A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek választ adni az alábbiakra! Egy kft.-nek fiammal együtt társas vállalkozói vagyunk. Én 30 százalékban,fiam 70 százalékban tulajdonos. Fiam tagsági jogviszonyban díjazás ellenében ténylegesen és személyesen közreműködik. Fizetjük utána az előírt közterheket. Máshol nem rendelkezik semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. Én vagyok az ügyvezető megbízásos alapon, díjazás nélkül nyugdíjasként. A cég fizeti havonta a 7710 forintos egészségszolgáltatási járulékot. A kft. egy üzletet üzemeltet, melyet a vírushelyzet valamint a radikális forgalomcsökkenés miatt 2020. márc.16-ától bezártunk. Kérdésem,hogy a fiam után, aki a fenti időponttól személyes közreműködést nem végez, fizetést nem kap, kell-e közterheket teljesíteni a minimálbér figyelembevételével (nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást)? Megjegyzem, hogy a cég főtevékenysége alapján nem jogosult a közelmúltban megjelent kormányrendeletekben foglalt kedvezményekre. Válaszukat köszönve, üdvözlettel: Vértes Sándor
Tisztelt Szakértő! A jelenlegi helyzetben a munkáltató a munkabért is csökkentheti, ami a minimálbér alá megy? Tehát a munkaszerződés módosítása történhet munkabér csökkentésével, a napi ledolgozandó munkaóra meghagyása mellett? A telepőr fizetése 146 ezer forint havonta. Jó lenne a 8 órás munkavégzés, de a cég könnyebben átvészelné a helyzetet, ha a munkabért közös megegyezéssel, de csökkenteni tudná. Van erre valamilyen szabály? Vagy a minimálbér alá nem lehet menni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét. A családi gazdaság tagjainak az év során szocho-fizetési kötelezettsége áll fenn. Ezeket az összegeket figyelembe lehet venni a gazdaság eredményének a számításánál, azaz a költségek között? Ennek az alapja legalább a minimálbér. Ezt a minimálbért is el lehet számolni a költségek között? A gazdaság tagjai alkalmazottak nem lehetnek saját gazdaságukban, de közreműködnek, így jogos lenne a jövedelem elszámolása. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Katona Sándorné
Tisztelt Szakértő! 2020-tól kivás bt. beltagja munkaviszonyban ügyvezető, és látja el a személyes közreműködést a vállalkozásában. Az eddig (még a taós időszakából származó) felhalmozott eredményét szeretné kivenni, osztalékként. A cég tevékenységi köréből adódóan egyértelműen rendelkeznie kell minimum középfokú végzettséggel az ügyvezetőnek. A szochotörvény értelmező rendelkezéseiben a minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. Ebből következően nála a maximálisan fizetendő szocho határa a garantált bérminimum (210 600 forint) 24-szerese (5 054 400 forint)? Enyhe túlzással elmondható minden szakmunkásra – aki egyéni vállalkozó/társas vállalkozás tagja, és a saját szakmájában dolgozik egyéni vállalkozóként/társas vállalkozás tagjaként – a maximálisan fizetendő szocho határának megállapítása során, hogy nem is a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 24-szerese az irányadó?! Esetleg teljesen rosszul értelmezem a szochotörvényben szereplő minimálbérre vonatkozó értelmező rendelkezést? Köszönöm: Norbert
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvében említett kötelező legkisebb munkabér vagy az úgynevezett garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönjük szépen válaszát. Egy pici pontosítást szeretnénk kérni. A főállású katás egyéni vállalkozó operatőri tevékenységről adta ki 2019-ben a katás számláját. Ezt nem akarják tőle idén befogadni, ezért a kifizető úgy döntött, hogy megbízási szerződésre, ekhós adózással mint magánszemélynek fogják kifizetni a díjat. A magánszemély továbbra is katás főállású egyéni vállalkozó, más cégeknek is számláz, továbbra is operatőri tevékenységet. Azt írta válaszában, hogy " megbízásra tekintettel kifizetésre kerülő összeg arra a részére választhatja az ekho szerinti adózást, amely meghaladja a minimálbér összegét". Ezt most hogyan kell érteni? A kifizető mondjuk ki akar neki megbízási díjként ekhós adózással fizetni bruttó 350 000 Ft-ot. Akkor ennek az összegnek csak a minimálbér feletti részére választhatja az ekhót? És a minimálbér összegét hogyan adózza? A kifizető azt a normál "munkabér" adóival számfejti? Köszönöm szépen a pontosítást!
Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni csed-gyeddel kapcsolatos gondolatmenetre. A dolgozó határozott idejű munkaviszonya 2020. augusztus 31-ével megszűnik. Úgy szeretné, ha 2021. február körül szülne. Ha 2020. december 1-jétől egyéni vállalkozást indítana, s abban 322 ezer forint kivétet számolna el, 2021 januárjában, a szülés előtti 28 nappal pedig megigényelné a csedet, akkor megkapja a gyed maximumot. Ha nem lenne kivét, hanem csak a minimálbér után fizetné meg a járulékokat, akkor pedig a csed-gyed alapja a minimálbér másfélszerese (2020-ban 241 500 forint) lenne? Ha esetleg a két jogviszony (munkaviszony és egyéni vállalkozói) közötti időszakban bejelentkezik a munkaügyi központba s álláskeresési járadékot kap, az ez esetben sehol nem fog beszámítódni? Segítségét köszönöm!
A minimálbér összege 149 ezer forintról 161 ezer forintra emelkedett január elsejétől, és ezt az összeget kell alkalmazni az önálló tevékenységet folytatók esetében is egyes kedvezmények érvényesítésénél. A kedvezmények tekintetében két adózói kör érintett, az egyik az őstermelők, a másik az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók.
Tisztelt Szakértő! Alábbi témában szeretném segítségét kérni! A munkavállalónk munkaviszonya szerinti tevékenységen felül egyéb feladat ellátására megbízási szerződést köt a céggel 2020. január 20–2020. június 15-éig. Egy hónapon belül alkalmanként, előre egyeztetett napokon és időpontokban végzi el feladatát, havi díjazás mellett (például hétfő, szerda 14–16 óráig). Ha a havi díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, így őt nem is jelenti be a cég biztosítottként, továbbá a megbízottól nem vonja le a járulékot. Helyesen járunk el így? A megbízási díj havi elszámolási időszakra vonatkozik, viszont az elvégzett munka napokban mérhető. A megbízási díjat a szerződés szerinti elszámolási időszakhoz mérhetjük-e, vagy azon belül a tényleges munkavégzés napjaira ? Köszönettel: Tünde
Tisztelt Szakértő! FEOR 5113 eladó munkakörben – munkaviszony keretében – foglalkoztat kft. alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót. Kérdés: a minimálbér vagy a garantált bérminium szerint kell-e besorolni, munkabérét megállapítani? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozás és kft. (egyszemélyes,és többszemélyes kft. esetében, de a katás vállalkozó tulajdonos a kft.-ben) járuléka. 1.Járulékfizetés szempontjából melyik az úgynevezett "erősebb". Muszáj-e minden esetben megfizetni a kft.-ben legalább a minimálbér után a járulékot abban az esetben is, ha a katás egyéni vállalkozásban 75 ezer forint katát fizet. 2. Egyéni vállalkozó (75 ezer forint katafizetés mellett) többszemélyes kft.-nél, ahol ő is tulajdonos, a feladatát részmunkaidős munkaviszonyban elláthatja-e? Köszönöm válaszát!
2019 utolsó negyedévben 1203 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 21 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 993 forintos szintet. A felsőbb kategóriákban eközben továbbra is egyszámjegyű a bérnövekedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2018 negyedik negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt – ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábban mért 7,1 százalékkal.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál 3,5 tonna alatti tehergépjárművekre alkalmazunk tehergépkocsi-vezetőket. Kérdésem az, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot vagyok-e köteles fizetni munkáltatóként?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték