Tisztelt Szakértő! Egy kft. a meglévő személygépkocsiját szétszedi, egyes részeit beépíti egy másik autóba, a megmaradt alkatrészeket pedig értékesíti. Lehet ezt alkalmazni, és ha lehet, hogyan kell a könyvelésben a helyére tenni? Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Cégünk csődeljárása csődegyezséggel zárult. A vagyonkezelő kiszámlázta felénk a díját, de a hitelezők által neki átutalt regisztrációs díjjal csökkentve kell azt kiegyenlítenünk. Az a kérdésem, hogy hogyan kell lekönyvelni a fenti tételeket? Előre is köszönöm
Mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak, továbbá, ha a jogszabálynak megfelelően a tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék? Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot? A nettó összeget befizetik a tagok, és az aktuális kifizetési hónap szerinti '08-as bevallást önrevíziózni kell? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda illetékbélyeget vásárol, nem az ügyfele részére (megelőlegezve), hanem saját költségére, melyet az ügyfél nem is köteles megfizetni részére? Hogyan, mikor és milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem magánszemélyek közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadására vonatkozik. A magánszemélyek egyenlő arányban tulajdonosai az ingatlannak, melyet a közösen tulajdonolt kft. részére adnak bérbe 10%-os költséghányad figyelembe vételével. Az egyik tulajdonos egy gépet is bérbead a kft.-nek, melyről számlát állít ki. Elegendő-e a szerződés, mint a bérbeadás számviteli bizonylata, vagy számlát kell kiállítani? Vonatkozik-e rájuk az áfatörvény 5. § (2) bekezdése? A kft. mint kifizető bérszámfejtésében szerepel a bérbeadás címen számfejtett összeg. Hogyan kell könyvelnie, milyen adónemben kell szerepeltetni a költségeket a kft. esetében? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Miként tud egy könyvelő helyesen eljárni abban az esetben, ha a banki utalások között olyan költségek jelennek meg, melyekről hibás módon állították ki a költségszámlát? Az egyik jellemző hiba, hogy nem cégnévre szól a számla, hanem magánnévre. Pedig a kiadás a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos költség. Ez esetben a számlát nem lehet bekönyvelni, de hogyan könyvelem a hozzá tartozó utalást? Sajnos a számlakiállítónál nincs mód a javításra (az okokat nem részletezném). Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi elszámolást alkalmazó társaság szoftverlicencet vásárolt EU-n belülről, és pár nap eltéréssel értékesítette is azt, EU-n belülre. A licenc értéke 960 ezer euró. A kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen speciális könyvelési eljárás ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Hogyan kell könyvelni a távhőszolgáltatónak járó 5/2011 NFM-rendelet szerinti támogatást év közben és év végén járó, de még meg nem kapott támogatást?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: a jegyzett tőke emelést (kft.) melyik évre kell könyvelni az alábbi esetben (2016 vagy 2017 beszámolási év mérlege, és 3 000 eFt-ról 20 000 eFt-ra emelték a jegyzett tőkét): Cégkivonatban: – a változás időpontja: 2016. 12. 15. – a bejegyzés kelte: 2017. 01. 02. – közzétéve: 2017. 01. 04. – hatályos: 2016. 12. 15. A NAV törzsadatban így szerepel: A jgyzett tőke összege: 20 000 000 forint, a kezdés dátuma 2016. 12. 15. Köszönöm!
Tisztelt Tanácsadó! Cégünk ügyvéd útján végrehajtási eljárást kezdeményezett nem fizető partnerével szemben, hogy a nagy összegű követeléshez vagy legalább annak egy részéhez hozzájusson. A peres eljárás során a partner a tartozás kis részét átutalta. Információm szerint az ilyenkor befolyó összegből először a perrel kapcsolatos (ügyvédi költség, eljárási illeték stb.) költségeket kell csökkenteni a könyvekben, és csak a végén csökkentendő a követelésként nyilvántartott vevői tartozás. Hogyan kell ilyenkor eljárni? A befolyt összeget a határozat és felmerült költségeket tartalmazó kimutatás alapján el lehet könyvelni a bankkal szemben ráfordításcsökkentő tételként? Esetleg számlát kell kiállítani a peres eljárás költségeiről a perelt vevőnek (ha igen, mi a számla teljesítési dátuma, és hogyan kell áfa szempontjából kezelni)? Ha egyik sem, akkor mi a megoldás ilyen helyzetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Kft. 2 millió 500 ezer forint halasztott törzstőkeemelést hajtott végre. Az első részt – mivel a cégnek hiteltartozása van – a 100 százalékos tulajdonos magánbankszámlájáról egyenesen a másik (nem a számlavezető) banknál vezetett hitelszámlára utalta – közleményben – hiteltörlesztés címén. Lekönyvelhető-e ez az összeg a törzstőkebefizetés első részleteként?
Tisztelt Szakértő! Pénzbedobós játékok, darts, csocsó, biliárd asztal üzemeltetésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a gépek üritésénél kell-e jegyzőkönyvet felvenni? Kell-e nyugtát vagy valamilyen bizonylatot kiállítani a könyveléshez? Kell-e valamilyen nyílvántartást vezetni? Van-e bejelentési kötelezettségünk az üzemeltetéssel kapcsolatban? A bevételeket be kell-e ütni a pénztárgépbe?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: kft. részére a bank bérleti biztosítékot nyújt, valamint mellékköltség-elszámolás fedezetet. Kérdés, hogy ezt a számvitelben hová könyvelem? Kötelezettség vagy követelés, esetleg ráfordítás? Nem egyeznek a vélemények a munkahelyen belül, és ennek tisztázására kérném a segítségüket. Üdvözlettel: kérdező
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk béréből kérésére levonjuk a kamarai tagdíját, amit utána elutalunk a kamarának. Ennek könyvelése T 471 (jövedelem-elszámolás) K 476 (egyéb kötelezettség), majd a kamarának kifizetés T 476 K 38 (pénzeszköz). Ezzel rendben is van a könyvelés, kifutott a 476 és a munkavállaló is megkapta a tagdíjjal csökkentett bért: T 471 K 38. Most viszont kaptunk számlát a kamarától, hogy költségként elszámolhatjuk a tagdíjat. A kérdésem az, hogy mivel szemben könyvelem le a költséget, ha már egyszer levontam, befizettem, és mindegyik főkönyvi számla rendben van? Mi lesz a T 535-nek (tagdíjak) a követel oldala? Válaszát előre is köszönöm!
A társaságtól az anyavállalat átvállalja a lízingbe vett eszközt a jelenlegi tartozással együtt. A lízingbe adó hozzájárult az átvállaláshoz. Az eredeti lízingszerződést 3 évre kötötték – az eszköz egy traktor –, az amortizációt évi 20%-ban határozta meg a társaság. (Az egyszerűség kedvéért kerekítve az adatok) A traktor bruttó értéke: 55 000 eFt Elszámolt amortizáció: 19 000 eFt A lízingcég küldött egy mínuszos számlát 17 000 eFt plusz áfáról. A rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek összege 21 000 eFt. Milyen könyvelési tételek szükségesek a lízing lezárásához?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték