Kapcsolt vállalkozások: dokumentáció, adatszolgáltatás és az ingyenes ügylet

Megosztás Tetszik

Háromrészes cikksorozatunk első részében azt jártuk körbe, hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyról van-e szó. A második részben azt mutattuk be, mit jelent valójában a szokásos piaci ár. A harmadik, befejező részben pedig ahhoz nyújtunk fogódzót, hogy milyen nyilvántartást kell vezetni, illetve adatszolgáltatást teljesíteni.

A transzferár-nyilvántartás és a transzferár-adatszolgáltatás részletes szabályait a 45/2025. NGM rendelet tartalmazza. A rendelet a kapcsolt ügyletek dokumentálását fődokumentumra és helyi dokumentumra építi, és külön szabályozza az adatszolgáltatás tartalmát is.

A dokumentáció az ügyletből indul ki

A helyi dokumentumot kapcsolt ügyletenként vagy a rendelet szerint összevonható kapcsolt ügyletenként kell elkészíteni. A szabályozás a teljesítéshez kapcsolja a nyilvántartási kötelezettséget. Ez azért lényeges, mert önmagában attól, hogy két vállalkozás kapcsolt viszonyban áll egymással, még nem kell minden esetben valamennyi transzferár-adminisztrációs kötelezettségnek eleget tenni. Azt is meg kell nézni, hogy volt-e a két cég  között olyan teljesítés, amely a rendelet hatálya alá tartozik.

A rendelet értékhatárokat és több mentességi esetet is tartalmaz. A 2026-os szabályozás szerint nem kell helyi dokumentumot készíteni arról a kapcsolt ügyletről, amelynek áfa nélkül, szokásos piaci áron számított ellenértéke az adóévben nem haladja meg a 150 millió forintot. A fődokumentum készítésénél a rendelet 500 millió forintos összesített értékhatárt alkalmaz a helyi dokumentum készítésére kötelezett ügyletekre. Ezek az összegek adminisztrációs határok, nem olyan küszöbök, amelyek alatt a szokásos piaci ár elve megszűnne.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBÓL megtudhatja, hogy

• az ingyenes ügylet miért nem esik ki a transzferárból, és hogy
• nem minden adminisztráció ugyanaz.