2315 találat a(z) könyvelés cimkére
Egyesület – adományozási szerződés
Kérdés
Egyesületünk adományozási szerződésben olajfestményt kapott az alkotótól. Kérdésem, hogy a könyvelésben szerepeltetni kell-e (eszmei érték fel van tüntetve a szerződésben)? Vagy csak elegendő a leltárban szerepeltetni? A könyvelésben melyik számlaosztályban kell feltüntetni?
Készletté minősítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?
Előkerült bevétel
Kérdés
Adott egy művészeti tevékenységgel foglalkozó bt., amelynek mérlegfőösszege 402 ezer forint (mérleg szerinti eredmény 259 ezer forint). Tavaly decemberben elkértük a számlatömböt, lekönyveltük (minden záró bevallást időre elkészítettünk), azóta a vállalkozás folyamatosan leadta a számláit. Most újra bekértem a számlatömböket, és találtam 2 darab 2014. 12. 18-ai és 19-i számlát 140 ezer forint értékben. Szeretnék tanácsot kérni, milyen megoldások vannak erre a problémára?
Külföldi beszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az árfolyamok megfelelő alkalmazásáról szeretnék többet megtudni. A könyvelt cég az MNB-középárfolyam alkalmazását választotta a számviteli politikájában és az áfatörvény alapján is (bejelentési kötelezettségének eleget tett). A számviteli törvény alapvetően a teljesítés napjához rendeli az átszámítást forintra és a megjelenítést a könyvelésben akár vevő, akár szállítói számláról van szó. Az áfatörvény a külföldi beszerzéshez tartozó számlák esetében a számla keltéhez, fizetéshez, illetve a teljesítést következő hó 15. napjához köti a bevallásban szerepeltetendő forintérték átszámítását. Úgy tudom, hogy lehetőség van arra, hogy a számviteli politikát az áfatörvényben szereplő árfolyamszámításhoz lehessen igazítani. Ezt milyen hivatkozással, szövegezéssel lehet egyértelműen megtenni? Lehet úgy, hogy az áfabevallásban szerepeltetendő értéken tartjuk nyilván a könyvekben a külföldről érkező számlákat? Ekkor nem gond, ha ezek az értékek nem a teljesítés napjához kötődnek (ahogy a számviteli törvény ezt előírja)? Az összesítő nyilatkozat szempontjából a külföldi beszerzés számláit melyik időszakban kell szerepeltetni: a számla kelte vagy a teljesítés napja alapján? Példa: számla kelte 2015. 06. 09., teljesítés 2015. 05. 18. Ekkor az áfában a számlát a 2015. 06. 09-én jegyzett MNB-árfolyamon kell szerepeltetni (könyvelni is ezen lehet, ha a számviteli politika ehhez igazodik), az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban melyik hónaphoz kell igazodni, 05. vagy 06.?
Egyéni vállalkozó – nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Egyéni vállalkozó lízingszerződése 8,5 millió forint, a gép nettó értéke. Üzemi gépet lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében 2015. 10. 01-től 2018. 08. 01-ig. Hogyan számolhatom el a pénzforgalmi szemléletű könyvelésben? A havonta kiállított lízingdíjat a számla alapján elszámolom bérleti díj címén? A NAV telefonos ügyfélszolgálata szerint az szja-törvény 11. számú mellékletének II./21. pontját nem kell alkalmaznom, mert a 3. § 47. pontja definiálja a lízing fogalmát, és ez alapján csak a 1997. január 1. előtt kötött ügyletekre kell alkalmazni. Köszönöm válaszukat.
Tárgyieszköz-könyvelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a nulla számlaosztályban szerepel egy tárgyi eszköz, amit szeretnék kivezetni, mert már nem használjuk, és leadjuk. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan kell kivezetni, könyvelni? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélynek értékesíti a tulajdonában lévő ingatlant. Az adásvételi szerződés napja: 2015. 12. 10. A vételár megfizetésére vonatkozó megállapodás szerint "a vevő a teljes vételárat az eladó vele szemben fennálló tagi kölcsöntartozásába a mai nappal beszámítja". Tehát 2015. 12. 10-ével a vételár megfizetettnek minősül azáltal, hogy a vevő kft.-vel szemben fennálló tagikölcsön-követelése csökken a vételárnak megfelelő összeggel. Az eladó az ingatlant 2015. 12. 31. napján adja a vevő birtokába és használatába. Kérdésem: milyen dátummal kell kiállítani a számlát? Mi lesz a teljesítés időpontja, a számla kelte? Milyen dátummal kell a kft. könyvei közül kivezetni az ingatlant?
Üzemanyag-megtakarítás bevallása
Kérdés
Kedves Szakértő! Munkaviszonyra tekintettel üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeget hogyan kell számfejteni és könyvelni? Valamint a 08-as bevallás melyik sorában, és hogyan kell szerepeltetni a 75 ezer forint összeget? Köszönöm a választ.
Karate sporttámogatása
Kérdés
Egy cég támogatást szeretne adni egy sportegyesületnek, ahol a cégvezető maga is karatézik. Megteheti-e ezt, és hogyan kell könyvelni, ha egyáltalán lehet ilyet adni?
Katás – utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás masszőr egyéni vállalkozó szeretne saját utalványt kibocsátani vendégei számára. Kérdésem az lenne, hogy ő, mint egyéni vállalkozó, megteheti-e ezt, illetve milyen módon szükséges ezt dokumentálni? Az általános szabályoknak megfelelően számla/nyugta/számviteli bizonylat (ÁHK) kiállítása szükséges az utalvány eladásakor, illetve beváltáskor újabb nyugta/számla? A utalványkibocsátást kettős könyvvitelben kötelezettségként, a beváltást/felhasználást bevételként (áfamentes) könyvelném, de ebben az esetben, tekintve, hogy csak a bevételt kell nyilvántartani, elegendő a felhasználáskor keletkezett bizonylat könyvelése? Illetve amennyiben a beváltáskor kiállított bizonylat egy nyugta, azon hogyan tudja az eladó jelölni, hogy a fizetés módja utalvány (pénzmozgás nem következett be, hiszen nyilván csak egyszer fizetnek neki)? Remélem, sikerült érthetően leírni a kérdést, mert számomra sem teljesen világos, miként működhet a dolog. Köszönöm.
Több munkáltató
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a munka törvénykönyve (195. §) által lehetővé tett, és az Art. 16. § (4b) bekezdésében is szabályozott több munkáltató által egy munkavállalóval létesített munkaviszony esetén hogyan történik a munkáltatók között a munkaviszonyra tekintettel kifizetett költségek elosztása, azok számlázása? Konkrétan arra vagyok kíváncsi, hogy az Art. által kötelezően kijelölt egy "képviselő" által a munkavállalónak megfizetett összegeket feltételezem, elosztják egymás között a megállapodásuk szerint a résztvevő munkáltatók. Ennek alapján a többi munkáltató megtéríti a költségek egy részét a "képviselő" munkáltatónak. Ezt hogyan könyvelik/számolják el egymás között? Milyen pénzügyi bizonylat alapján? Válaszát előre is köszönöm.
Étkezés a munkahelyi étteremben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Le tudná vezetni a Munkahelyi étkeztetés című kérdésre írt válaszát egy példa segítségével, könyvelési tételenként? Segítségét köszönöm!
Felmondás következménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk munkaszerződését a munkabéren felüli, egyszeri, speciális belépő bónusszal létesítettük az adott szükséges helyzetnek megfelelően (az állást sürgősen be kellett tölteni). Mindezt feltételhez kötötten: a szokásos 3 hónapos próbaidőn túl még további 6 hónapig nem mondhatta fel egyoldalúan a munkaviszonyát. Időközben az ő részéről a felmondás mégis megtörtént, így mi a szerződésben kikötött szankcióval összhangban egy nettó összeget visszakövetelünk tőle. Kérdésünk: 1) Az összeget a szerződött rögzített nettó összegként, mint jogos kártérítést/fájdalomdíjat kell kezelnünk? 2) Vagy számfejtve, azaz bruttósítva, a levonásokkal és kifizetői járulékokkal értelmezzük, más szóval, mint mínusz bért számolhatjuk el a könyveinkben? Köszönettel.
Lakásszövetkezeti vagyon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét, hogy a számviteli előírásoknak megfelelően hogyan könyveljek. Egy lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő lakóingatlant évtizedek során bérbe adta. Sajnos a bérlő több éve nem fizetett, ezért a kilakoltatására került sor. A lakóingatlanban hagyott ingóságokat a bérleti díj fejében otthagyta. Az ingatlant a lakásszövetkezet értékesíteni szeretné, de nyilvántartott értéke nincs. Hogyan tudom készletre venni a fent leírt, értékesíteni kívánt dolgokat? A lakásszövetkezetnek még két üzlethelyisége is van, amelyeket szintén bérbe ad. Ezeknek a helyiségeknek sincs nyilvántartási értéke. Folyamatosan felújításokat kell eszközölni a helyiségekben, amit a bérlő el is végez. A számla a bérlő nevére szól ezt bemutatja és szeretné „lelakni”. Jól értelmezem-e azt, hogy a nem a lakásszövetkezet nevére szóló számlát, mint bérleti díj csökkentést nem vehetek figyelemben. A lakásszövetkezetnek a bérlő köteles továbbszámlázni a felújítást, beruházást. De még mindig ott a problémám, hogy mire aktiváljak, ha nincs nyilvántartási értékem? Köszönettel: Fehér Tamásné
Adószám-felfüggesztés alatt álló adózó áfa könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek felfüggesztették az adószámát, ezért nem vonhatja le a költségszámláiban lévő előzetes áfát. Kérdésem, hogy hogyan könyveljem a le nem vonható áfát. Ugyanis, ha visszakapja az adószámát a későbbiek során, akkor utólag levonhatja a le nem vont áfát. Ha nem kapja vissza az adószámát, valószínűleg kényszertörlésre fog kerülni. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a le nem vont áfát, az véglegesen elvész? Üdvözlettel várom válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
