállalkozásnál van heti 40 órás munkaviszonya A bt.-ben 1452-es kóddal lett bejelentve (heti 36 órát elérő munkaviszony mellett társas vállalkozó). A havi 08-as bevallások nulla adattartalommal lettek beküldve. Az ügyvezető a személyes közreműködésért és az ügyvezetésért semmiféle jövedelmet nem vett fel eddig. Szabályosan járt el a cég ebben az esetben? Ha a jövőben a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet vesz fel az ügyvezető, ami havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor azt hogyan kell a T1041-es és a 08-as bevallásokban bejelenteni és bevallani? Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (tagi kivét) esetén is él a szabály, hogy a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelem esetén nincs biztosítási jogviszony, azaz csak szja-t és szochót kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
A következő kérdésben szeretném az iránymutatásukat kérni. Katás betéti társaság a társasági szerződése szerint a beltag (nem kisadózó) munkaviszonyban látja el a tevékenységét, a kültag a kisadózó. A beltag munkaszerződése szerint 4 órás munkaviszonyban végez tevékenységet és máshol nem rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal. A társasági szerződés szerint a beltag és a kültag is ügyvezető, az ügyvezetői feladatokat a kültag látja el, a beltag ezért külön díjazásban nem részesül. Ebben az esetben a beltagnál elfogadható-e, hogy a 4 órás munkaviszony szerinti jövedelem – ami a minimálbér arányos összege – után fizet járulékot? Szabályos-e hogy a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét? 2019.03.01-től a beltag egy másik kft.-ben a minimálbérnél magasabb összegű havi megbízási díjban részesül, és a katás bt.-ben a munkaidejét lecsökkenti havi 8 órára. Ebben az esetben elfogadható, hogy bt.-beltagként csak a munkaszerződés szerinti jövedelem után fizet járulékot, ami nem éri el a minimálbér összegét?
Nicolás Maduro elnök több mint kétszeresére, havi hozzávetőleg 8 dolláros összegre emelte a minimálbért a súlyos társadalmi-gazdasági válság sújtotta Venezuelában.
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaságnál egy kismama gyese lejárt 2018. október 29-én. A kismama munkaszerződés szerinti munkabére 137 ezer forint, a munkaköre szakképzettséget igénylő munkakör volt. A társaság a felszámolási eljárás kezdő napjától tevékenységet nem folytatott, így a kismama munkaköre is megszűnt már 2015-ben. Kérdés: a kismama gyes megszűnésekori járandóságát a minimálbér (138 ezer forint) vagy a garantált bérminimum (180 500 forint) alapján kell megállapítani? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szalainé
Tisztelt Szakértő! Nem működő kft. ügyvezetője máshol 36 órát elérő munkaviszonyban van, így a társaságban nincs járulékfizetés. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Egy ideig nem lesz állása. Ebben az esetben a teljes minimálbér után fizetnie kell a járulékat, függetlenül attól, hogy szinte havi 1-2 óránál több időt nem tölt az ügyvezetői tevékenységgel? Válaszát előre is köszönöm.
Az MSZP azt követeli, hogy az Európai Unió minden tagállamában legyen legalább nettó 750 euró a minimálbér összege, ami mai árfolyamon mintegy 236 ezer forint – mondta Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég felkérést kap egy svájci cégtől, hogy Svájcban végezzenek el egy szolgáltatást. Az lenne a kérdésem, hogy ezekre a napokra a kiküldött munkavállalóknak meg kell-e adni a svájci minimálbért? A munkavállalókkal kapcsolatban kell-e valamilyen hivatalhoz bejelentést tenni? Illetve a magyar cégnek be kell-e valahova jelentkezni? Kell-e Svájcban adószámot kérni és ezzel számlázni? Függenek-e ezek attól, hogy ez a munka hány napot vesz igénybe? És hogy változik mindez, ha svájci magánszemély a megrendelő? Tisztelettel: Jancsó Katalin
Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettség minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából – mondta ki a Kúria nemrégiben hozott határozatában. Az ügyben érintett felperes az általa üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, üzemanyag-kútkezelői végzettséggel rendelkező munkavállalóinak garantált bérminimum helyett csak személyi alapbért fizetett.
Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Sokan szánják magukat könyvkiadásra, tanulmány, cikk írására manapság, viszont többnyire tanácstalanok, hogyan kell adózniuk. Célszerű-e az ekho választása? Cikkünk azok számára ad eligazítást, akik nem egyéni vállalkozók, adószámuk sincs, csak egyszerűen magánszemélyként egyeznek meg egy kiadóval a mű közreadására.
Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban közös ellenőrzéseket tartanak országszerte.
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a munkáltató nem tudja megadni a minimálbért, arra hivatkozással, hogy nincs rá forrása, akkor kötelezhetik-e arra? Várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték