2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Cég hivatalból történő megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonosa "B" gazdasági társaságnak (500 ezer forint jegyzett tőke). "A" gazdasági társaság könyveiben a befektetések között szerepel "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéjének megfelelő összeg, 500 ezer forint. "B" gazdasági társaságot 2014. nyarán a cégbíróság hivatalból törölte, mivel a cég nem volt megtalálható, a székhelyén, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye ismeretlen. Minderről "A" társaság a cégközlönyből szerzett tudomást. Kérdés: "A" társaság könyveiben lévő befektetést hogyan kell kivezetni? Van-e ennek valamilyen hatása a társasági adóalapra?
Borkóstolón elosztott bor könyvelése, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Borkóstolón kiosztott kóstolóként adott bort hogyan kell adózási szempontból figyelembe venni? Egy kóstolásnyi mennyiség nem kereskedelmi forgalomba hozható űrtartalmú. Hogyan adózik a kóstoltatónál, és hogyan adózhat a magánszemélynél (a magánszemélyre jutó adókat nyilván a kóstoltató fizeti meg.) Köszönöm válaszát!
Rendezvényen kóstoltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiállításon, kóstolójegy ellenében, melynek értéke 500 forint, terméket adunk a résztvevőknek (élelmiszerről beszélünk). A kérdésem, hogy ha a kóstolójegy ellenértékét bevételként könyvelem, az áfát befizetem utána (áfa hatálya alá tartozik a gazdasági társaság), akkor helyesen járok-e el? A termék nyilvántartási értékét pedig ráfordításként könyvelem, taoalapot csökkentek vele. A kóstolójegy értékében adott termék nem kereskedelmi kiszerelés, annak 12-ed része. Köszönöm a válaszát!
Kötbérértesítő könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kötbérértesítőket kapunk egy üzleti partnertől. Kérdésem az, hogy ezeket a tételeket könyvelni kell-e, vagy csak akkor, amikor azok a bankszámlánkra megérkeznek? Tisztelettel: V. Mária
Utánvét – idegen pénzeszköz nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: egy futárszolgálat a csomag feladója (=a szállítási költség fizetője) megbízásából átveszi a leszállított csomagokért az utánvétek összegét a (feladó) vevőitől. A futárok befizetik ezeket a házipénztárba (aztán a pénztáros ezeket időközönként befizeti a bankba). Hónap végén a futárcég elszámol a feladóval. A könyvelésnek nem kell külön nyilvántartani, hogy ki az utánvétösszeg kifizetője, mert arról a futárcég maga vezet nyilvántartást. A beszedett utánvétek összegéből (kompenzációs megállapodás alapján) levonják a szállítási díjért nekik járó, feladónak kiszámlázott összeget és a különbözetet utalják tovább a csomag feladójának. Az utánvétes befizetésekre külön pénztárat és külön bankszámlát vezetnek január közepétől, de előtte egy pénztárat és egy bankszámlát vezettek. A kérdéseink: 1.) Hova kell könyvelni a futárok által összeszedett utánvét-befizetéseket? (T38 elkül.pt K46?) 2.) A feladónak történő utánvétösszeg átutalását (a fenti fordítva, csak bankkal szemben)? 3.) A fuvardíjutánvét-kompenzálásokat a vevő, illetve az előző rövid kötelezettség összevezetésével rendezhetnénk a vegyes naplóban? 4.) Év végén hol kell kimutatni a mérlegben ezt a pénztárat/bankot – hiszen tulajdonképpen ez nem az ő pénzeszközük? 5.) A fenti elvek szerint szétválaszthatjuk annak az időszaknak az elszámolásait, amikor még nem volt külön bank/pénztár? Vagy esetleg más rendszer szerint kellene eljárnunk? Segítségét köszönöm. Bozsik István
Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Kft. üzemeltetője egy kisbusznak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a megoldást. Magánszemély tulajdonában van egy 9 főt szállító kisbusz és egy hozzá akasztható vontató. A magánszemély ingyenesen átadná a saját kft.-jének a kisbusz és vonató üzemeltetési jogát. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. A kisbusz nem cégautóadó-köteles, viszont az áfatörvény szerint személygépkocsinak minősül. Ez alapján a költségeket a személygépkocsikra vonatkozó szabályok alapján számolhatom el? A kft. üzemeltetőként jogosult értékcsökkenési leírást igénybe venni, vagy a könyveiben az eszközöket vagyonértékű jogként piaci áron tartja nyilván? Az ingyenes átadás ténye nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget mindkét félnél? válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Tislérné
Bérbeadott lakás rezsiköltsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. lakást vásárolt bérbeadás céljából. Havonta számlázza a bérleti díjat, és továbbszámlázza a járulékos költségeket (gázdíj, áramdíj, vízdíj, csatornadíj, közös költség). A járulékos költségek könyvelésére többféle megoldást is találtam a szakirodalomban. Kérem írják meg, hogyan kell könyvelni helyesen a továbbszámlázott rezsiköltséget, illetve a továbbszámlázott közös költséget? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Le nem voható áfa könyvelése adószám-felfüggesztés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell könyvelni az adószám-felfüggesztés alatt keletkezett kiadások áfatartalmát? Ha jól tudom, a felfüggesztés megszűnését követően a felfüggesztés időszaka alatt keletkezett áfatartalmat átvihető követelésként lehet érvényesíteni a beszerzések tekintetében. Másrészt számviteli szempontból a felfüggesztés alatt a költségszámlák áfatartalmát az adott ügylet költségszámláján kell elszámolni. Mivel a felfüggesztés kimenetele a könyvelés során előre nem ismerhető, mi a helyes könyvelési tétel? Ha szankciós jelleggel törölnék az adószámot, úgy jó, hogy az 5/8 számlaosztályban szerepel a nem levonható áfa, hiszen a levonási jog véglegesen elenyészik? Ha viszont az adószám-felfüggesztés megszűnik, és a következő időszakban levonásba helyezem a számlák áfatartalmát áthozható követelésként, nem jó, ha 5/8-ban van elszámolva, hiszen nem egyezik az áfakarton. Ezek a tételek az adószám-felfüggesztés kimenetelének függvényében mindig korrekcióra szorulnak? Mi a teendő, ha esetlegesen az időszak alatt már történt évzárás, és a számlák áfája utólagosan átvihető követelésként érvényesíthető, de a könyvelés az áfát az 5/8 számlaosztályban, tehát eredményt érintő számlákon tartotta nyilván? Hibahatár, háromoszlopos mérleg?
Kettős könyvvezetés excelben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi tulajdonban lévő zrt. tulajdonosa utasítást adott a könyvelést végző cégnek, hogy Magyarországon Excel program használatával oldja meg a teljes körű számviteli nyilvántartások vezetését, mivel az eddig alkalmazott könyvelő program használhatatlanná vált. Mindezt költségcsökkentés címén! Legyen szíves segíteni abban, hogy van-e erre lehetőség vagy mely jogszabály írja elő ennek tilalmát! Válaszát előre is köszönjük!
Fantomköltségek a cégben: könyvelni vagy nem könyvelni?
Cikk
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Ki nem fizetett bérek könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a teljesített szolgáltatásának ellenértékét a mai napig nem kapta meg, emiatt a januári béreit nem tudta kifizetni a dolgozóinak, illetve az ezutáni járulékait sem tudta rendezni a NAV felé. Kérdésem arra irányul, hogy ilyen esetben a szóban forgó bérköltséget és annak közterheit le kell-e könyvelni, illetve a NAV felé a céget terhelő és a dolgozóktól levont járulékokat hogyan kell bevallani? Válaszukat köszönjük!
Bt. értékcsökkenés
Kérdés
Bt. a 2013-as évre véletlenül 48 ezer forint helyett 96 ezer forint értékcsökkenést könyvelt le, és állított be a mérlegébe. Mikrogazdálkodói beszámolót készít. Hogyan tudja kijavítani a hibát, mik a könyvelés tételei?
Vevői követelés kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Egy cég termékeket értékesített egy magyar cégnek. Szerződés szerint az átvétel után 8 napon belül lehet reklamálni. A vevő csak később kezdett reklamálni, illetve visszaküldte a számlát. A szállító cég újra postázta, a vevő ismét visszaküldte. Megjegyzem, hogy közben már használt bizonyos termékeket. A szállító cég bíróságra vitte az ügyet. A számviteli törvény szerint csak elismert követelés szerepelhet a mérlegben. Véleményem szerint ezt a vevői követelést ki kell vezetni, mert nem elismert. Esetleg a nullás számlaosztályban nyilvántartjuk. Helyes-e az a megoldás, hogy a vevői követelésből kivezetjük a nettó árbevétel csökkentésével az áfát (amit bevallott, befizetett) átvezetjük egyéb követeléssorba. Ezt nem akarjuk visszaigényelni, mert nem tudható, hogy mi lesz a per vége! További kérdés, hogy az értékesített termékeket, melyek még mindig a vevőnél vannak, hogyan rendezzük a könyvelésben? Mert ha az árbevételt csökkentjük, az ELÁBÉ-val is kell valamit tenni. Esetleg készletre venni, mint idegen helyen tárolt árut az ELÁBÉ-val szemben? Kérném szépen válaszukat köszönettel: Sz.M.
Külföldi fuvarozás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar fuvarozó szállítja az árumat Záhony és Horvátország egy bizonyos városa között. Kérdésem a következő: 1. A fuvarozó által kiállított számla részemre áfás kell, hogy legyen? 2. A fuvarszámlát az 5-ös számlaosztályba vagy a 9-esbe (árbevételt csökkentő) tételként kell könyvelni? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
