Kényszertörlési eljárás megszüntetése és ügyvezetőváltás örökölt egyszemélyes kft. esetén

Megosztás Tetszik

Kényszertörlési eljárás indult egy megörökölt egyszemélyes kft. ellen a hagyatékátadó végzés rendelkezésre állását megelőzően. Érheti-e jogi vagy adójogi hátrány az örököst, aki a társaság új tulajdonosa és ügyvezetője lesz, és mit érdemes tennie? Olvasói kérdésre dr. Magyar Attila, a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Ügyfelünk öröklés útján egy egyszemélyes kft. tulajdonosa lesz. A társaság korábbi egyedüli tagja és ügyvezetője elhunyt, az új tulajdonos pedig az ügyvezetői feladatokat is szeretné átvenni. A társaság adószámát időközben törölte a NAV, a törvényes képviselő bejelentésének hiánya miatt, és a cégbíróság a kényszertörlési eljárásról is értesítést küldött. A kényszertörlés még nem végleges, az értesítést két napja vették át. A hagyatékátadó végzés várhatóan a hónap végén áll rendelkezésre. A kényszertörlési eljárás miatt érheti-e bármilyen jogi vagy adójogi hátrány az örököst, aki a társaság új tulajdonosa és ügyvezetője lesz? Az örökös egyéni vállalkozó, ezt érintheti a kényszertörlés? Van-e lehetőség a kényszertörlési eljárás megszüntetésére és a társaság működésének helyreállítására? Ha igen, milyen feltételekkel és milyen eljárás keretében? A hagyatékátadó végzés hiányában lehet-e már most intézkedni, vagy mindenképpen meg kell várni annak rendelkezésre állását? Milyen sorrendben célszerű intézni az ügyvezető bejegyzését, az adószám rendezését és a kényszertörlési eljárás megszüntetését? Van-e olyan határidő vagy egyéb körülmény, amelyre különösen figyelnünk kell, hogy a társaság működése még helyreállítható legyen?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kényszertörlési eljárás megszüntetéséhez és a működés visszaállításához elsősorban az elrendelés okát kell megszüntetni. Ennek érdekében azonban csak az ügyvezető tudna intézkedni, ezzel a lehetőséggel azonban – egyszemélyes kft-ről lévén szó, ahol a tulajdonos és az ügyvezető személye is megegyezik a kérdés értelmezése alapján – jelenleg nem élhetnek, mivel az örökhagyó halálával e státusza megszűnt.

A helyzet megoldására a biztosítási intézkedés intézménye szolgálhat, amelyet a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) biztosít. A Hetv. 32. § (2) bekezdése értelmében ha a leltár szerint a hagyatékban a Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges.

Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

A kérdés alapján a hagyatéki eljárás közjegyzői szakasza már megindult és várható benne döntés, így a közjegyző jogosult az ügygondnok kirendeléséről döntést hozni.

Ehhez a jogi érdekeltséget – törvényes vagy végrendeleti örökösi minőséget – alátámasztó iratokat szükséges csatolni a kérelemhez, és azt kell valószínűsíteni, hogy e rendelkezés a társasági vagyon megóvását szolgálja, vagy a működés biztosítása érdekében szükséges.

Mivel az adószámtörlés indoka a törvényes képviselő bejelentésének hiánya volt, így a törvényes képviselő bejelentésében és a NAV felé a szükséges igazolási kérelem megküldése érdekében az ügygondnok tudna intézkedni.

Fontos kiemelni, hogy az ügygondnok kirendeléséig vagy a hagyaték jogerős átadásáig nem tud intézkedni az örökös, de az ügygondnok kirendelésével ezek kiküszöbölhetők.

A kényszertörlési eljárásban jogkövetkezmény – mivel az örökös a kényszertörlés elrendelésekor még nem volt bejegyezve a cégnyilvántartásba, ezért – csak a volt ügyvezetőre vonatkozhat, ha az örökös az elmúlt két évben sem volt sem tagja, sem ügyvezetője a társaságnak.

A fentiek okán célszerű az örökösnek a cégbíróságra egy nyilatkozatot küldenie, amelyben leírja a körülményeket, kitérve arra, hogy az egyedüli tag és ügyvezető elhalálozása folytán jelenleg nincs olyan vezető tisztségviselő, aki intézkedhetne az eljárásban, és felhívni a bíróság figyelmét arra, hogy ügygondnok kirendelése van folyamatban.

A kft. kapcsán abban az esetben, ha eltiltással egyébként nem érintett az örökös, úgy egyéni vállalkozását sem érinti a kényszertörlési eljárás, még negatív kimenetel – cégtörlés – esetén sem.

Felhívom figyelmét, hogy válaszom tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak a konkrét eset minden részletének ismeretében tudok adni.