A járvány okozta gazdasági nehézségek kapcsán hozott átmeneti szabályok számos pontban érintik a munkavállalók, illetve vállalkozók társadalombiztosítási jogállását, illetve ellátásokra való jogosultságát, pénzbeli ellátásai alapját. E körbe tartozik a bértámogatás is, amelynek szabályait a módosított 105/2020. kormányrendelet taglalja.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő 2019.03.19-ével kezdte meg tevékenységét. Így kezdő őstermelőként a szochot a minimálbér után megállapította, bevallotta és befizette. Az első és második negyedévben ez fel is került az adófolyószámlájára. A harmadik negyedévben is megállapította, bevallotta és megfizette. A harmadik negyedévben viszont már nem írták neki elő, tehát ez ott van neki többletként. 11.01-ével elhelyezkedett, így a T1041-es nyomtatványon ezt bejelentette, és a minimálbér után már csak a 10 hóra fizetett járulékot a szochot már nem is vallotta be csak megállapította és megfizette. Nem volt az év minden napján biztosított mezőgazdasági őstermelő. A bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, tehát nem kell neki bevallást adni az őstermelésből származó bevételéről. Vissza lehet-e kérni ebben az esetben az első két negyedévi bevallott szochot, vagy csak a túlfizetést lehet visszakérni és a 19,5 százalék és a 17,5 százalék közötti különbözetet? Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál bérként adózó készpénz cafetériát juttatunk. Kérdésem, hogy mely törvényekben találom meg az adózási szabályait? Nyugdíjas dolgozó esetén csak szja-t kell levonni és nem kell szochot fizetni utána? Vannak olyan dolgozóink, akik a minimálbér fölött ekho szerint adóznak, akkor ez is így adózik? Jelen esetben pedig a koronavírus-járványra tekintettel szocho- és járulékkedvezményt kaptunk a kormánytól, akkor az erre is vonatkozik?
A koronavírus kapcsán előállt veszélyhelyzetben több olyan kormányrendelet született, amely a kisadózó vállalkozások részére, átmeneti jelleggel, kedvezményt nyújt a társadalombiztosítási kötelezettségvállalásaik teljesítése terén. A főállású kisadózókkal kapcsolatban szinte minden esetben felmerül az a kérdés, hogy esetükben kell-e alkalmazni az úgynevezett arányos szolgálatiidő-számítást, vagy a befizetéseik után az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő szakmai kérdés megoldásához. Két kft.-nek ugyanaz a magánszemély az ügyvezetője. Mindkét kft.-ben tag is. A jelenlegi kialakult helyzetben megoldásként alkalmazható-e, hogy az egyik kft.-ben, ahol munkaviszony keretében látja el a feladatait fizetés nélküli szabadságra megy, mert semmi munkavégzés nincs sajnos. A másik kft.-ben, ahol eddig megbízásos jogviszonyban látta el a feladatokat, módosítják a társasági szerződést, ahol rögzítik, hogy ebben a kft.-ben is munkaviszonyban fogja ellátni a feladatokat mondjuk napi 2 órában, és 2 órás munkavégzés után fizeti meg a járulékokat. Abban a kft.-ben, ahol fizetés nélküli szabadságra megy, ott meg kell-e fizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után? Alkalmazható-e ez az eljárás, hogy minkét kft-ben munkaviszonyos lesz és nem kell megfizetni a minimálbér után a járulékokat egyik cégben sem? Válaszukat nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét. Kizárólag termeléssel foglalkozik, így a családi gazdaságra vonatkozó szabályok szerint számolja el jövedelmét. Mivel van érvényes egyéni vállalkozói igazolványa, ezért úgy tudom legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie. Kistermelőnek minősül. Ha megszüntetné az egyéni vállalkozását, akkor fizethetne a kistermelőkre vonatkozó kedvezményes járulékot (előző évi bevétel 20 százaléka után 4+10 százalékot). Viszont úgy döntött hogy nem a minimálbér után hanem havi 300 000 forint után fizeti meg a járulékokat. Dönthet így? Mivel nem egyéni vállalkozóként fog elszámolni az szja-bevallásában, így a járulék alapja nem számolható el költségként? Ezt egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétként elszámolhatná, de így nem jelent költséget a havi 300 000 forint?
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek választ adni az alábbiakra! Egy kft.-nek fiammal együtt társas vállalkozói vagyunk. Én 30 százalékban,fiam 70 százalékban tulajdonos. Fiam tagsági jogviszonyban díjazás ellenében ténylegesen és személyesen közreműködik. Fizetjük utána az előírt közterheket. Máshol nem rendelkezik semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. Én vagyok az ügyvezető megbízásos alapon, díjazás nélkül nyugdíjasként. A cég fizeti havonta a 7710 forintos egészségszolgáltatási járulékot. A kft. egy üzletet üzemeltet, melyet a vírushelyzet valamint a radikális forgalomcsökkenés miatt 2020. márc.16-ától bezártunk. Kérdésem,hogy a fiam után, aki a fenti időponttól személyes közreműködést nem végez, fizetést nem kap, kell-e közterheket teljesíteni a minimálbér figyelembevételével (nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást)? Megjegyzem, hogy a cég főtevékenysége alapján nem jogosult a közelmúltban megjelent kormányrendeletekben foglalt kedvezményekre. Válaszukat köszönve, üdvözlettel: Vértes Sándor
Tisztelt Szakértő! A jelenlegi helyzetben a munkáltató a munkabért is csökkentheti, ami a minimálbér alá megy? Tehát a munkaszerződés módosítása történhet munkabér csökkentésével, a napi ledolgozandó munkaóra meghagyása mellett? A telepőr fizetése 146 ezer forint havonta. Jó lenne a 8 órás munkavégzés, de a cég könnyebben átvészelné a helyzetet, ha a munkabért közös megegyezéssel, de csökkenteni tudná. Van erre valamilyen szabály? Vagy a minimálbér alá nem lehet menni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét. A családi gazdaság tagjainak az év során szocho-fizetési kötelezettsége áll fenn. Ezeket az összegeket figyelembe lehet venni a gazdaság eredményének a számításánál, azaz a költségek között? Ennek az alapja legalább a minimálbér. Ezt a minimálbért is el lehet számolni a költségek között? A gazdaság tagjai alkalmazottak nem lehetnek saját gazdaságukban, de közreműködnek, így jogos lenne a jövedelem elszámolása. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Katona Sándorné
Tisztelt Szakértő! 2020-tól kivás bt. beltagja munkaviszonyban ügyvezető, és látja el a személyes közreműködést a vállalkozásában. Az eddig (még a taós időszakából származó) felhalmozott eredményét szeretné kivenni, osztalékként. A cég tevékenységi köréből adódóan egyértelműen rendelkeznie kell minimum középfokú végzettséggel az ügyvezetőnek. A szochotörvény értelmező rendelkezéseiben a minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. Ebből következően nála a maximálisan fizetendő szocho határa a garantált bérminimum (210 600 forint) 24-szerese (5 054 400 forint)? Enyhe túlzással elmondható minden szakmunkásra – aki egyéni vállalkozó/társas vállalkozás tagja, és a saját szakmájában dolgozik egyéni vállalkozóként/társas vállalkozás tagjaként – a maximálisan fizetendő szocho határának megállapítása során, hogy nem is a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 24-szerese az irányadó?! Esetleg teljesen rosszul értelmezem a szochotörvényben szereplő minimálbérre vonatkozó értelmező rendelkezést? Köszönöm: Norbert
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvében említett kötelező legkisebb munkabér vagy az úgynevezett garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönjük szépen válaszát. Egy pici pontosítást szeretnénk kérni. A főállású katás egyéni vállalkozó operatőri tevékenységről adta ki 2019-ben a katás számláját. Ezt nem akarják tőle idén befogadni, ezért a kifizető úgy döntött, hogy megbízási szerződésre, ekhós adózással mint magánszemélynek fogják kifizetni a díjat. A magánszemély továbbra is katás főállású egyéni vállalkozó, más cégeknek is számláz, továbbra is operatőri tevékenységet. Azt írta válaszában, hogy " megbízásra tekintettel kifizetésre kerülő összeg arra a részére választhatja az ekho szerinti adózást, amely meghaladja a minimálbér összegét". Ezt most hogyan kell érteni? A kifizető mondjuk ki akar neki megbízási díjként ekhós adózással fizetni bruttó 350 000 Ft-ot. Akkor ennek az összegnek csak a minimálbér feletti részére választhatja az ekhót? És a minimálbér összegét hogyan adózza? A kifizető azt a normál "munkabér" adóival számfejti? Köszönöm szépen a pontosítást!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték