hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér, garantált bérminimum: mikor melyik számít ellátásnál, kötelezettségnél?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A társadalombiztosítással összefüggő jogszabályok mind az ellátások, mind a kötelezettségek vonatkozásában számos összeghatárt kötnek a minimálbérhez.

Utóbbiak tekintetében a minimálbér fogalmát általános jelleggel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafusának s) pontja a következők szerint határozza meg:

1.) a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

2.) a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló 324/2018. kormányrendelet értelmében január 1-jétől a havi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén bruttó 149 ezer, míg a garantált bérminimum havi 195 ezer forint.

A Tbj. alkalmazásában, tehát alapvetően a havi 149 ezer forintból indulunk ki (például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok biztosítási kötelezettsége összeghatárának megállapítása, egyházi személy, őstermelő járulékalapja), ugyanakkor az egyéni és társas vállalkozók minimum járulékalapjánál – a tevékenység függvényében – a garantált bérminimumot vesszük alapul.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben szerzőnk kifejti, hogyan kell értelmezni a legkisebb havi munkabér fogalmát a szocho, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, illetve a nyugellátások, valamint a kötelező egészségügyi ellátások esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink