Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány egyik célja a város első polgármestere síremlékének felújítása. A síremlék nem az alapítvány tulajdona. A kérdés: a síremlék felújítási összegét a 86. számlacsoportba vagy esetleg az 52. számlacsoportba kell könyvelni? NLN Kft.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) 2016-ban természetbeni adományt adott át egy kiemelkedően közhasznú társaságnak. A közhasznú társaság az adományról az igazolást kiállította, melyben számszerűsítette annak értékét. Az általunk átadott árukészlet után, beszerzéskor társaságunk az áfát visszaigényelte, mivel továbbértékesítési céllal szerezte be az árut. A raktárban azonban a csomagolás sérülése miatt már nem tudjuk kiskereskedő partnereinknek továbbértékesíteni a kapott termékeket, ezért döntöttünk az adományozás mellett. Kérdéseim: milyen bizonylattal tudom a készletből kivezetni az eladományozott árukészletet 2016 december 31-én? Mi a helyes elszámolása a könyvekben és a társaságiadó-bevallásban az ilyen típusú adománynak? (Társaságunk év közbeni készletnyilvántartást nem vezet, a készletet év végén tételes leltárral állapítja meg). Kell-e az adomány után áfát vagy más jellegű adót fizetnünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy nonprofit kft., amely EU-s támogatást vesz igénybe lakhatási támogatások nyújtásához, külföldi és magyar rászorultak részére. A kapott támogatással utólag számolnak el. Szeretném kérni, hogy legyen szíves kontírozni a kapott és felhasznált támogatást, valamint a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium által – dokumentumok hiánypótlásának szükségessége miatt – felfüggesztett költségek könyvelését. Az előző könyvelő a lakásokba beszerzett asztalokat, szekrényeket és egyéb berendezési tárgyakat az 5-ös számlaosztályban könyvelte le. Hogyan javíthatom a 2014. évi könyvelést? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló bt. február elsejétől szeretne a kata hatálya alá tartozni. A januárban kiállított februári teljesítésű számlákat melyik időszakra kell könyvelni? A bt. továbbra is az áfa hatály alá fog tartozni, és a fenti számla áfája már ezt az időszakot terheli? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ügyfelünk megvásárolt egy ingatlant (földterület plusz hangár). A földterület rendberakása során a telken (a gazban) felleltek egy betonkeverőt és egy soradagoló gépet. Ezeket nem tartalmazza az adásvételi szerződés, mellyel megvásárolták az ingatlant. Az eszközöket saját maguk lepucolták, megszerelték, majd értékesítették. Mind a fellelés, mind az értékesítés 2016-ban történt. Szeretném kérdezni, hogy ez a két eszköz hogyan kerüljön a cég könyveibe? Mi lenne ennek a szabályos könyvelése a felleléstől az értékesítésig? Köszönöm szépen a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Bizonytalan vagyok egy nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban. Személygépkocsit szereztek be 100 százalékban üzemi célra. (Az áfa visszaigényelhető plusz van útnyilvántartás.) A gépjármű nettó ára 4 004 685 forint, az áfa 1 058 315 forint, a bruttó ár 5 063 000 forint. (Ez a számla az eladó és a Merkantil Banké.) Lízingösszeg: 5 063 000 forint Önrész: 1 575 000 forint plusz áfa A könyvelés összegénél már meg is akadtam: 1. tétel T161 Befejezetlen beruházás K 449 Pénzügyi lízing ??? 5 063 000 forint Ha így könyvelek, a lízing jó, de nem egyenlő a nettóval. Mit tanácsol? Az áfabevallás 77-es sorába (tárgyieszköz-beszerzés) mit írhatok? Nettó, áfa? 2. tétel Tárgyieszköz-aktiválás értéke, következik az előzőből. Az eszközkartonon maradványértéknek a lízingcég által megjelölt maradványértéket írjam? 3. tétel Úgy olvastam, hogy értékcsökkenés elszámolható. Ez áll 2016-ra? Nem találtam a törvényt. Következő kérdés, hogy a társaságiadó-bevallásban (1629-03-02) új eszközök üzembe helyezése után érvényesíthetem az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között, és ha igen, melyik összeggel? Egy esetleges NAV-ellenőrzésnél milyen törvényre kell hivatkoznom, és milyen mellékleteket javasolnának? Egész biztos lesz ellenőrzés, sok az áfa. Várom válaszukat. Köszönöm a segítségüket:
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk egy szabályzatunk egyik pontját nem tartotta be. A főkönyv és az analitikai egyeztetését nem végezte el, így cégünknek 20 ezer forint kára keletkezett. A kérdésem az lenne, hogy van-e jogunk ezt a kárt kártérítés címén a munkavállalóval megfizettetni a munka törvénykönyvére hivatkozva? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az egyik kft. vásárolt egy 12,72 kWp napelemes rendszer eszközöket (a számlán ez szerepel). A kérdésem az lenne, hogy ez a beruházás tárgyi eszköznek minősül, vagy anyagként kell lekönyvelnem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet, a költségeit, illetve a vállalkozási bankszámlájáról történő kifizetéseket le kell könyvelnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e külön főkönyvi számra könyvelni a költségvetési befizetési kötelezettségeket (463. fk), és külön a költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítését (464. fk), vagy lehet csak például a 463 számlára könyvelni a kötelezettséget és a fizetést is? Válaszát Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt irodájának rezsiszámláit a bérbeadó állítja ki. Kérdésem az lenne, hogy nekünk a kiszámlázott víz- és áramdíjakat az 51-52 számlacsoportba, anyagként, illetve igénybe vett szolgáltatásként, vagy közvetített szolgáltatásként kell könyvelnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tehergépjárműve áruszállítás közben felborult. A baleset következtében a jármű totálkárossá vált. A sofőr nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, a rakodómunkás alkohol befolyása alatt is állt. Az okozott kárt elismerték. Az autó bekerülési értéke 2014-ben 1 millió 500 ezer forint volt. A káresemény napjáig (2016. augusztus 29.) elszámolt összes értékcsökkenés 500 ezer forint volt. A terven felüli értékcsökkenés 1 millió forint. Az okozott kár a munkavállalók által 700 ezer forint, a munkáltató 300 ezer forintot átvállalt, mivel ő adta ki a feladatot a munkavállalók részére. A munkavállalók havonta törlesztik a rájuk eső összeget, fejenként 20 ezer forintot. A tehergépjárművet kivonták a forgalomból, de 600 ezer forint értékű alkatrész még felhasználható belőle, amit a későbbiek folyamán a vállalkozás saját maga kíván felhasználni. Kérem a fenti gazdasági események könyvelésének részletes leírását! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk franchise kapcsolatban áll egy nagyobb szolgáltatóval, melynek keretében üzleteinkben jutalék ellenében az ő szolgáltatásaikat és termékeiket értékesítjük. Az értékesítés volumenének függvényében minden hó végén jutalékban részesülünk, melyről számlát állítunk ki. Az üzletekben az ügyfelek által készpénzben fizetett díjakat mi beszedjük, majd továbbutaljuk partnerünknek. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a pénztömeget hogyan kezelhetjük helyesen a könyvelésünkben? Idáig egy 3813-as pénztár-alszámlát hoztunk létre, melyre egy 47-es főkönyvi számmal szemben könyveltük a napi bevételeket. Amikor a bankba befizetjük a pénzt, a 3891-es számla segítségével vezettük át a 3813-asból a 3841-re, majd az elutalt összeget T47 K3841 számokkal könyveltük le. Gyakran előfordul, hogy a jutalék számlát nem átutalással rendezik, hanem bekompenzáljuk, ebben az esetben a 311-et a 47-el vezetjük össze, a kompenzáció összegét pedig a 3813-as alpénztárból a 3811-es normál házipénztárba vezetük át. 2017-től kivaalany lesz a vállalkozás, ezért nagyon fontos lenne, hogy a házipénztártól a fenti idegen pénzeszköz egyértelműen elhatároldódjon. Kérdésem, hogy idáig helyesen jártunk-e el, illetve milyen megoldás lenne megfelelő? Segítségé nagyon szépen köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bizományba adott árukészletet. 1.) Az átadó cégnél ezt az átadást hogyan kell könyvelni? 2.) Értékesítés, elszámolás sajnos a mai napig nem történt meg, hiába szólítottuk fel a bizományost. Milyen módon lehet a könyvelésből ezeket az árukat kivezetni? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egy haszongépjármű zárt végű lízing keretében történő beszerzésével kapcsolatban. Először is az zavar meg, hogy a gépjárművet először a kereskedő számlázta le a kft. számára, majd a kft. az áfát ennek a kereskedőnek fizette meg, banki utalással. Majd a kft. kapott egy helyesbítő számlát a kereskedőtől, és a bank állította ki a lízingelt gépjármű teljes összegére a számlát, majd két héten belül elküldte a három évre szóló szerződést, melyben az az összeg, amit már megfizetett a kft. a kereskedőnek, az egy következő, de első fizetési ütemben szerepel. Addig-addig vezettem fel számvitel szerint, hogy már én sem tudom, hányadán állok, de nem stimmelek. Kérném Önt, hogy vezesse fel nekem, hogy egyezzenek a soraim. Köszönettel: Irén
dr. Császár Zoltán
adótanácsadó, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték