Építőipari vállalkozás saját telken, saját erővel plusz alvállalkozókkal társasházat épít. A helyi adó szempontjából nem mindegy, hogy ilyen esetben az alvállalkozói számlákat hová könyveljük: igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés? Ha nem alvállalkozói teljesítés, akkor mi miatt minősül közvetített szolgáltatásnak? Köszönöm válaszukat.
Egy kft. GOP pályázaton nyert támogatást 2009-ben műszaki gépek beszerzésére, melyeknek a számviteli törvény szerinti amortizációja 10 százalék volt. Ennek megfelelően a támogatás is 10 év alatt került volna a bevételek közé elszámolásra. 2016. évben a gépek át lettek sorolva a készletek közé, mivel nem használja őket a kft. (elidegenítve nem lettek). Kérdésem az, hogy a fennmaradó, a még elhatárolásban lévő támogatás összegével mit kell tenni? Ki kell-e a 2016. évben vezetni, vagy majd csak akkor, ha értékesítésre kerülnek, és mivel amortizáció nem lett 2016. évben elszámolva a gépekre, ezért ebben az évben nem kell bevételbe könyvelni az elhatárolásból semmit?
Evás kft.-nél havonta a tulajdonos ügyvezető után a szakmai minimálbérnek megfelelő összeggel, mint adóalappal fizetjük a közterheket. Kérdésem: milyen főkönyvi számlákra kell könyvelni a biztosított utáni nyugdijjárulék, illetve egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kötelezettségeket? Válaszukat várva,köszönettel!
Egyik beszállítónk szeptember hónapban visszáruszámlát állított ki fordított áfás acélanyagokról. A számla júliusban leszámlázott (júliusi teljesítésű számla) anyagok visszavételéről szól. Kérdésem: hogyan könyveljem a fordított áfás visszáruszámlát? Hogyan jelenik meg ez az áfabevallásban?
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi teherfuvarozással foglalkozó társaság tehergépkocsit vásárolt, és azt a tevékenységéhez használta. A társaságtól független büntetőüggyel összefüggésben a járművet a rendőrség lefoglalta, majd a későbbiekben feltárta, hogy a járművet korábban eltulajdonították, az alvázszámát meghamisították, és így értékesítették. Ilyen módon vásárolta meg azt társaságunk jóhiszeműen. A rendőrség elrendelte a jármű kiadását az eredeti tulajdonosának. Kérdéseim: – Milyen módon vezessük ki az eszközt a könyvekből? – A kivezetés kapcsán hogyan alakulnak az ezzel kapcsolatos társaságiadóalap-növelő és -csökkentő tételek? – Milyen adminisztrációs alátámasztásra van szükség a fentiekhez?
Egyéni vállalkozó, aki egyébként bankszámlanyitásra nem kötelezett, saját, illetve más magánszemély (feleség) lakossági bankszámlájáról egyenlíti ki céges számláit, illetve a bevételeinek egy része is odaérkezik. Mint egyéni vállalkozó, általános adózást választott, pénztárkönyvet vezet. Kérdésem az lenne, hogy a lakossági bankszámláját hogyan kell könyveléstechnikailag kezelni? 1. Annak minden tételét a pénztárkönyvben szerepeltetni kell (még akkor is, ha nem az ő nevére szól a lakossági bankszámla), mint banki tételt, és a vállalkozáshoz köthető utalásokat úgy könyvelni, mintha "vállalkozói" bankszámla lenne, a magánforgalmat pedig egyéb eredményt nem képező bevétel/kiadásként szerepeltetni? És így a könyvelésben egyezne a bankkivonat egyenlegével a könyvelésben nyilvántartott egyenleg vagy 2 pénztári tételként rögzíteni a csak a vállalkozáshoz köthető utalásokat? Engem a 2. megoldást illetően kicsit zavar, hogy úgy rögzítek pénztári tételt, hogy az valójában banki tétel, illetve a pénztárba nem is tudok igazán bizonylatot lefűzni (hiszen a bankkivonaton szerepel). Ha pedig a 2. esetben banki tételként rögzítem csak a vállalkozáshoz köthető utalásokat, akkor pedig a bankszámla egyenlege nem egyezik a kivonatéval. Bár próbáltam az egyéni vállalkozót arra figyelmeztetni, hogy jobb lenne, ha az egyéni vállalkozói és a saját bankszámláját külön kezelné, de egy vállalkozói bankszámla fenntartása további költségekkel járna.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 2016.06. 07.-én és 2016. 06. 30.-án vásárolt két nagy értékű gépet az osztrák partnerétől. Pályázat keretében a gépeket a beszerzési áron aktiváltuk a pályázat feltételeinek megfelelően. 2016. 08. 31.-én kapott az osztrák partnertől egy 10 ezer eurós jóváírást a vásárolt gépek vonatkozásában, amelyet mint levásárolható összeget áttették a cég Magyarországi leányvállalatához. Kérdésem: az így kapott összeg áfa szerinti megítélése és könyvelése hogyan alakul. Az osztrák cég a jóváíró számlán fordított adózást tüntetett fel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségét. Szállítmányozással foglalkozó cég Ausztriából vásárolt nagy értékű pótkocsit, majd az eladó cég felajánlotta, hogy 500 euró értékben választhat tartozékokat a pótkocsihoz. Ez meg is történt, majd a magyar cég kapott egy 500 eurós számlát a tartozékokról, melyet nem kell kifizetni. Kérdésem az, hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépen van meg a könyvelése az adóhatóság kialakulóban lévő gyakorlata és az azt megerősítő írásbeli álláspontja szerint – figyelmeztetett az Adótanácsadók Egyesülete. Álláspontja szerint a kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy devizás pénzügyi lízing esetén, amikor a kettős könyvvitelben árfolyameltérést könyvelünk, egyszeres könyvvitelben (például egyéni vállalkozónál) értelmezhető-e az árfolyameltérés, és foglalkozni kell-e vele? Esetleg analitikus nyilvántartásban kell vezetni, és év végén az összevont, nettó módon számított eredményhatást kell figyelembe venni, és nem könyvelni (mivel nem jár pénzmozgással), hanem az eredményszámítás során kezelni? Köszönöm a választ!
T. Szakértő! Az alanyi mentes által kiadott nyugták könyvelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Jó-e az a könyvelési mód, hogy a nyugtatömbökből kitépve a nyugtákat időszakonként (például hónap 1-jétől 15-ig és 16-tól 31-ig) összeadva, tól-ig dátum és tól-ig sorszám feltüntetésével könyvelném. Vagy van-e arra kötelező előírás, hogy a nyugtákat egyenként kell könyvelni? Köszönöm Bné
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonában lévő személygépkocsik gumiabroncs-vásárlását tárgyi eszközként aktiváljuk. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el? Felmerült, hogy nem az lenne-e helyes, ha személygépkocsi karbantartási anyag, illetve – ha van szervízdíj is a számlán – személygépkocsi karbantarási szolgáltatás főkökönyvre kellene könyvelni? Válaszukat előre köszönöm. Üdv, Andrea
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telket, amire irodaházat építtet más vállalkozókkal, de az anyagot a cég veszi meg. Ezeket a költségeket gyűjtöm a 161-es főkönyvi számon, az áfát pedig folyamatosan visszaigénylem. Ha meglesz a használatbavételi engedély, aktiválom az összegyűjtött költséget. Saját dolgozó nem vesz részt a munkában. A cég csak áfás tevékenységet folytat. Be kell-e állítanom aktiváláskor az áfabevallásban saját erős beruházásként?
Tisztelt Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, amire válaszoltak is, nagyon köszönöm. Lenne még egy kérdésem ezzel kapcsolatosan. Mégpedig, hogy a Fundamentának a lakásszövetkezet által átutalt összeget a 17-es számlaosztályba vagy pedig a 38. számlaosztályba kellene könyvelnem. Én a 17. számlaosztályba könyveltem, mivel kamatot is kap rá a lakásszövetkezet, és a lejáratig a lakásszövetkezet nem is rendelkezhet vele. Közben egy másik kérdés is felmerült, hogy a Fundamenta számlára könyvelést megtehetem közvetlenül a bankból vagy pedig átvezetési számlán keresztül könyvelhetem le? Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték