Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2570 találat a(z) könyvelés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Egy natural termékeket forgalmazó oly módon támogatna egy közhasznú alapítványt, hogy bizonyos eladott termékei után, amelyeket alapítványi tag vásárol meg, az eladásból származó bevétel termékenként különböző mértékű részét átadja az alapítványnak. Az alapítvány tagjai egyedi belépési kóddal vásárolhatnak a forgalmazó honlapján, ahol fel van tüntetve, mely termék után mekkora összeget kap meg az alapítvány. Kérdéseim: számviteli szempontból ez támogatásnak minősül? Ha nem, akkor hogyan kell elszámolni? Milyen szerződés szükséges hozzá, és mit tartalmazzon? Az alapítványnak milyen bizonylatot kell kiállítani?

    Kérdés

    Egy vállalkozás hangszert vásárol. Ha ezt eladja, akkor áruként kell könyvelni. A kérdésem az lenne, hogy eszközként kell-e nyilvántartani, és értékcsökkenést elszámolni, ha ugyanezt a hangszert mégsem adja el, hanem (esetleg több évre is) bérbe adja?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy számlán a következő tételt találtam: fizetéssel kapcsolatos kezelési költség. Mit takar ez a kifejezés, mit tartalmazhat ez a költség? A számlát kiállítónak és a számlát befogadónak hova kell könyvelnie ezt a tételt? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Ügyfelünk nagyösszegű támogatást nyújt mind a társaságiadó-előleg, a társaságiadó-feltöltés és a társasági adó terhére látványcsapatsport és előadóművészet javára. A támogatásokat a NAV átutalta, a társasági adó előírási és befizetési oldalát az összegekkel csökkentette. Hogyan kell könyvelni a fenti támogatásokat? Tisztelettel.

    Kérdés

    Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Olvastam a vásárlási utalványok elszámolásával kapcsolatos válaszaikat, de lenne egy kiegészítő kérdésem ezzel kapcsolatban. Az online pénztárgéppel rendelkező bolt vásárlási utalványokat értékesít, jól értelmezzük, hogy amikor az utalványokat értékesíti a bevételt a pénztárgép nullás bevételei közé kell beütnie és könyvelni előlegként kell. Az utalvány beváltásakor, ha a vásárolt termék értéke megegyezik az utalvány értékével milyen módon kell kezelni a könyvelés felé? A másik, ha nagyobb értékben vásárolnak, mint az utalványérték, mi a teendő?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. megvásárolt egy követelést, amit 3 év múlva banki átutalással kifizetnek neki. Az ellenérték, amit a követelésért kapott, magasabb, mint a követelés könyv szerinti értéke. Ez esetben hogyan történik a követelés kivezetése a könyvelésből? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelését 2013-ban vettem át. A könyvelésben 2011-es nyitott vevőszámlák is vannak. A cég alvállalkozóként dolgozott egy építőipari munkán. A fővállalkozó nem tudta behajtani a megrendelőtől a követelést, így ő sem fizetett ügyfelemnek. Ki lehet-e vezetni a könyvelésből ezeket a követeléseket? Milyen bizonylatok alapján lehet ezt megtenni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk négy darab téli gumit vásárolt a tulajdonában lévő személygépkocsira, majd ezeket a gumikat elvitte egy szervizbe, ahol felszerelték a gumikat az autóra. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a megvásárolt négy darab téli gumit először készletre kell venni, majd amikor megtörténik a gumik felszerelése, akkor anyagköltségként elszámolhatóak? A szerelési költségnek pedig mint igénybe vett szolgáltatásnak az áfatartalma 50 százalékban levonható? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött az Amazon webáruházzal, mely szerint e-bookot (a jogokat a cég birtokolja) töltöttünk fel az oldalukra, ahonnan azt bárki díjfizetés ellenében letöltheti. Az olvasók által befizetett díjból az Amazon bizonyos időközönként meghatározott összegű eurót utal, de számlát vagy egyéb bizonylatot nem küld hozzá. Vállalkozásunk alanyi adómentes. Kérdésünk, hogy az így kapott jutalék egészét bevételnek könyveljük a bankkivonat alapján, illetve terheli-e ezt az összeget áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünknél cégtáblacsere történt. A számlán az áll: cégtábla X forint, szerelési költség X forint. Én szolgáltatásra könyvelném, egy összegben, szeretném megkérdezni, jó-e így?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásában csődegyezségi megállapodás született 2016.11.17.-én, melyben megegyeztek, hogy az összes követelésének a 11%-át kiegyenlítik 2017.05.31-ig. Ebben az esetben a fennmaradó 89%-os követelést ki lehet vezetni a cég könyveiből, és milyen dátummal tehető ez meg? Csődön kívül fennmaradó tartozásokat (szállítói, hitelek) – amelyek nem kerültek bele a csődeljárásba – és a csőd alatt keletkezett számlákat – melyeket a vagyonfelügyelő nem engedett könyvelni – hogyan kell kezelni; ugyanúgy könyveljük mintha nem is lett volna csőd? Üdv: Kisfaludyné

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk értékesítését úgynevezett brókerek is segítik, melyre olyan belső, az ügyviteli rendszer által automatikusan kalkulált, számviteli megoldás került szerződés szerint megállapításra, mely számviteli bizonylatot állít ki a bróker sikerdíjáról a feltételek teljesülésével. Tekinthetjük-e ezen bizonylatot a mi oldalunkon a számvitel, tao szerint alapdokumentumnak, mint igénybe vett szolgáltatás, s ezt használhatjuk-e ellenőrzés esetén, vagy muszáj a bróker által kiállított szállítói számlát alapbizonylatként, utólag ezen tételekhez hozzárendelni? Magát az eljárást nem kifogásolta könyvvizsgálat, mint a költség azonnali könyvelésének tényét, s az arról való kifizetéseket, mint szállítói kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor kérdés, hogy ez így csak elhatárolásnak minősül-e, s szükséges lenne-e a bróker által kiállított számlát könyvelni, de legalábbis az "elhatároláshoz" egy számmal hozzárendelni? Köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Bejövő számla esetén lehet-e a kizárólagos archiválási rendszer egy szoftver, amely az ügyviteli rendszerbe építve megőrzi a számla adatai (sorszám, kontír stb.) mellett annak pdf-ben hozzárendelt képét is? E-számla esetén ez egyértelmű, maga a pdf-kép is tartalmazza a hitelesítő alárást, de nem e-számla esetén kötelező-e a szállító által küldött számlákat is külön, papír alapon úgy raktározni (természetesen ki nem dobjuk, csak szeretnénk könnyítve, vagyis nem kontírozva, sorszámozva archiválni), a megőrzésre előírt időig, rendszerezve, minimum a iktató számlaszámot ráírva adminisztrálni? Köszönjük

    Kérdés

    Tisztelt Antretter Erzsébet Szakértő Asszony! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelemnek végéhez ért a nyílt végű lízingje, és egy harmadik személy veszi meg az autót, akivel 4 millió forintban állapodott meg. A lízingcég a harmadik félnek számlázza ki a maradványértéket (800 ezer forintot), a fennmaradó 3,2 milliót az eddigi lízingbevevő számlázza "tulajdonjog szerzésének átengedése" címén. Egyik kérdésem, hogy ezt a 3,2 milliót nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? (Helyi iparűzési adó miatt nem mindegy.) Érzésem szerint 961 követel, de igazából nem a tulajdonában lévő tárgyi eszköz eladásából származó bevételről van szó. A másik kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó lízingtartozást (ami a harmadik félnek kiszámlázott lízinges maradványértéknek felel meg összegében) milyen bizonylattal, és milyen könyvelési tétellel tudom kivezetni? T44? Válaszát előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Gyod, gyed 2.

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalék tao

    Nagy Norbert

    adószakértő

    UJEGYKE jóváhagyási probléma – cégkapus jog EGYKE beadásához ONYA-n

    dr. Császár Zoltán

    adótanácsadó, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media