Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2603 találat a(z) könyvelés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, amire válaszoltak is, nagyon köszönöm. Lenne még egy kérdésem ezzel kapcsolatosan. Mégpedig, hogy a Fundamentának a lakásszövetkezet által átutalt összeget a 17-es számlaosztályba vagy pedig a 38. számlaosztályba kellene könyvelnem. Én a 17. számlaosztályba könyveltem, mivel kamatot is kap rá a lakásszövetkezet, és a lejáratig a lakásszövetkezet nem is rendelkezhet vele. Közben egy másik kérdés is felmerült, hogy a Fundamenta számlára könyvelést megtehetem közvetlenül a bankból vagy pedig átvezetési számlán keresztül könyvelhetem le? Köszönöm előre is a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?

    Kérdés

    Egy reklám- és PR-ügynökség (kft.) ügyfele egy nagy multicég külföldi anyavállalata. Az idei évben is több millió forint megrendelést teljesített a reklámcég kizárólag az anyavállalat megbízásából. 2016-ban egy "üzleti gesztust" tett a (PR) cég – megköszönve a megrendelő eddigi hűségét – felújíttatta a cégcsoport magyarországi irodáját. (A PR-cégnek nincs szerződéses kapcsolata a magyar céggel.) A felújítás részeként termékeket (irodabútorokat), valamint szolgáltatást vásárolt a magyar cég számára, ezeket a PR-cég nem számlázza tovább senkinek. Kérdésem: milyen jogcímen kell elszámolnom a könyvekben ezeket a kiadásokat? Milyen áfa-, illetve tao-kötelezettséggel jár ezek elszámolása? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Jogszabályba ütköző-e, ha az adózó a kiállított számláját nem hajlandó utólagos kérésre korrigálni; elegendő-e, ha erről a vásárlás pillanatában bármilyen formában tájékoztatja az ügyfelet, számlabefogadót? Van-e különbség készpénzes és átutalásos változat között? Alkalmazottunk cégcsoportunk rossz cégnevére kért számlát a termékről, melyet annak kiállítója nem hajlandó kijavítani a vevő nevét illetően. A háttér érthető, az ő nagybani elszámolásuk, számlázást szabályzó rendszereik nem teszik ezt lehetővé nekik (s ezért nyilván nem vesznek számlatömböt), mi pedig nem tudjuk szabálykövetően befogadni a "rossz" cégnévre szóló számlát, mert nem mi vagyunk a vevő rajta. Csak egy helyesbítés lenne, lehet-e ezt törvényszerűen megtagadni, ezt dokumentálva (e-mail) mi mégis tao és áfa szempontjából hibásan elkönyvelhetjük-e? Kvázi számvitel bizonylattá visszadegradálni a számlát, mert azt senki nem tagadhatja, hogy a gazdasági esemény, termékbeszerzés megtörtént, s persze a jogszabály a kézi javítást tiltja a gépi számlán. Köszönjük válaszukat.

    Kérdés

    Cégünk ingatlant adott bérbe áfamentesen. A szerződésben egyhavi kaució van kikötve, melyet a bérbevevő ki is fizetett. Erről mi kiállítottuk a számlát, mivel a bérbevevő ragaszkodott hozzá, de természetesen áfamentesen. A könyveinkben a 47-esek között tartjuk nyilván a kaució összegét. A bérlő most felmondta a szerződést. A szerződésben az szerepel, hogy legalább 30 nappal korábban köteles jelezni felénk a szerződés felmondását. Mivel ez nem történt meg, megegyezés történt, hogy az elmaradt bérleti díj fejében a kaució nem kerül visszafizetésre. Kérem a segítségét, hogy milyen bizonylatot kell kiállítanunk, illetve a vissza nem fizetett kauciót hogyan könyveljük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: A kft. könyveiben szerepel egy 2006. évi követelés egy céggel szemben. A vevőt időközben már felszámolták, de a követelés nem lett bejelentve mint, hitelezői követelés a felszámoló részére. A felszámoló már nem elérhető. Szeretnénk leírni ezt a követelést, ami időközben már el is évült. 1. kérdés: A tárgyévi mérlegben lehet szerepeltetni? 2. kérdés: Önrevízióval kell rendezni az elévülés miatt, és a nagyságrendje miatt a mérleg “középső” sorában feltüntetni? Előre is köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cég, ahol nemrég kezdtem el dolgozni, 2013. évben beszerzett kb.9 millió forint értékben tárgyi eszközöket, folyékony vegyi anyag töltésére, szállítószalaggal, kupakcsavarozóval, címkézővel. A tárgyieszköz-nyilvántartást kezdtem el rendbe tenni, amikor is kiderült, hogy a cég mégsem használja ezeket az eszközöket, és továbbértékesítésre visszaadta azokat annak a kft.-nek, amelytől ezeket az eszközöket beszerezte. Született egy megállapodás, a cégem mint eladó, a kft., mint értékesítő szerepel benne. Lényege: minden visszakerült a kft.--hez ingyen, értékesítésre még 2014. 06. hónapban. A kft. ebből két eszközt értékesített, melynek ára ki lett számlázva felé. Ennek nettó értéke 2,3 millió forint, 6,7 millió nettó értékű áru több mint két éve a kft.-nél van. A tárgyi eszközök között ezek a maradék eszközök mind a mai napig nyilván vannak tartva, sőt, értékcsökkenés is el lett számolva utánuk 2014-2015. években. Szerintem ez így nagyon nem helyes, keresem a megoldást, például készletbe átvezetni, mint árut, vagy mint feleslegessé vált, felhasználhatatlan tárgyi eszközt nyilvántartani, de nem találom. Nagyon szépen kérem a segítségét, mivel nem szeretném, ha ez az állapot továbbra is fennmaradna. Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Anderlik Istvánné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Cégünk nemrégiben több tehergépkocsit és egyéb gépeket beszerzett, mivel új munkára kapott megrendeléseket. Mivel minden gép használatban van, gyakran kell cserélni a gumiabroncsokat. Ennek elszámolásában kérnénk segítséget. Egy számlán belül beszereztünk 2 darab rakodógép gumiabroncsot, bruttó 320 ezer forintért, valamint számlázva lett 2 darab gumi szerelésének értéke 16 ezer forint összegben. Hogyan, milyen költségre könyvelhetjük a két tételt? Köszönjük a válaszukat.

    Kérdés

    „A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?

    Kérdés

    Ha a NAV-nál fennálló tartozást a NAV elévülés miatt törli egy egyébként nem működő cégnél, akkor az egyéb bevételbe könyvelem. És ezáltal társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! Importbeszerzéssel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Kft.-nk harmadik országból (Szerbia) importál árut. 1144,22 euró a kiszámlázott érték. Szabad forgalomba bocsátása megtörtént Magyarországon, erről határozatunk is van. 1144,22 euró 315,6 forint/euró árfolyam mellett 361 116 forint. Ehhez hozzáadódik a szabadforgalomba helyezés díja, ami 13 970 forint. Így az előírt áfa 361 116+13 970= 375 086 forint 27 százaléka, ami 101 273 forint, amit befizettünk, és az áfabevallásban vissza is kértünk. Könyvelésem T814 375 086 forinttal T466 101 273 forinttal és K 455 375 086 forinttal és K465 101 273 forinttal. A szállítóra így többet könyveltem, mint a tényleges számlaérték, amit utalással ki is fizettünk. Ezt szerintem nem helyesen tettem. Ebben szeretném a segítségét kérni, hogy ezt helyesen hova kell könyvelni (mert így a 455-ön nem csak a 1144,22 euró jelenik meg). Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkáltató a munkavállalónak a munkába járási kormányrendelet szerinti bérleteket számla ellenében beszerzi, de csak a 86 százalék részt szeretné költségként viselni, mert a 14 százalékot a bérből levonja, akkor ezt hogyan kell helyesen könyvelnie? A bérletek beszerzését 100 százalékban könyveli a személyi jellegű kifizetések közé, majd a megtérített 14 százalék részt egyéb bevételekre teszi? Több helyen is olvasható, hogy a 14 százalék részt áfásan kellene kiszámlázni a dolgozóknak. Ezt hogy lehet a áfatörvényből levezetni? Melyik a helyes: számlázni kell vagy elég térítésként egyéb bevételre tenni? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bt. vásárolt egy BMW személyautót (diesel). A vételár: 12 ezer EUR. Az eladó: osztrák magánszemély. Miközben hazafelé szállították a járművet, a határt átlépve, Magyarország területén totálkárosra törték az autót. Azt mondták a bt. vezetőjének, hogy akkor lehet honosíttatni, ha a javítás kész. Jelen pillanatban a szervizben van az autó, a biztosító azonban alacsony összeget adott volna a totálkár miatt és jobban megéri nekik megjavíttatni a kocsit. A kérdésem: cégautóként szeretnék a bt.-be bevinni. A mostani javítási költségek áfásan elszámolhatóak-e? Milyen speciális eljárás vonatkozik könyvelés szempontjából erre a cégautó történetre? Mikor tudom betenni a könyveinkbe? Köszönettel: Tünde

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    08-as bevallás 09-02 bontás

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Özvegyi nyugdíj

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Katafizetés, csed és szünetelés egy hónapon belül

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media