Belföldi magánszemély taggal szemben keletkezett tagi kölcsönről, vagy/és egyéb tulajdonossal szembeni kötelezettségről törtépnő lemondást adójogilag (illeték és minden egyéb felmerülő adónem vonatkozásában) a társaságnak és a követelésről lemondó belföldi magánszemély tagnak hogyan kell helyesen kezelnie és könyvelnie?
Tisztelt Pölöskei Pálné! A címben szereplő kérdésére adott válaszát köszönöm. További kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: hogyan lehet önrevíziózni egy már beadott beszámolót? Én úgy tudom, hogy ilyen lehetőség nincs, háromoszlopos mérleggel lehet javítani, illetve az újbóli közzététellel bizonyos feltételek esetén.. A kérdésem inkább úgy fogalmaznám át, hogy 1 darab számláról van szó, hátha így jobban megértem a válaszát. Tegyük fel, hogy 2015. novemberi teljesítésű a számla, és 2016. februárban küldték vissza azzal, hogy a követelésünket nem ismerik el. Ha 2015-ben ezt a számlát nem mutatom ki vevőkkel szembeni követelésként, akkor árbevételt sem mutatok ki, és az áfáját sem kell bevallanom a számla teljesítési időpontjára? Amikor a peren kívüli egyezség 2016-ban megtörtént (nem tudom fontos-e, hogy bíróság előtt vagy sem), akkor újra elküldöm a megkifogásolt 2015. novemberi számlájukat? Pótlólag bevallom az áfát 2015. novemberre, plusz beállítom a könyvelésbe 2016-ban a 2015-re vonatkozó bevételt, illetve önrevíziózom a 2015-ös társasági adót? Ha a peren kívüli megállapodás tárgya az, hogy csak a 2015. novemberi számla felét ismerik el és fizetik ki, akkor mi a teendőm? Visszaadom a 2015-ös számlát egy helyesbítő számlával együtt? Ha igen, akkor mi lesz a helyesbítő számla teljesítési időpontja és fizetési határideje? Vagy sztornózom a 2015. novemberi számlát, és egy teljesen újat állítok ki? Ha igen, akkor milyen teljesítési dátummal? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény szerint a termék közösségen belüli beszerzése esetén a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. [63. § (1) bekezdés]. 1. kérdés: Konkrétan az alábbi esetben, melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni a közösségi egyenes adózás alá tartozó (27 százalékos áfás) termékbeszerzéshez kapcsolódó fizetendő és levonható áfát? A számla kiállításának napja július 28., a teljesítés napja július 29. A CMR szerint a magyar partner augusztus 2-án vette át az árut. A magyar partner a választott bank eladási árfolyama alapján könyveli a devizás tételeit. 2. kérdés: Ha eltérő a teljesítési időpont az áfa- és a számviteli törvény szerint, akkor milyen dátummal és melyik napi árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni a közösségi beszerzéshez kapcsolódó könyvelési tételeket? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az egyik ügyfelem használt import személygépkocsit vett készpénzért. Az eladó egy osztrák magánszemély, az autókereskedő csak közvetítő volt, a szerződést a cégvezető és az osztrák magánszemély kötötte meg euróban. A magyar autókereskedőnek forintban fizette ki a kialkudott vételárat az ügyfelem. A vételi szerződés euróban van, de a cég nem vett eurót, nincs róla bizonylat. Nincs valutapénztár és nincs valuta vásárlásról semmilyen bizonylat, ilyenkor milyen árfolyamon lehet a vételt (beszerzést) lekönyvelni, elszámolni? Mi a helyes elszámolás mód a könyvelésben és a pénztárban? Az autó vámolása, regisztrációs adó, illetékek kifizetése, okmányirodába való bejelentése,forgalomba helyezés megtörtént. Az adásvételi szerződésen kívül (persze a vámhatározat, illeték befizetés, forgalomba-helyezési dokumentáción kívül) van-e még valamilyen dokumentáció, ami szükséges lenne a könyveléshez vagy adóhatósági ellenőrzésnél? Előre is megköszönve a segítségnyújtásukat. Köszönettel: Viktor
Tisztelt Válaszadó! Egy cég bérelt vendéglátóipari egységét a fölötte lévő lakásból eláztatták. A lakás biztosítója felmérte a kárt, és a cég biztosításától függetlenül a lakásbiztosítás terhére kifizetett a cégnek egy összeget, mely minden előzetes értesítés nélkül megérkezett a céges bankszámlára. Milyen könyvelési tételekkel kell a gazdasági eseményt könyvelni? Kell-e bármilyen bizonylatot kiállítani vagy beszerezni ehhez, mert a biztosító nem kért, és nem is adott semmit ezzel kapcsolatban?! A cég az ingatlant magánszemélytől bérli, és az általános szabályok szerint adózik, nem jelentkezett be az áfa alá a hasznosítás kapcsán sem. Így nettó a biztosítótól kapott bevétel vagy áfás?
Tisztelt Szakértők! Augusztus 3-ai kérdésemben a osztalék könyveléséről és a beszámolóhoz csatolandó mellékletről kérdeztem. A könyvelésről részletes választ kaptam, de a beszámoló mellékletének a tartalmáról nem. Kérem szíves válaszát, hogy mit tartalmazzon az osztalék felvételéről szóló csatolmány. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2010-ben szerződésünk volt egy céggel, amely egy ideig a számlákat rendben befogadta és fizette. Egy idő után azonban kifogásolta a teljesítést, és megtagadta a számlák kiegyenlítését. Az ügy bírósági útra terelődött. Most, hogy valószínűleg pervesztesek lennének, peren kívüli egyezséget javasoltak. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyzet a bizonylatolással? Gondolok itt az eredeti vevőszámlák sztornózására, új számlák kiállítására, teljesítési időpontokra, illetve a számlák könyvelésére (áfa bevallásának/befizetésének esedékessége, árbevételként és vevőkkel szembeni követelésként való kimutatás). Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozás-e, ahol A egyszemélyes kft. könyveltet egy másik B, egyszemélyes kft.-vel, ahol a tag egyben ügyvezető, és A kft. tagjának a fia? A könyvelésen kívül nincs más gazdasági tevékenység, amiben a két cég együttműködne. Mi a teendője A, illetve B Kft.-nek?
Egy másfél hónapja indult cég kimenő számláin nem szerepelnek a vevőcímek, mert regisztráláskor nem kérte el. (A számlázóprogramot átvágták egy kötőjel beírásával.) A probléma szempontjából sajnos már most közel 500 kimenő számlája van. A kérdés, hogy hogyan javíthatóak ezek a számlák, ugyanis visszamenőleg nem igazán van mód a címek bekérésére. Illetve lekönyvelhetőek-e cím nélkül a számlák. Mivel fizetendő áfa, mindenképp valahogy le kell könyvelni. És milyen büntetésre számíthatunk, ha cím nélkül könyveljük le?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk vevőkövetelései biztosítótársaság által biztosítva vannak. A szokásos eljárást követően a biztosító társaság – kárigényünk elbírálást követően – kártérítést hagyott jóvá, és utalt bankszámlánkra. A biztosítótól kapott kártérítési összeget és a vevőkövetelések kivezetésre kerülő tételeit az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell könyvelni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 1993-ban üzlethelyiséget vásárolt az önkormányzattól, amelynek forgalmi értéke 2 550 000 forint. Ebből levont az önkormányzat 1 050 000 forintot értéknövelő beruházásként, és így az elfogadott vételár 1 500 000 forint plusz áfa. A könyvelést 2012 áprilisában vettük át. A könyvekben csak az értéknövelő beruházás szerepel, maga az üzlethelyiség nem. Most eladná a kft. az üzlethelységet. Jelen jogszabályok alapján van-e lehetőség, hogy az üzlethelyiség a kft. könyveibe bekerüljön? Ha igen, akkor hogyan könyvelendő?
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég belépett egy mezőgazdasági szövetkezetbe, hogy a megtermelt zöldségeit, gyümölcseit a szövetkezeten keresztül tudja értékesíti. A szövetkezetbe való belépéskor vagyoni hozzájárulást kellett fizetnie, illetve évente működésiköltség-hozzájárulást is kell majd fizetni. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A számvitel változott az osztalék könyvelésében 2016-ban. Kérem, hogy szíveskedjen a 2015-ös és a 2016-os osztalék kijelölésétől a felvételig bemutatni a könyvelési lépéseket. Valamint az a kérdésem, hogy az osztalék felvételéről a beszámolóhoz csatolandó irat mit tartalmazzon? Tisztelettel és köszönettel. Előfizető
Tisztelt Szakértő! Cégünk a Telekommal kötött szerződés alapján közvetített szolgáltatásként telefonbeszélgetéseket értékesít. Az értékesítésekről vevőnként számlát állítunk ki, amit a vevők banki utalással egyenlítenek ki. Az utalásokról exel táblázatban névvel és dátummal ellátott analitikát vezetünk. A kérdésem az lenne, hogy elfogadható-e, ha a bankkivonatról hó végi dátummal csak az összes terhelést és az összes jóváírást könyvelném le egy-egy tételben? Köszönettel: Isaszeghy István
Tisztelt Szakértő! Jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban dolgozom könyvelőként apósom vállalkozásában. Veszélyeztetett terhesként táppénzre mennék, majd a szülés után 168 napig csedben részesülnék. Megtehetném-e hogy a táppénzes, csedes időszak alatt munkát nem végzek, de az esetleges NAV-ellenőrzésen képviselem a korábban általam könyvelt vállalkozásokat (elsősorban a még általam könyvelt időszakok ellenőrzéséről lenne szó)? A képviseletért díjazást nem kérnék (szívességi alapon tenném, a rokoni kapcsolatra hivatkozással). A gyermek fél éves kora után napi 2 órás munkaviszonyban visszamennék dolgozni, ha jól tudom, ennek a hatályos jogszabályok alapján már nincs akadálya, és a munkaviszony mellett is megilletne a gyed, illetve majd a gyes. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték