2603 találat a(z) könyvelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk franchise kapcsolatban áll egy nagyobb szolgáltatóval, melynek keretében üzleteinkben jutalék ellenében az ő szolgáltatásaikat és termékeiket értékesítjük. Az értékesítés volumenének függvényében minden hó végén jutalékban részesülünk, melyről számlát állítunk ki. Az üzletekben az ügyfelek által készpénzben fizetett díjakat mi beszedjük, majd továbbutaljuk partnerünknek. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a pénztömeget hogyan kezelhetjük helyesen a könyvelésünkben? Idáig egy 3813-as pénztár-alszámlát hoztunk létre, melyre egy 47-es főkönyvi számmal szemben könyveltük a napi bevételeket. Amikor a bankba befizetjük a pénzt, a 3891-es számla segítségével vezettük át a 3813-asból a 3841-re, majd az elutalt összeget T47 K3841 számokkal könyveltük le. Gyakran előfordul, hogy a jutalék számlát nem átutalással rendezik, hanem bekompenzáljuk, ebben az esetben a 311-et a 47-el vezetjük össze, a kompenzáció összegét pedig a 3813-as alpénztárból a 3811-es normál házipénztárba vezetük át. 2017-től kivaalany lesz a vállalkozás, ezért nagyon fontos lenne, hogy a házipénztártól a fenti idegen pénzeszköz egyértelműen elhatároldódjon. Kérdésem, hogy idáig helyesen jártunk-e el, illetve milyen megoldás lenne megfelelő? Segítségé nagyon szépen köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. bizományba adott árukészletet. 1.) Az átadó cégnél ezt az átadást hogyan kell könyvelni? 2.) Értékesítés, elszámolás sajnos a mai napig nem történt meg, hiába szólítottuk fel a bizományost. Milyen módon lehet a könyvelésből ezeket az árukat kivezetni? Köszönettel: Léderer Györgyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egy haszongépjármű zárt végű lízing keretében történő beszerzésével kapcsolatban. Először is az zavar meg, hogy a gépjárművet először a kereskedő számlázta le a kft. számára, majd a kft. az áfát ennek a kereskedőnek fizette meg, banki utalással. Majd a kft. kapott egy helyesbítő számlát a kereskedőtől, és a bank állította ki a lízingelt gépjármű teljes összegére a számlát, majd két héten belül elküldte a három évre szóló szerződést, melyben az az összeg, amit már megfizetett a kft. a kereskedőnek, az egy következő, de első fizetési ütemben szerepel. Addig-addig vezettem fel számvitel szerint, hogy már én sem tudom, hányadán állok, de nem stimmelek. Kérném Önt, hogy vezesse fel nekem, hogy egyezzenek a soraim. Köszönettel: Irén

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk kft.-ként működik (nem leányvállalat), jelenleg holdinggá alakul át, aminek a keretein belül több, a cégcsoportba tartozó külföldi cég kerül be hozzánk apportként 100%-os tulajdonban mint leányvállalat. Az a kérdésem, hogy kötelező a bejegyzéstől kezdve ezeknek a leányvállalatoknak a tranzakcióit is vezetni a mi könyveinkben havonta? A 2000. évi C. törvényben foglalt ide vonatkozó értékeket nem érjük el. A 117. § (1) bekezdése szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Előre is köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás állományba vesz egy tanulószerződéssel rendelkező tanulót. A vállalkozás nem főtevékenységként nyújt gyakorlati képzésre lehetőséget. A tanuló után szakképzésihozzájárulás-csökkentést lehet igénybe venni. Miután a csökkentő tétel magasabb, mint a szakképzési hozzájárulás összege, így a többletet felhasználhatja másik adónem kiegyenlítésére vagy akár vissza is igényelhetné? Valamint az így keletkezett többletet hogyan lenne szakszerű könyvelni? Előre is köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megrendelőnk kötbért számlázott ki cégünknek, kapacitáshiány miatt késedelmesen teljesítettük a vállalt feladatokat. Ez a vállalkozói szerződésünkben szerepel. Költségként vagy ráfordításként könyvelem? 5 vagy 8 számlaosztályba könyvelhetem? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt szakértő! Adott egy kft., amely nemzetközi árufuvarozással foglalkozik, a közösség államaiban teljesít fuvar feladatokat. Külföldön tankol, Ausztria, Németország Franciaország területén. A nemzetközi áfa összegét az FDP cégen keresztül visszaigényli, ami rendben meg is érkezik a számlájára. Kérdésem, hogy hogyan járok el helyesen, a közösségből visszaigényelt áfát, mely főkönyvi számokra könyveljem? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az utazási iroda által kibocsátott utazási utalványok elszámolásával kapcsolatos. Az utalványok értékesítése során feltüntetésre kerül, hogy a beváltás határideje a vásárlástól számított egy év. Milyen könyvelési tételekkel kell elszámolni, mi a teendő: 1. ha felhasználják, 2. ha nem használják fel az utalványokat? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Adott egy építőipari vállalkozás, amely lemezgyártáshoz 54 millió 755 ezer forint értékben vett gépeket. Elindítottak még a beszerzés előtt egy pályázatot. Az egész támogatás 50 millió forint értékű lesz (50 százalékos támogatottság)a beruházás értéke 101 millió forint lesz, de ennek is még csak kicsivel több mint a fele lett meg gépbeszerzésben, a másik felébe még nem kezdtek bele (telephelyfejlesztés). A gépbeszerzések után 25 millió forint előleget lefolyósítottak a támogatásból. Ilyenkor miként kell kezelnem a kapott előleget? Egyéb kötelezettségen kellene hagynom év végén, vagy halasztott bevételként kellene kezelnem, és értékcsökkenéssel arányosan 96-ba elvezetnem egy részét? Ugyanis, ha levetítjük, akkor a gépekre eső támogatás 50 százalékát még nem is kaptuk meg. Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, ismertesse az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatban kapott támogatás könyvelési tételeit. Az állatorvostól kapott számla tartalmazza az állatorvosi szolgáltatás értéket áfával együtt. Szerepel még rajta a fenti rendeletre való hivatkozással a támogatás összege, mely összeg megegyezik a számla nettó értékével. Kiegyenlíteni csak az áfaértéket kell. Köszönettel: Vadkerti Ilona

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A betéti társaság evás adózásból 2012. január 1-jétől áttért kettős könyvelésre. A teherautót piaci értéken vettük nyilvántartásba. Most el szeretné adni. Hogyan történik a könyvelése, elszámolása? Hogyan jár jobban, ha 2016-ban vagy ha 2017-ben értékesíti?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét. Az általam eddig könyvelt építőipari kft. átalakul december 31-ével zrt.-vé. Elkészítem a mérlegét, amit egy könyvvizsgáló auditál, és beadjuk a papírokat. Szeretném kérdezni, hogy a zrt. könyvelésénél van plusz feladatom, vagy ugyanúgy, mint a kft.-nél, a kettős könyvviteli rendszerben könyvelhetem tovább? Eddig zrt.-t még nem könyveltem. Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként működik filmes területen. Az anyavállalat eszközeit adjuk bérbe magyarországi filmforgatásokra, illetve ritkán terméket is értékesítünk. A fióktelep az anyavállalat készletező programját használja, a könyvelés részben Németországban történik. A bérbeadott eszközök folyamatosan jönnek-mennek az országok között, a keresletnek megfelelően. Év végén az anyavállalat kiszámolja, hogy mennyibe került a bérelt eszközök önköltsége és az egyéb szolgáltatások (pénzügy, logisztika, szállítás, IT-támogatás stb.), és ez bekerül a magyar társaságiadó-számításba, mint adóalap-csökkentő tétel. Könyvelés tehát nem történik. A kérdés, hogy helyesen járunk-e el a fenti módon, és elegendő-e a transzferár-dokumentáció, illetve egy számítási levezetés, hogy az anyavállalat az adott összegben nyújt szolgáltatást a fióktelepnek? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cég megvásárolja egy másik, Magyarországon bejegyzett cég valamennyi üzletrészét (14 külföldi illetőségű tulajdonostól). Az adásvételi szerződés szerint az üzletrészek névértéke összesen: 20 millió forint. A társasággal szemben fennálló tagihitel-követelésük: 178 721 924 forint, melyet a vevő engedményezés ellenértékeként 160 millió forintért szerezhet meg. Vevő által fizetendő összesen 180 millió forint megfizetésre került. Főkönyvi kivonat szerint befejezetlen beruházás (ingatlan) értéke: 206 429 816 forint, a pénzeszközök értéke 183 631 forint. Az összes forrás értéke: 207 219 006 forint. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a tagi hitel engedményezését, és az üzleti vagy cégérték megállapítását, illetve könyvelését, kérem főkönyvi számokkal mutassa be. Fennáll-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm szépen segítő válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

08-as bevallás 09-02 bontás

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Özvegyi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink