Jelentős béremelést szeretne elérni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), 2019. január 1-jétől a minimálbért bruttó 190 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig bruttó 247 ezer forintra javasolják emelni – mondta Földiák András, a SZEF elnöke szerdán Budapesten az Andrássy téren tartott sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Kata egyéni vállalkozó jelenleg 50 ezer forint katát fizet. Jelenleg terhes, a szülés várható időpontja 2019. 03. 20. 2018. január 1-jétől táppénzre menne. 1. A magasabb ellátás érdekében 2018. november 1-jétől bejelentenék napi 8 órás munkaviszonyban 138 ezer forintos vagy 180 500 forintos jövedelem mellett, vagy 75 ezer forint katát fizetne november hónaptól. Melyik esetben jár jobban? 2. Mi számít, irányadó időszaknak, illetve az ellátás alapjának a táppénz, csed, illetve gyed esetén a fent említett dátumokat figyelembe véve? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy a 6 órás munkaviszonyban dolgozó, a minimálbértől jelentősen több jövedelmet kapó munkavállaló szerez-e 365 nap szolgálati időt, ha egész évben ilyen volt a munkaviszonya? Tisztelettel: Temesvári Éva
Kambodzsában 7 százalékkal, 182 dollárra emelik a textil-, ruházati és cipőiparban dolgozók havi minimálbérét 2019. januári hatállyal – jelentette be Ith Sam Heng munkaügyi miniszter pénteken.
Tisztelt Szakért! A következőben szeretném kérni a véleményét: Egy cég alkalmazni szeretne egy grafikus és multimédia tervezőt, akinek nincs más jövedelme és jogviszonya. Megteheti-e ezt olyan formában, hogy a minimálbér nagyságrendjéig munkabérként kezeli a dolgozónak fizetett összeget, ezen felül pedig ekhós jövedelemként kezelik és úgy is fizetik, illetve vallják be az adót, amennyiben a dolgozó ezt egy nyilatkozatban kéri a munkáltatójától. Vagyis egy jogviszonyból származhat-e az ekho alkalmazásához szükséges minimálbér és az ekhós jövedelem? Segítségét előre is köszönöm!
Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló fenti témában írt cikkével kapcsoltban szeretnék további két kérdést feltenni, amelyek a szocho felső korlátjára vonatkoznak. 1. A felső korlát meghatározásánál minden esetben a minimálbért kell figyelembe venni, vagy előfordulhat, hogy egyes esetekben a garantált bérminimummal kell számolni? Olvastam ugyanis olyan véleményeket, hogy a társaság tevékenységének jellege dönti el, hogy melyikkel kell számolni. Például. ha egy gazdasági társaságnál munkaviszonyban lévő segédmunkás, egy másik számviteli szolgáltatást nyújtó társaságnál tag, és onnan kap osztalékot, akkor a felső korlát meghatározásánál mivel kell számolni? 2. A nyugdíjas tagok esetében mit kell figyelembe venni a felső korlát meghatározásánál? A törvényben, de a cikkben is az szerepel, hogy a szochót addig kell megfizetni az osztalék után ameddig a magánszemély jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2019-es évtől kezdve a nyugdíjasok után sem a munkaviszonyból, sem a tagsági jogviszonyból származó jövedelmük után nem fizetnek szochót . Ettől függetlenül, ha a nyugdíjas jövedelme már eléri az említett felső korlátot, nem kell már szochót fizetnie az osztalék után? Köszönettel: Lovász János
Kedves Szakértők! Ügyfelemnél az ügyvezető, aki eddig 0 forintért megbízásos jogviszonyban látta el a feladatait (az aláírásokat), s eddig volt minimum 36 órás munkaviszonya másik cégben, ami most megszűnt. Amúgy a cég szakmai tevékenységet végez, azt csak az alkalmazott láthatta/láthatja el, 8 órában munkabérért. Most hogyan tovább, amíg az ügyvezető nem kap állást? Vagy nem vállal vállalkozói tevékenységet. Köteles-e a cég utána megfizetni a 40 órás minimálbér utáni járulékokat, úgy, hogy tevékenységet továbbra sem végez a cégben? Vagy van lehetőség 0 forintért vagy esetleg egy minimális (például15 ezer forint) havidíj fejében tovább "ügyvezetősködni", s mellette bejelentkezni egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre, míg nem végez tevékenységet? köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk most kezdett Németországba, Ausztriába kis teherautóval fuvarozni, a gépkocsivezető munkaviszonyban van. A gépkocsivezető kaphat napi 60 euró napidíjat, de úgy tudom nem kötelező. Úgy tudjuk, ha Németországban vagy Ausztriában rakodik le, vagy fel, meg kell adni az ottani minimálbért a dolgozónak. Azt is tudjuk, hogy 2018-ban mennyi a német és osztrák minimálbér. Le tudnák vezetni példával, hogy ezt hogyan kell számolni: például ha 12 órakor ér Németországba, 14 órakor lerakodik és egy óra múlva indul visszafelé 15 órakor, és 17 órakor visszalép a német határon. Olvastam olyan állásfoglalást is, hogy ha napidíjat kap, és az több mint a külföldi minimálbér, akkor nem kell adni például a német minimálbért. Igaz lenne ez (esetünkben nem kamionról van szó, csak kis teherautóról)?
Tisztelt Szakértő! „32 853 03 OKJ-s számú, tisztítás-technológiai szakmunkás” szakképesítéssel rendelkező takarítót – munkaviszony keretében – foglalkoztatna közoktatási intézmény. Kérdés: 1. A minimálbér vagy a garantált bérminium szerint kell-e besorolni, munkabérét megállapítani? 2. A munkáltató jogosult-e – a fentiek szerinti, 9112 FEOR számú intézménytakarító után – szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Köszönöm.
A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) kedden az MTI-vel.
Tisztelt Adózóna Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő tagja (90 százalék tulajdoni hányad) és egyedüli ügyvezetője gyes után gyetre menne. Megbízási jogviszonyban nulla forintért látja el az ügyvezetői feladatokat jelenleg. A kft.-nek egyelőre nincs bevételszerző tevékenysége. Kérdésem: hogyan alakul a gyet melletti kötelező járulékfizetés a tagi, megbízási jogviszonyban? Illetve ha elkezd a kft. tevékenykedni, lehet-e például 2 órás munkaviszonya az ügyvezetőnek minimálbér utáni járulék fizetéssel, és az igazolás birtokában szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel? Köszönettel. S Andrea
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég alkalmi munkavállalót (sofőrt) küldött Németországba. Napidíj és minimálbér tekintetében ugyanazt kötelező megadni mint egy munkaviszonyos dolgozónak?
Gyakran merül fel kérdésként, hogy összeegyeztethető-e a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátása, illetve a vállalkozási tevékenység folytatása.
2018. áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 322 400 forint, a nettó átlagkereset 214 400 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.
Tisztelt Szakértők! Egyik munkavállaló jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, harmadik gyermekére tekintettel gyedre jogosult 2019 decemberéig, második gyermekére tekintettel, mivel tartósan beteg a gyermek, 2026. novemberéig gyesre jogosult. A munkáltató felszámolás alatt áll, és ha jól tudom, a cégbíróságból való törlés napjával megszűnik a munkaviszonya a munkavállalónak, akkor is ha gyeden, gyesen van, és ekkor ki kell fizetni számára a felgyülemlett szabadságokat, illetve végkielégítés is megilleti jogutód nélküli megszűnés esetén. Viszont mi alapján kell elszámolni a szabadságot és a végkielégítést? Az érvényes alapbére alapján, ami 64 500 forint, mert 4 órás munkaviszonyban áll munkaszerződése szerint, és középfokú végzettséget igénylő a munkaköre. Viszont nem fog visszatérni dolgozni, mert nincs már hova, tehát nem lesz munkabér-módosítás. Vagy a jelenleg érvényes garantált bérminimumot kell alapul venni ilyen esetben? Mert 2016-ban 129 ezer volt a garantált bérminimum, jelenleg 180 500 forint. Melyik bérrel kell számolni ilyen esetben a szabadságok és a végkielégítés kifizetésekor? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték