Végrehajtás, munkabérből levonás szabályos sorrendje

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha a munkavállaló munkabérét levonások – gyermektartási, házastárstartási díj, kölcsöntartozások – terhelik, mi a helyes levonási sorrend. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A munkavállaló átlag 750 000 Ft nettó jövedelemmel rendelkezik, az alábbi letiltásai vannak: gyerektartás 16%; házastárstartás fix 350 000 Ft; házastárstartás hátraléka (2,45 millió Ft, ez és a fix házastárstartásra vonatkozó letiltó határozat egyszerre érkezett a munkáltatóhoz), kölcsöntartozások. Mi a levonási sorrend? Mire mennyit kell levonni, és mik az alátámasztó hivatkozások (törvény, rendelet stb.)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések az alábbiak:

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 64. § (1) bekezdése a munkabérből való levonás sorrendjét a kielégítési sorrend szabályaira utalással határozza meg. Ennek megfelelően a munkabérből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni [Vht. 164. § (1) bekezdés].

A Vht. 165. § (1) bekezdése alapján, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a követeléseket (a végrehajtási költség kielégítését követően) – jogcímük alapul vételével – az alábbi sorrendben kell kielégíteni:

• gyermektartásdíj;
• jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj;
• munkavállalói munkabér [Vht. 65. §] és a vele egy tekintet alá eső járandóság [Vht. 66. §];
• a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével);
• adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás;
• egyéb követelés;
• a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki a gyermektartásdíjra, illetve a tartásdíjra irányadó szabályok szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki [Vht. 165. § (2) bekezdés].

A sorrendben hátrább álló követelést a kielégítési sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet kielégíteni [Vht. 167. §].  A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget (például a perköltséget, előzetes ügyvédi felszólítás, azonnali beszedési megbízás költségét) és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni [Vht. 166. §].

A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50 százaléka számolható el a végrehajtási költségekre [Vht. 164. § (2) bekezdés].

A Vht. 64. § (2) bekezdése – eltérően a Vht. 168. §-ában meghatározott főszabálytól – úgy rendelkezik, hogy a kielégítési sorrendben azonos helyen álló követeléseket – általában – nem arányosan, hanem érkezési sorrendben kell kielégíteni. Fontos még kiemelni, hogy az adott hónapban eszközlendő levonások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az adott követelés egyszeri, vagy időszakonként visszatérően teljesítendő.

A Vht. 65. §-ának (2) bekezdése azokat a kivételes eseteket sorolja fel, amikor a munkavállalói munkabér 50 százaléka egyetlen letiltás alapján végrehajtás alá vonható. A Vht. 65. § (2) bekezdésének a) pontja mindenekelőtt a tartásdíjat, vagyis a tartásdíjat, szüléssel járó költséget és a tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatást emeli ki [Vht. 14. § (1) bekezdés].

A 62. § (1) bekezdés értelmében a 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. A minimálbér nettó összege 214 662 Ft, amely alapján a levonásmentes munkabérrész összege 128 797 Ft.

A 63. § alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 000 forintot.

Végrehajtási joggal foglalkozó kollégánk nincs, így csak én igyekszem segíteni azzal, hogy a fentiek alapján leírom a saját álláspontomat. Kérem azonban, hogy ezt fenntartásokkal kezeljék és szíveskedjenek a végrehajtótól iránymutatást kérni.

Megítélésem szerint a Vht. 165. § szerinti sorrend alapján először a gyermektartásdíjat kell levonni, azt követően a házastársi tartást. A 630 000 Ft munkabér 50%-a = 315 000 Ft. 750 000 Ft x 0,16 = 120 000 forintot kell levonni a gyermektartásdíjra. Fennmarad 630 000 Ft. Ebből kell levonni a fix 350 000 Ft házastársi tartást, így a fennmaradó munkabér összege = 280 000 Ft. Ez kevesebb, mint a nettó munkabér 50 százaléka (315 000 Ft), ugyanakkor a Vht. 63. §-a alapján a 200 000 forint feletti munkabér korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható, így még további 80 000 forintot a házastársitartás-hátralékra kell fordítani.