2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Ha az ügyfél elérhetetlen...
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tanácsát kérném. Könyvelőiroda vagyunk, és sajnos van egy-két olyan ügyfelünk, akik egész egyszerűen elérhetetlenek, keressük akár telefonon, e-mailben, levélben, stb. őket. Könyvelési anyag sem kerül már hozzánk, fizetni sem fizetnek. Mit tehetünk ilyenkor, milyen jogaink vannak, meddig kell őriznünk a könyvelési anyagokat? Köszönettel.
Alapítvány számvitele
Kérdés
Alapítványunk kulturális, művészeti tevékenységet folytató közösséget támogat, többek között próbaterem bérlésével, melyre saját nevében szerződött a bérbeadóval. 2014. 11.,12. havi bérletidíj-számlák 2015. 02. hóban késve érkeztek, kiegyenlítésük is 2015-ben történt meg. A 11. havi számla teljesítési és fizetési határideje 2014. 12. havi. Hogyan kell könyvelni ezeket a tételeket kettős könyvvezetés esetén? Köszönöm segítő válaszát.
Jegyzett tőke emelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. 12. 15-én módosította a társasági szerződését, melyben a jegyzett tőkét 3 millió forintról 33 millióra emelték, és a 30 millió forintot készpénzben 12. 15-én a társaság rendelkezésére is bocsátották. A tőkeemelésről a cégbírósági bejegyzés időpontja: 2015. 01. 15. Helyes-e a következő könyvelési módszer az adott ügylet kapcsán? 2014.12.15.T 381 pénztár -K 479 egyéb r.l.köt. 30 Mft 2015.01.15.: T358 jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411 jegyzett tőke 30 Mft és T 479 egyéb r.l.köt. K 358 jegyett, de be nem fizetett tőke 30 Mft? Ha a magánszemély tagnak a korábbi években a kft.-nek nyújtott kölcsön miatt tagikölcsön-követelése van, akkor ennek visszafizetése lekönyvelhető-e 2014. 12. 15-én a befizetett jegyzett tőkéből a következőképpen: T 478 tagi kölcsön K 381 pénztár 30 Mft? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos a kérdésem. Az érvényes előírások alapján jár a jogosultnak, előre nem lehet lemondani róla. Viszont késedelem esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult nem követeli azt a kötelezettől. Ilyenkor milyen feladat vár a kötelezettre? Konkrétan: ki kell munkálni, hogy milyen összeget tesz ki az általa fizetendő költségátalány, le kell könyvelni ráfordításként, s amelyik partner aláírta az átalányról lemondó nyilatkozatot, olyan összegben sztornózható a ráfordításként elszámolt összegből? Vagy: ilyenkor is szerepeltetni kell ráfordításként a teljes összeget? Viszont, ha a partner nem tart igényt a megfizetésre, akkor nem keletkezik kötelezettség (a 86. számlaosztállyal szemben). Kérem segítségüket, mert ezzel kapcsolatban még nem találtam semmilyen állásfoglalást. Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Boskó Lászlóné
Szakképzési hozzájárulás könyvelése
Kérdés
Cégünk tanulószerződéssel foglalkoztat szakiskolai diákokat, akik után havonta igénybe vesszük a kedvezményt. Ez esetben miként kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, illetve a szakképzési hozzájárulásból levont kedvezményt?
Telefonköltség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia, Egy korábbi cikkével (Ezt kell tudni a telefonköltség elszámolásáról és az áfalevonásról) kapcsolatban lennének meglátásaim. http://adozona.hu/szamvitel/A_telefonkoltseg_elszamolasanak_ado_es_szam_PMHJ30 Két észrevételem lenne, amiben kérném szíves közreműködését. 1. A cikkben meglátásom szerint vannak számszaki hibák, amelyeket tavaly augusztus óta nem javítottak. 2. A cikk közepe felé (az szja-t érintő résznél) már csak minden második könyvelési tétel mellé kerültek oda a forintosított összegek. A végére az összegek teljesen elmaradtak, pedig korábban az volt a kifejezett kérés, hogy kontírozást és konkrét számítási adatokat is tartalmazzon a cikk. Legyen kedves átnézni a cikket, és amennyiben szükséges, a javításokat elvégezni. Köszönettel.
Külföldről kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi részvényei után osztalékban részesült. Az osztalékból adót vont le a külföldi kifizető és erről igazolást adott ki. A kft. a nettó osztalékot kapta meg. Kérdésem az, hogyan kell a könyvekben elszámolni, illetve a társasági adóbevallásban szerepeltetni? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Cég hivatalból történő megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonosa "B" gazdasági társaságnak (500 ezer forint jegyzett tőke). "A" gazdasági társaság könyveiben a befektetések között szerepel "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéjének megfelelő összeg, 500 ezer forint. "B" gazdasági társaságot 2014. nyarán a cégbíróság hivatalból törölte, mivel a cég nem volt megtalálható, a székhelyén, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye ismeretlen. Minderről "A" társaság a cégközlönyből szerzett tudomást. Kérdés: "A" társaság könyveiben lévő befektetést hogyan kell kivezetni? Van-e ennek valamilyen hatása a társasági adóalapra?
Borkóstolón elosztott bor könyvelése, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Borkóstolón kiosztott kóstolóként adott bort hogyan kell adózási szempontból figyelembe venni? Egy kóstolásnyi mennyiség nem kereskedelmi forgalomba hozható űrtartalmú. Hogyan adózik a kóstoltatónál, és hogyan adózhat a magánszemélynél (a magánszemélyre jutó adókat nyilván a kóstoltató fizeti meg.) Köszönöm válaszát!
Rendezvényen kóstoltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiállításon, kóstolójegy ellenében, melynek értéke 500 forint, terméket adunk a résztvevőknek (élelmiszerről beszélünk). A kérdésem, hogy ha a kóstolójegy ellenértékét bevételként könyvelem, az áfát befizetem utána (áfa hatálya alá tartozik a gazdasági társaság), akkor helyesen járok-e el? A termék nyilvántartási értékét pedig ráfordításként könyvelem, taoalapot csökkentek vele. A kóstolójegy értékében adott termék nem kereskedelmi kiszerelés, annak 12-ed része. Köszönöm a válaszát!
Kötbérértesítő könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kötbérértesítőket kapunk egy üzleti partnertől. Kérdésem az, hogy ezeket a tételeket könyvelni kell-e, vagy csak akkor, amikor azok a bankszámlánkra megérkeznek? Tisztelettel: V. Mária
Utánvét – idegen pénzeszköz nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: egy futárszolgálat a csomag feladója (=a szállítási költség fizetője) megbízásából átveszi a leszállított csomagokért az utánvétek összegét a (feladó) vevőitől. A futárok befizetik ezeket a házipénztárba (aztán a pénztáros ezeket időközönként befizeti a bankba). Hónap végén a futárcég elszámol a feladóval. A könyvelésnek nem kell külön nyilvántartani, hogy ki az utánvétösszeg kifizetője, mert arról a futárcég maga vezet nyilvántartást. A beszedett utánvétek összegéből (kompenzációs megállapodás alapján) levonják a szállítási díjért nekik járó, feladónak kiszámlázott összeget és a különbözetet utalják tovább a csomag feladójának. Az utánvétes befizetésekre külön pénztárat és külön bankszámlát vezetnek január közepétől, de előtte egy pénztárat és egy bankszámlát vezettek. A kérdéseink: 1.) Hova kell könyvelni a futárok által összeszedett utánvét-befizetéseket? (T38 elkül.pt K46?) 2.) A feladónak történő utánvétösszeg átutalását (a fenti fordítva, csak bankkal szemben)? 3.) A fuvardíjutánvét-kompenzálásokat a vevő, illetve az előző rövid kötelezettség összevezetésével rendezhetnénk a vegyes naplóban? 4.) Év végén hol kell kimutatni a mérlegben ezt a pénztárat/bankot – hiszen tulajdonképpen ez nem az ő pénzeszközük? 5.) A fenti elvek szerint szétválaszthatjuk annak az időszaknak az elszámolásait, amikor még nem volt külön bank/pénztár? Vagy esetleg más rendszer szerint kellene eljárnunk? Segítségét köszönöm. Bozsik István
Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Kft. üzemeltetője egy kisbusznak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a megoldást. Magánszemély tulajdonában van egy 9 főt szállító kisbusz és egy hozzá akasztható vontató. A magánszemély ingyenesen átadná a saját kft.-jének a kisbusz és vonató üzemeltetési jogát. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. A kisbusz nem cégautóadó-köteles, viszont az áfatörvény szerint személygépkocsinak minősül. Ez alapján a költségeket a személygépkocsikra vonatkozó szabályok alapján számolhatom el? A kft. üzemeltetőként jogosult értékcsökkenési leírást igénybe venni, vagy a könyveiben az eszközöket vagyonértékű jogként piaci áron tartja nyilván? Az ingyenes átadás ténye nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget mindkét félnél? válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Tislérné
Bérbeadott lakás rezsiköltsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. lakást vásárolt bérbeadás céljából. Havonta számlázza a bérleti díjat, és továbbszámlázza a járulékos költségeket (gázdíj, áramdíj, vízdíj, csatornadíj, közös költség). A járulékos költségek könyvelésére többféle megoldást is találtam a szakirodalomban. Kérem írják meg, hogyan kell könyvelni helyesen a továbbszámlázott rezsiköltséget, illetve a továbbszámlázott közös költséget? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
