A Költségvetési Tanács kockázatokra is figyelmeztet a jövő évi büdzsével kapcsolatban

  • MTI

A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetével szemben nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. A világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, ezért a KT kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra – jelentette be az MTI-nek hétfőn megküldött véleményében a testület miután vasárnap megtárgyalta a törvényjavaslat tervezetét.

A KT megállapítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat tervezete 2025-re vonatkozóan 2,5 százalékos, 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A tanács megítélése szerint a várakozásoktól elmaradó 2025. első negyedévi GDP adat és a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat jelentenek a költségvetési törvénytervezet bázisévének számító 2025-ös évre vonatkozóan. A magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaság exportszektorát, miközben a bizonytalan kilátások széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást a 2026-os évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva. Ezeket a kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – olvasható a KT véleményében.

A tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy az élénk bérdinamika fennmaradását illetően a következő hónapokban kiemelten figyelendő a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusa. Ennek értelmében a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagkereset küszöbszintet meghaladó együttes eltérése a megállapodásban rögzített értékekhez képest a bérmegállapodás újratárgyalását vonhatja magával.

A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, amely nagyságrendileg 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a 2025. évre vonatkozóan bejelentett 4 százalék körüli kormányzati várakozáshoz viszonyítva. A tervezet alapján a költségvetési hiány csökkenését 2026-ban is elsősorban a kamatkiadások mérséklődése okozza. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a törvénytervezet szerint 3,7 százalékra csökkennek 2026-ban, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd – állapította meg KT.

A tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen – szögezte le véleményében a tanács.

A tanács megítélése szerint a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik. A 2026. évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit, valamint a 2025. évi gazdasági növekedésre és a 2025. évi költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezése a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre. Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021–2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt. A kockázatok kezelését nehezíti, hogy a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatában 50 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékétől is. Erre tekintettel a tanács javasolja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését – áll a testület véleményében.

A tanács megállapítja, hogy a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak, mivel a 2025 végére várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra mérséklődik a GDP-arányos mutató.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság, bevételmegosztás

Lepsényi Mária

adószakértő

Építményjog

Lepsényi Mária

adószakértő

Áruminta átadása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 május
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink