Differenciált minimálbért vezettek be Romániában 2019. január elsejétől kezdődően a felsőfokú végzettséggel és legalább egy éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók számára – jelentette be a pénteki kormányülésen Viorica Dancila miniszterelnök.
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.
Rendszeresen készít elemzéseket a magyar vállalkozások helyzetéről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI). Legutóbb a minimálbér emelésére adott vállalati válaszokat gyűjtötte össze az intézet, a cikkben elemzett statisztika a 2018 áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálat adataira épül.
A következő két vagy három évre állapodna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteméről – írja a Magyar Idők. Másban ugyanakkor nincs egyetértés a felek között.
Januártól 1150 koronával 13 350 koronára (168 210 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban – döntött a cseh kormány.
A cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását a minimálbér és garantált bérminimum emelése miatt – állapítja meg a Privatbankar.hu-n a bértárgyalások kapcsán közölt véleménycikkében Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az új szabályok 2019-től való értelmezésében. Szolgálati járadékos, aki Mt. szerinti munkaviszonnyal rendelkezik, eddig járulékalapot figyelembe véve a minimálbér 18-szorosánek elérését követően le kellett a nyugdíjáról mondani, ha továbbra is fenn akarta tartani a munkaviszonyát. De 2019-től rá vonatkozik a fenti esetben a járulékalap vagy sem? Vagy csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttekre érvényes? A korhatár előtti ellátásokat, ha jól értelmezem nem sorolja ebbe a kategóriába, így én úgy értelmezem továbbra is a járulékalapot figyelnem kell, így a kereseti korlát továbbra is fennáll. Ha megbízási szerződés alapján foglalkoztatott, akkor mindenképpen marad a kereseti korlát. Más jogviszony az ő esetében nem fordul elő, azért csak ezt a két jogviszonyt említettem. Köszönöm előre is válaszát!
Egyetért a kormány a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, kétszámjegyű emelése. Ugyanakkor ezek mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a következő hetekben – írja hétfői számában a Magyar Idők.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítségüket: a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A garantált bérminimum azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel. Esetünkben egy OKJ végzettséggel rendelkező autista munkavállalóról van szó, aki rendelkezik tisztítástechnológiai szakmunkás végzettséggel. Sajnos ő önálló munkát végezni nem tud, mivel folyamatos felügyelet szükséges a munkavégzése során. Kérdésem, hogy melyik bérre jogosult: a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra? Válaszukat előre is köszönöm! Üdv: Morvay Péter
Jelentős béremelést szeretne elérni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), 2019. január 1-jétől a minimálbért bruttó 190 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig bruttó 247 ezer forintra javasolják emelni – mondta Földiák András, a SZEF elnöke szerdán Budapesten az Andrássy téren tartott sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Kata egyéni vállalkozó jelenleg 50 ezer forint katát fizet. Jelenleg terhes, a szülés várható időpontja 2019. 03. 20. 2018. január 1-jétől táppénzre menne. 1. A magasabb ellátás érdekében 2018. november 1-jétől bejelentenék napi 8 órás munkaviszonyban 138 ezer forintos vagy 180 500 forintos jövedelem mellett, vagy 75 ezer forint katát fizetne november hónaptól. Melyik esetben jár jobban? 2. Mi számít, irányadó időszaknak, illetve az ellátás alapjának a táppénz, csed, illetve gyed esetén a fent említett dátumokat figyelembe véve? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy a 6 órás munkaviszonyban dolgozó, a minimálbértől jelentősen több jövedelmet kapó munkavállaló szerez-e 365 nap szolgálati időt, ha egész évben ilyen volt a munkaviszonya? Tisztelettel: Temesvári Éva
Kambodzsában 7 százalékkal, 182 dollárra emelik a textil-, ruházati és cipőiparban dolgozók havi minimálbérét 2019. januári hatállyal – jelentette be Ith Sam Heng munkaügyi miniszter pénteken.
Tisztelt Szakért! A következőben szeretném kérni a véleményét: Egy cég alkalmazni szeretne egy grafikus és multimédia tervezőt, akinek nincs más jövedelme és jogviszonya. Megteheti-e ezt olyan formában, hogy a minimálbér nagyságrendjéig munkabérként kezeli a dolgozónak fizetett összeget, ezen felül pedig ekhós jövedelemként kezelik és úgy is fizetik, illetve vallják be az adót, amennyiben a dolgozó ezt egy nyilatkozatban kéri a munkáltatójától. Vagyis egy jogviszonyból származhat-e az ekho alkalmazásához szükséges minimálbér és az ekhós jövedelem? Segítségét előre is köszönöm!
Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló fenti témában írt cikkével kapcsoltban szeretnék további két kérdést feltenni, amelyek a szocho felső korlátjára vonatkoznak. 1. A felső korlát meghatározásánál minden esetben a minimálbért kell figyelembe venni, vagy előfordulhat, hogy egyes esetekben a garantált bérminimummal kell számolni? Olvastam ugyanis olyan véleményeket, hogy a társaság tevékenységének jellege dönti el, hogy melyikkel kell számolni. Például. ha egy gazdasági társaságnál munkaviszonyban lévő segédmunkás, egy másik számviteli szolgáltatást nyújtó társaságnál tag, és onnan kap osztalékot, akkor a felső korlát meghatározásánál mivel kell számolni? 2. A nyugdíjas tagok esetében mit kell figyelembe venni a felső korlát meghatározásánál? A törvényben, de a cikkben is az szerepel, hogy a szochót addig kell megfizetni az osztalék után ameddig a magánszemély jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2019-es évtől kezdve a nyugdíjasok után sem a munkaviszonyból, sem a tagsági jogviszonyból származó jövedelmük után nem fizetnek szochót . Ettől függetlenül, ha a nyugdíjas jövedelme már eléri az említett felső korlátot, nem kell már szochót fizetnie az osztalék után? Köszönettel: Lovász János
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték