Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta. 2015. december 11-én felkeresett egy ügyvédet, majd még aznap befizetett 2 millió forint törzstőkét a bankba. A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: változás időpontja: 2016. 01. 26., bejegyzés kelte: 2016. 01. 26., hatályos: 2016. 01. 26., közzétéve: 2016. 01. 28. Kérdésem az lenne, hogy melyik évben, hogyan kell lekönyvelni a törzstőkeemelést? Tisztelettel: Bognárné
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2015-ben adóelőleg-feltöltés terhére ajánlott fel támogatást. A számviteli törvény szerint egyéb bevételként kell elszámolni a jóváírás összegét. Kérdésem, hogy hogy kell lekönyvelni, és a 29-es bevallásban hol szerepeltetem adózás előtti eredményt csökkentő tételként? Előre is köszönöm.
Melyik évre kell könyvelni a jogerős adóhatósági határozatot a következő esetben? Egy kft.-nél az adóhatóság áfa adónemben végzett ellenőrzést 2013-2014. évekre, és mindkét évre 19-19 ezer forint adóhiányt állapított meg. Az adóhatósági jegyzőkönyv dátuma: 2016. február 09. A kft.-nél a mérlegkészítés napja 2016. március 31-e. Amennyiben a határozat 2016. március 31-e előtt jogerőssé válik, melyik évre (2015-re vagy 2016-ra) kell könyvelni a nem jelentős összegű adóhiány összegét, valamint annak bírság- és kédelmipótlék-vonzatát?
50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező kft.-tag "kilép" a cégből. Fix összegben állapodnak meg, melynek kisebb része készpénz, a fennmaradó részért cserébe árut kapna a kilépő tag. A kérdés több irányú: 1. Lehetséges-e ilyen megállapodás, ha a saját tőke arányos része kevesebb a megállapodott összegnél? 2. A megállapodott összegből a korábban jegyzett tőkeként beadott összeg feletti teljes rész szja- és ehoalapot képez? 3. A kft. szempontjából hogyan kell a szóban forgó árut könyvelni? Áfavonzat? 4. A kilépő tag csak adásvételivel viheti be az árut a saját, másik cégébe? (Így elveszíti az áfa-levonhatóságot.)
Tisztelt Szakértő! Exportértékesítésünk során, amikor a külföldi partner elutalja részünkre a kiállított számlánk végösszegét, akkor 12 euróval kevesebbet utal, abban az esetben, amikor kérjük, hogy az utalást sürgősségi megjelöléssel kezdeményezze. Erre azért van szükség, mert a normál utalásoknál több napba is telik mire az összeg a rendelkezésünkre állhat. Mivel ennek a költsége a külföldi partnert terheli, de a mi kérésünkre történik, így ők ezzel az összeggel csökkentett vételárat utalják csak. Kérdésem az lenne, hogy a sürgősségi utalás összegét hova és hogyan könyveljem? Mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm!
Társasház könyvelése milyen rendszerben történhet? Egyszeres vagy kettős könyvvitel? Milyen szoftver ajánlott a társasházi könyveléshez?
Egyéni vállalkozó bevételt csökkentő kisvállalkozói kedvezményének támogatástartalma 500 millió forintot meg nem haladó bevételig 10 %. A támogatástartalom de minimis támogatásnak minősül. Mi az igénybevétel napja, kell-e bevételt növelni a 2015. évi 1553-as bevallásban, vagy majd csak 2016-ban kell számolni vele, kell-e könyvelni, és hogyan az összegét? Köszönettel: Rozika (könyvelő)
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. a tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek 910 000 forint tagi kölcsön követelése van „B” Kft.-vel szemben. Ez a követelés engedményezésre került „C” magánszemélyre, amely az „A” Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Az engedményes 260 000 forintot köteles fizetni a követelésért. A tagikölcsön-követelés behajtható lenne, mivel „B” Kft. működik, bevételt termel. Hogyan kell „A” Kft. esetében könyvelni? 910 000 forint: egyéb ráfordítás, 260 000 forint: egyéb bevétel? Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot? Köszönöm szépen! Vágner Emília
Cégem végelszámolás alatt áll. Jelentős tagikölcsön-tartozása van. Ha jól olvastam, vagyonosodási illetéket kell fizetni. Kérdéseim: ez milyen százalék, ki fizeti, és hogyan kell lekönyvelni? Segítségüket nagyon köszönöm! BK
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes egyéni vállalkozó 2011. óta szünetelteti a tevékenységét. Mivel nem kezdte újra, ezért 2016 márciusában lejár az 5 év . A kérdésünk az, hogy ebben az esetben automatikusan megszűnik a vállalkozás, szükséges-e bármilyen bevallást tenni soron kívül? 2011. évben szüneteltetés előtt rendelkezett tárgyi eszközökkel, melyek azóta a tevékenység használatához elavultak. A követő évben a 2016. évi tárgyi eszközök értékesítését melyik sorban kell bevallani? Amennyiben nem sikerül értékesíteni az eszközöket, selejtezésre kerülnek, akkor melyik sorban kell azt feltüntetni? Milyen adóvonzata van? Értékesítés áfát nem érint, jól értjük? Válaszát köszönjük.
Tisztel Szakértő! Van egy mérnöki cég, amely tervezési díjat számláz ki. Ezzel szemben felmerülő költségei a különböző közüzemi szolgáltatóktól származó adatszolgáltatás, közműegyeztetés stb. Kérdésem, hogy ezek a költségek könyvelhetők a közvetített szolgáltatásokra, és így csökkenthető velük az iparűzési adó alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy kft. tanulószerződést kötött, megfelel minden feltételnek, ezeket nem kívánom részletezni. Röviden a kérdésem: az éves szakképzési kötelezettsége a kft.-nek (19 dolgozó után) kevesebb, mint a tanuló szerződés alapján igénybevehető éves kedvezmény. Hogyan könyvelem? A szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség (dolgozók után): T5.-K46., és a tanuló szerződés alapján visszaigényelhető kedvezmény teljes összegben: T46.-K96.? Vagy másként? Köszönettel: Kerékjártóné
A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft
Tisztelt Szakértő! A 2013-2014. évi megszavazott osztalékot a cég gazdasági helyzetére tekintettel nem kívánja kifizetni a tulajdonosoknak. Kérdésem, hogyan lehet visszahelyezni az eredménytartalékba? Könyvelése közvetlen T47-K41. Válaszát köszönöm szépen! Anikó
Tisztelt Szakértő! Kötvények könyvelésével, év végi értékelésével kapcsolatban szeretném a segítségét kérni az alábbi konkrét példákon keresztül: 1. 2015. 03. 02-án vettünk államkötvényt másodlagos forgalmazótól, 919 000 forint névértékű, vételi árfolyamon (115,56 %), 11 058 405 forintért. 2015. 11. hóban kaptuk az éves kamatot, 50 000 forintot. Év végén a vételi árfolyama 109,06 %. 2. 2015. 03. 02-án vettünk OTP eurós kötvényt, névértéke: 4400 euró, eladási árfolyama 94,0464 %, fizettünk 4138 eurót. Kamatot kaptunk 20 eurót novemberben. Év végi árfolyama: 99,05%. Hogyan kell szabályosan kontírozni a vásárlást, és év végén értékelni, mérlegben szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték