December 30-án kihirdették a január elsejétől hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum összegét. A minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A növekedés mindkét esetben 8 százalékos.
A gyermekvállalás minden családban nagy öröm, de sokszor nehézséget okoz a kismama számára a gyermek születése utáni juttatások kiszámítása, vagy a munkába visszatéréskor járó szabadság mennyiségének meghatározása. Nehezítő tényező lehet a számítás során a második gyermek érkezése. Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő adott választ.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az ügyvezető (a vállalkozás tagja) heti 20 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Máshol nincs jogviszonya. Helyesen járnak-e el, hogy csak a heti 20 óra alapján fizetnek járulékot? Nem kell megfizetni a minimálbér utáni járulékokat, hogy nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya? Köszönöm válaszát!
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megkezdte a kétéves bérmegállapodás idei makromutatóinak értékelését. A munkaadói oldal nem változtatna a 8 százalékos mértéken, a szakszervezetek újratárgyalnák a megállapodást, olvasható az MTI oldalán.
Tisztelt Adózóna! EKHO-s tevékenységet folytató személy esetében, nagyobb összegű megbízási díj elszámolásában kérném segítségüket. Nincs máshol jövedelme, így a jelen megbízási díjból szeretné a minimálbér járulékait teljesíteni. A megbízási díjat megbontva számolnánk. A TBJ járulék megfizetésére 165 555 Ft bruttó megbízási díjat számolnánk, előfeltételezve, hogy figyelembe vehetjük a 10%-os költségátalányt. A megbízási díj többi részét EKHO-s megbízási díjként számfejtenénk. A TBJ köteles rész elszámolásánál jogos-e a 10%-os költségátalány figyelembevétele. Köszönettel Nagy Katalin
Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Tisztelt Válaszadó! Egy kkt.-nak két főfoglalkozású – személyes közreműködésre tekintettel –, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja van. Az egyiküket megválasztották polgármesternek, ennek következtében a közszolgálati törvény szerint választott tisztségviselői jogviszonya keletkezett. Erre az új jogviszonyra tekintettel a város által juttatott havi díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kkt.-ban nem kíván már személyesen közreműködni, de az üzletrészétől és az ügyvezetői megbízatásától sem szeretne megválni (a város jegyzője szerint erre jogilag minden lehetőség adott). Szükséges-e a kkt.-ban továbbra is megfizetni maga utána a minimálbér utáni járulékot? Vonatkoztatható-e a 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (5) bekezdése erre az esetre? Megváltozik-e a főfoglalkozású társas vállalkozó 1451-es jogviszonykódja, ha igen, mire? Be kell-e jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon a változást? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasággal foglalkozó (főtevékenység mezőgazdaság) kft. tulajdonos-ügyvezetője munkaviszonyban biztosított a kft.-nél. Kérdésem, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum vonatkozik rá? Köszönöm.
A társadalombiztosítással összefüggő jogszabályok mind az ellátások, mind a kötelezettségek vonatkozásában számos összeghatárt kötnek a minimálbérhez.
A nagyon alacsony fizetések nem jelenthetik Európa gazdaságának jövőjét – jelentette ki keddi parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtési tárcára javasolt Nicolas Schmit, luxemburgi biztosjelölt, akinek a teljesítményével zömében elégedettek voltak a képviselők.
A jövő évi minimálbérnek a tavaly nyáron javasoltnál is magasabb emelését kezdeményezte keddi ülésén a lengyel kormány, a lépés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) legutóbbi választási kongresszusán szerepelt egyik fő programpontként.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 2015-ben gyet közben visszament a munkahelyére dolgozni. A munkáltató igénybe vette utána a szochokedvezményt, most már a 4. év van folyamatban. 2019-től változott a kedvezmény alapja 100 ezer forintról a minimálbér összegére. Az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Ennél a munkavállalónál is lehet-e a minimálbért alkalmazni, mint kifutó kedvezményben résztvevőnél, vagy mivel ő nem 2019-ben tért vissza a munkaerőpiacra, ezért nála marad a 100 ezer forint szochokedvezmény-alap? 2.) 2019.07.01-től a 1908M-12 lap XVI. vagy XVII. blokkjában szerepeltetem a kedvezményt? Az adókedvezmény jogcíme 10 vagy 21? 3.) Amennyiben a munkavállaló munkahelyet vált, tud-e élni az új munkavállaló a még fennálló kb. 1 évnyi kedvezménnyel? Milyen igazolás kell ehhez? Válaszát köszönöm! Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Feor 6122 Baromfitartó és -tenyésztő munkakör betöltése melyik bérminimumot kívánja meg? Köszönettel: József
Tisztelt Adózóna! Az Önök által közzétett Alkalmi munkavállaló augusztus 20-án: bérpótlék és adófizetés című 2019.08.04-én megjelent cikkük nyomán az alábbi kérdés merült fel. https://adozona.hu/munkajog/Alkalmi_munkavallalo_augusztus_20an_berpotl_F37YF1 Az utolsó előtti bekezdésben azt írják, hogy "minimálbér napi összegének a kétszeresét – idén 13 720 forintot –, abban az esetben ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének". Ezt könyveléstechnikailag hogyan kell megoldani? Külön részben könyvelem le a 13 720 forintra jutó összeget, és külön részben a fennálló különbséget? Válaszukat köszönöm! Veluni Iroda
Tisztelt Szakértő! 2019. augusztus hónapban osztalék kifizetésére kerülne sor. A munkavállalónak 149 ezer forint bruttó havi bére van, ami után júniusig be van fizetve a 19,5%-os szocho, majd a július havi bér után a 17,5%-os szocho. Nettó 5 millió forint osztalékot fizetnének ki neki, ez után hogyan kell számolni augusztusban a szochót? Válaszukat előre köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték