További témák

Ágazati bérminimumot vezethetnek be a turizmusban

  • MTI/lapszemle

A tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt garantált ágazati bérminimum jöhet a turizmusban jövőre: a mindenkori szakmunkás-minimálbérnél várhatóan több tízezer forinttal magasabb alapösszeg bevezetését a munkaadók kezdeményeznék, akik ágazati kollektív szerződésben állapodnának meg az év végéig – értesült a Magyar Nemzet iparági forrásokból.

A lap írása szerint más iparágakból is elcsábíthatja a munkavállalókat a kötelező legkisebb kereset növelése. Az önként vállalt alapbéremeléssel vonzóbbá tennék a turizmust a munkaerőpiacon más, hasonlóan magas élőmunkaigényű iparágaknál, egyúttal az is várható, hogy tovább tisztul a szürkezónába nyúló foglalkoztatási terület.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai állapítanának meg 2020-tól a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén a kormány által a versenyszférában évről évre meghatározott szakmunkás-bérminimumnál jelentősen magasabb garantált ágazati minimálbért. Várhatóan ősszel kezdődik az erről szóló egyeztetés.

Amennyiben az év végéig döntés születik, a 2001 óta érvényben lévő ágazati kollektív szerződés kibővítésével rögzítenék a garantált bérkiegészítést. Garantált ágazati bérminimum megállapítására eddig egyetlen nemzetgazdasági szektorban sem volt példa – emelte ki a lap.

A statisztikák szerint több mint 400 ezer ember dolgozik a magyarországi turizmusban. A közvetlen és közvetett hatásokat összesítve a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja az ágazat.

Idén a garantált bérminimum összege bruttó 195 ezer forint, amely nettóban mintegy 130 ezer. A vonatkozó kormányrendelet szerint jövőre január 1-jétől az újabb 8 százalékos béremelésnek köszönhetően a szakmunkás-minimálbér bruttó összege csaknem 211 ezer forintra emelkedik a versenyszférában.

A turizmusban kötelezően fizetendő legkisebb bér tehát ennél magasabb lehet, ami vonzóbbá teszi majd az idén áprilisban 239 ezer forintos átlagkeresetet biztosító munkahelyeket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén – írta a Magyar Nemzet.

A lap információi szerint a piaci szereplők a keresetek vonzóbbá tételével javítanák a tisztességesen adót fizető cégek versenyképességét, segítenék azokat a munkaerőért folytatott harcban, vállalva a magasabb fizetésekkel járó költségvetési kiadásokat is.

A nyári idény elején minden korábbinál jobban láthatóvá vált a már évek óta jellemző, mintegy 30 százalékosra becsült munkaerőhiány. A szezonális munkavállalók foglalkoztatása mellett azonban hosszú távú megoldásra van szükség, amely ezen a pályán tartja, sőt várhatóan más területekről is a turizmusba vonzza a dolgozókat.

Ehhez a piac tisztulása is elengedhetetlen, hiszen a szürke- és feketezónában működő szolgáltatók versenyelőnyben vannak, mivel a jogkövető munkáltatók nem tudnak akkora nettó béreket kigazdálkodni, mint amekkorákat a bejelentés nélkül foglalkoztatottak kapnak.

A fehérítésben nagy szerepet játszik majd, hogy a következő évtől már minden szálláshely-szolgáltatónak le kell jelentenie valós idejű forgalmát a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak – olvasható a lapban.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Családi gazdaság tagjai, munkaviszony

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Passzív hallgatói jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X