2541 találat a(z) könyvelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Antretter Erzsébet Szakértő Asszony! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelemnek végéhez ért a nyílt végű lízingje, és egy harmadik személy veszi meg az autót, akivel 4 millió forintban állapodott meg. A lízingcég a harmadik félnek számlázza ki a maradványértéket (800 ezer forintot), a fennmaradó 3,2 milliót az eddigi lízingbevevő számlázza "tulajdonjog szerzésének átengedése" címén. Egyik kérdésem, hogy ezt a 3,2 milliót nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? (Helyi iparűzési adó miatt nem mindegy.) Érzésem szerint 961 követel, de igazából nem a tulajdonában lévő tárgyi eszköz eladásából származó bevételről van szó. A másik kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó lízingtartozást (ami a harmadik félnek kiszámlázott lízinges maradványértéknek felel meg összegében) milyen bizonylattal, és milyen könyvelési tétellel tudom kivezetni? T44? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Közszolgáltatóhoz banki átutalással beérkező, beazonosíthatatlan tételekre vonatkozóan van-e, és milyen határidővel visszautalási kötelezettség, és ennek megfelelően a beszámolóban ezen tételeket hogyan kell bemutatni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás befektetési célú értékpapírt vásárolt a számlavezető bankjánál. Az értékpapír nem tartalmazott kamatot. A beszerzéskori árat a 18-as főkönyvi számra könyveltük. A bank havonta küldött értékpapírszámla kivonatot, melyen szerepelt a befektetési alap mennyisége és piaci értéke - ezen számviteli bizonylatokat nem könyveltük. A befektetéshez kapcsolódó banki költségeket havonta a folyószámláján számolták el, ezt a 87-es számlaosztályba könyveltük. A befektetés lejárt és jóváírásra került egy összeg (nagyobb, mint a beszerzéskori érték volt) a vállalkozás folyószámláján. Hogyan könyveljük a jóváírt összeget? Mivel az értékpapírszámla nem került könyvelésre, így az átvezetési számlát nem tudjuk beiktatni, szükséges lenne vagy a folyószámlán elszámolható? Köszönettel:

Kérdés

T. Szakértő! Cég által készíttetett katalógusok (termékismertető, műszaki paraméterek, felhasználhatósági kö stb.) elszámolása hova könyvelhető? Az 51-es anyagköltségek közé, vagy az 52-es számlaosztályba? Segítségét köszönöm, Ildi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Kedves Szakértők! Szeretném kérni a véleményüket, hogy jól könyveljük-e az alábbi esetet. Adott egy kft., amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy másik kft. Osztalékot hagytak jóvá a korábbi években is. Most is majd jóvá lesz hagyva (ha minden jól megy) 2017. április 30-án (osztalék jóváhagyásának a napja). 1/ a cég lekönyveli a jóváhagyás napján, azaz 2017. április 30-án az alábbiak szerint: T413-K479. 2/ a tulajdonos cég a mérlegét 2017. május 10-én fogadja el, akkor könyveli le az 1-es pont szerint általa elfogadott osztalékot az alábbiak szerint: T36..?-K971 (kapott, járó osztalék) 3/ ha utal a "leány", akkor nála: T479-K384; míg az anyacégnél: T384-K36. tétel kerül könyvelésre. A kérdésem az, hogy egy jelenleg átvett könyvelésnél nyitó tételben (nem kevés, több száz millió forint) a T391-en csücsül a még meg nem kapott osztalék. Mi a helyes? Az, ha a kapott (járó) osztalékot az anyacégnél Egyéb követelésként, vagy Aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni? Több fórumon én a 391-et találtam, de szerintem egyéb követelés. Több szakértő is (köztük a SALDO) az egyéb követelést adta meg válaszként. Ha lehet, akkor a válasznál esetleg a számviteli törvény erre vonatkozó paragrafusát is kérem adják meg. Várom megtisztelő válaszát! Ui.: Ha nem jó a 391-es számla, akkor mit tudok tenni vele? Csak simán tegyem át 36-ra (ezen belül nem tudom, hogy pontosan hova kellene)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó

Kérdés

Feles bérlet esetén a bérlő köteles a megtermelt termény szerződés szerinti hányadát a termőföld tulajdonosának átadni. Ez a bérbeadónál úgy viselkedik, mint a földbérleti díj. A kérdés az, hogy hogyan kell könyvelni a terményátadást feles bérleti szerződés esetén a bérlőnél? Készletre veszi saját termékként és eladásként, számlával, áfával adja át, vagy idegen készletként kezeli, tárolja, és "csak" átvételi bizonylat készül? Ebben az esetben az átadásra kerülő terményre jutó költséget földbérleti díjként könyveli?

Kérdés

Mi a teendő akkor, ha a vevő tévesen utalt? (A számláit kártyával kifizette, ezt követően pedig utalással is rendezte azokat. Visszautaltuk neki a pénzt, mondván, hogy már rendezte a számlát, erre újra elutalta az összeget, és azóta sem keresi a pénzét.) 1. Kérjek egy nyilatkozatot a folyószámlánk állásáról? 2.Ha Náluk nulla forint, akkor hogyan kell könyvelni és adózni? Válaszokat köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Egy cég ingatlanforgalmazással fog foglalkozni. Megveszi a felújításra szoruló ingatlanokat, majd felújítja, felújíttatja, és értékesíti azokat. Könyveléstechnikai kérdésünk lenne. Az ingatlant megveszi a cég, és áruként könyveljük. Az ingatlanon végzett felújítási és anyagköltségeket hogyan kell kezelni ebben az esetben? Növeli az áru értékét, és mind a 2-esbe megy az árura? Vagy külön anyagköltségre az 51-be, a munkadíjak pedig az egyéb költségbe? Ha az áru értékét növeljük meg, akkor értékesítéskor az egész áru értéke átkönyvelendő az elábéra, ezáltal csökkentve az iparűzési adó alapját? Vagy ha rögtön költségbe teszem az anyagot (ez csökkenti az ipa alapját), a munkadíj pedig egyéb költségként nem csökkenti az ipát? Hogyan szabályos ennek a könyvelése? Köszönjük szépen a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönöm a "NAV-végrehajtás" című kérdésemre a válaszát. Kérdésem még ezzel kapcsolatosan, hogy elszámolható-e költségként a tag magánszámlájáról utalt járulék (szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás)? A válaszában említett adózási és könyvelési feladatok részletezését szeretném kérni. Köszönöm válaszát!

Kérdés

A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.

Kérdés

Az alábbiakban kérem a segítésüket: Egy kft. kimerítette a folyószámlahitel-keret összegét. Mivel a következő időszakra nem kapta meg az újabb folyószámlahitelt, a pénzintézet átvezette azt hitelbe. Majd a tagok lakossági folyószámlájáról egyenlíti ki a pénzintézet a törlesztőrészleteket, mivel a tagok voltak a kezesek. Helyesen könyvelem-e, ha a lakossági folyószámláról leemelt és a kft. hitelszámláján jóváírt összeget a taggal szembeni kötelezettségként írom elő, megkülönböztetve a tagi kölcsöntől? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik, és ennek kapcsán állategészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe. Állatorvosunk a legutolsó oltások során kiállított egy számlát, melyen "A 148/2007 FVM rendelet szerinti teljesítést igazolom" szöveget tüntette fel. Ennek kapcsán azt kéri, hogy mivel ez támogatott szolgáltatás, és ő megkapja az államtól a számla nettó értékét, ezért mi annak csak az áfatartalmát fizessük ki. Ez idáig rendben lenne, de nekünk így lesz egy teljes értékről szóló költségszámlánk, melynek csak az áfatartalmát teljesítjük pénzügyileg. Ezt hogyan könyveljük, egyáltalán könyvelhetjük-e csak a számla birtokában, vagy szükséges más bizonylatok beszerzése is?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személyes közreműködés nélkül

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Fordított adózás, trafóház építése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa értékhatára és sorozatértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink