Hallgatói munkaszerződés alapján két formában lehet foglalkoztatni a diákokat. A díjazásban a törvény eltérő szabályokat állapít meg aszerint, hogy a munka közvetlenül kapcsolódik-e vagy sem a felsőoktatási intézmény képzési programjához. Mi a minimális díjazás alapja? Milyen speciális szabályokat kell alkalmazni a hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvében foglaltakhoz képest?
Petícióban fordul a kormányhoz, illetve Mosóczi Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárához a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ), hogy a hivatásos sofőrök bére érje el a garantált szakmunkás bérminimumot, ezzel munkájukat szakmaként ismerjék el, és többé ne kerüljenek segédmunkási besorolásba – közölte a munkavállalói érdekképviselet.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjének, amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, a Tbj. 27. §-a alapján legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben vizsgálni kell-e hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével számítjuk a járulékokat? Ha igen, mi a döntő (a kft. főtevékenysége vagy az ügyvezető által ténylegesen végzett tevékenység)? Pusztán az ügyvezetés igényel szakképzettséget vagy minimum középfokú végzettséget? Melyik törvényben vagy rendeletben található meg, hogy melyik tevékenység alapozza meg a garantált bérminimum fizetését? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki megváltozott munkaképességű dolgozó, a munkáltató nem fizet utána szociális hozzájárulási adót. Állapota szerint B2 minősítésű kategóriába tartozik. Egészségi állapotának mértéke: 55 százalék. A munkavállaló bruttó munkabére 220 000 Ft/hó. Kérdésem az, hogy elvesztheti-e a munkavállaló a rehabilitációs kártyához való jogosultságát, mivel a munkabére meghaladja a minimálbér 150%-át, azaz a 207 000 forintot? Válaszát előre köszönöm.
Kedves Szakértő! Tisztában vagyok a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdésével, a hallgatói munkavégzés szabályaival, azonban a kérdésem, hogy a HAVI minimálbér 15%-át (20 700 forint) vesszük alapul a hat hetet meghaladó egybefüggő szakmai gyakorlat díjazása esetén, vagy a HETI minimálbér 15 százalékát? A törvény nem mondja ki egyik lehetőséget sem, bár épp ezért számomra az értelmezés a HAVI minimálbér 15 százaléka melett szól. De találtam olyan véleményezést más portálon, amely szerint "a gyakorlat hetekben történő számolása indukálja, hogy a juttatást is egy hétre nézve számolja, azaz a legkisebb heti munkabér tizenöt százaléka a minimum fizetendő. Várom mihamarabbi válaszukat, Köszönettel, H. Csilla
Az első két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a gazdasági növekedés 2018-ban még megközelítheti a 4 százalékot, az év során azonban főleg az építőiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis miatt lassulás várható – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki 2018.01.23.ig volt főállású. Ezzel egy időben kiváltotta az őstermelői igazolványát, melynek hatálya: 2017.12.19-2021.12.31. Három betétlapot igényelt, ebből az első 2017.12.19-2017.12.31. Jól értelmezem, hogy mivel már 2017-ben őstermelő volt a kártyája, a betétlapja alapján ideiglenes igazolványt is kért, ezért nem minősül kezdő őstermelőnek, így nem kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat a 2018. év első negyedévét illetően. És mivel nem volt bevétele 2017-ben, ezért járulékot nem is kell fizetnie 2018-ban? Csak majd 2019-től a 2018. évi bevétele alapján? A második kérdésem az lenne, ha az elsőre nem lenne a válasz, hogy a garantált bérminimum vagy a minimálbér után kell megfizetnie ezeket a járulékokat őstermelői jogviszonyában? Harmadik kérdésem pedig az, hogy ha 2018.01.23-ig volt egyéni vállalkozóként biztosított, akkor csak a február-március hónapra kell megfizetni a fent leírtakat, vagy a január havi minimálbért arányosítani kell a tört napok számával? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egyéni vállalkozó fuvarozónak elég a minimálbér alapján fizetni a járulékait, vagy meg kell fizetnie a garantált bérminimum után? Ha kft. ügyvezetőjeként végzi a tevékenységet, akkor is ugyanaz a járulékalap vonatkozik rá?
Tisztelt Adózóna! Sok ügyfelünk közelít a nyugdíjazáshoz. Afelől érdeklődnek nálunk, hogy folyamatos minimálbéres biztosítás esetén 40-45 év szolgálati idővel mennyi ellátásra számíthatnak? A megjelent cikkük ezzel a verzióval nem foglalkozik, pedig ebben a helyzetben vannak a legtöbben. Például ha valaki 1985-től férfiként biztosított, akkor mennyi lesz a várható nyugdíja minimálbér esetén? Ha valaki nőként szintén 1985-től biztosított, két gyermekkel 2*3 évet töltött otthon, 2025-ben meglesz a 40 év szolgálati ideje? Ha nem, mennyi esik ki a gyermekek miatt? Ő mennyi nyugellátásra számíthat? Ezek az emberek dolgos vállalkozók, de több bérterhet vállalni nem tudtak. Most, hogy már nem nevelnek gyermekeket, szeretnének a nyugdíjas éveikre gondolva előtakarékoskodni, de nem tudnak tervezni, mert nincs sehol információ a jövőben várható ellátás összegéről. Erről esetleg tudnának egy szakcikket közzé tenni? Köszönettel: F.né K. Marianna könyvelő
A nemzetgazdasági tárca a jövőben is mérlegel minden áfacsökkentési tervet, ám most a korábbi intézkedések hatásának visszamérése zajlik – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A miniszter szerint a bérnövekedés még nem okoz strukturális gondokat, a kamatkörnyezet pedig kedvez a beruházásoknak.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben az egyéni vállalkozó szakképesítése lakatos, a vállalkozásában pedig főtevékenysége asztalos, és ténylegesen is azt végzi, a minimálbér vagy a garantált bérminimum után fizeti a járulékokat? Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Molnár Gézáné
Tisztelt Szakértő! Törvényesen jár-e el az a munkáltató, aki 2018-ban a munkaszerződés szerinti bolti eladó (élelmiszerbolt) munkakörben alkalmazott fodrász szakmai végzettséggel rendelkező munkavállaló munkabérét 138 ezer forintban állapítja meg? A dolgozó normál munkarendben, heti 40 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva, a boltban egyedül tartózkodik, nincs mellette szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállaló (a munkáltatónak több boltja van, és csak egy munkavállalójának (a többieknek szintén nincs szakirányú végzettségük) van boltvezetői végzettsége). 2017-ben ugyanezen munkáltató, ugyanilyen feltételek mellett a munkavállalónak 161 ezer forint garantált bérminimumot adott. Helyesen jár-e el a visszaminősített munkabérrel? 2017. évre a garantált bérminimum és a minimálbér közötti tévesen (ha téves) kifizetett munkabér különbözete visszakérhető-e a munkavállalótól, és a 1708-as bevallások önellenőrzése helyes-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül 37 százalékos egészségi állapottal, C2 minősítéssel. A vállalkozói járulékok megfizetésénél úgy tudjuk, jár a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény. A többi járulékok esetén a 180 500 forint felszorzott alapok alapján fizet úgy, mint a főállású egyéni vállalkozó, vagy a minimálbér a járulékalap? Az ellátás megállapításánál azt vették figyelembe. 2018. január 15-étől kapja a rokkantásági ellátást (előtte évekig rehabilitációs ellátást kapott), alapja 138 000 forint, annak a 60 százalékát kapja, plusz az éves 3 százalékos emelést. Az a kérdésünk, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell fizetni a járulékokat? Amennyiben a jövőben munkaképtelenné válik, jár-e részére táppénz, és annak mi lesz az alapja? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Molnár Gézáné
Átlagosan 12,9 százalékkal nőttek 2017-ben a bruttó és a nettó átlagkeresetek is az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér 297 ezer, a nettó pedig 197 500 forint volt tavaly.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték