Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2603 találat a(z) könyvelés cimkére

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Esetem: Pors..e cégnek fizettünk 2 előleget (összesen 3 717 000 forint értékben), melyet ugyan lesztornóztak, de máshogy nem tudták megoldani, s a Uni.. Leasingre kell betudnom (nem kapta vissza a cégem). Az Uni szerződésben az áll, hogy a kocsi bruttó vételára 12 205 eft + regisztrációs adó: 185 eft, azaz teljes bruttó vételár:12 390 eft. Kaptam 1./ Birtokba adási bizonylatot: 9 610 236 forint értéken (adóalapot nem képez áfa megjelöléssel). Ez a 12 205 eft nettó értéke. 2/ Bekérőt kaptam a 185 eft regisztrációs adóról. 3/ Számlát kaptam a szerződéskötéskor fizetendő lízingdíjról, bruttó 3 532 000 forint, nettó: 2 781 102 forint, áfa 750 898 forint. Kérdésem, hogy szabályosan könyvelem-e? 1/-nél T161-K4541(UNI) =9 610 236 forint, majd vegyesen: T4541-K448 2/-nél T161-K4541(UNI) =185 000 forint 3/-nál T448-K4541(UNI) =3 532 000 forint (áfát nem igazán kérném vissza, 48 hó a futamidő, elhatárolási számlán 36-ra teszem) Vegyesen T 4541(Uni szállító) - k4541(Pors.. túlfizetés)= 3532+185=3 717 eft összevezetem. Így nulla lesz mindkét szállító. A 448-as egyenlege 9 610 236-2 781 102= 6 829 134 forint. Ezt írják a tőke+kamat bontás táblázatukban is, mint finanszírozott értéket. Értékcsökkenés-alapom: 9 610 236+185 000=9 795 236 forint lesz (számviteli 25%, maradványérték nulla, tao szerinti 20%). Ha a végén a szerződésben rögzített UNI maradványértéket megvesszük, akkor 975 591 nettó + 263 409 áfa = 1 239 000 forint bruttó, akkor ez a bruttó érték megy újra a 161-re (a korábbi 161 egyenleg négy év után 0), de erre már képezek maradványértéket, s akár 20-20% értékcsökkenést (tao és számvitel egyenlő).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretném a véleményét, tanácsát kérni. Cégünk napelemparkot építtetne egy telken, amely nem a mi tulajdonunkban van, hanem egy magánszemélytől béreljük. A földhivatal nyilvántartásában a telek és a park nem elválasztható, így a magánszemély nevén lenne mind a telek, mind a napelempark nyilvántartva, viszont a könyvelés szerint a napelemet cégünknél aktiváljuk, könyveljük és tartjuk nyilván. Szeretném kérdezni, hogy a fent leírtak – hogy a könyvelés az ingatlan-nyilvántartással nem egyező Ý jelentenek-e adójogi vagy egyéb kockázatot? Illetve helyesen járok el, ha a napelemparkot, mint bérelt ingatlanon végzett beruházást a 12. Ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jogok soron tartom nyilván, és az adótörvény szerint 6 százalék amortizációval számolom? Köszönöm szépen hozzáértő válaszát. Tisztelettel, Bakonyi Eszter

    Kérdés

    Belföldi magánszemély taggal szemben keletkezett tagi kölcsönről, vagy/és egyéb tulajdonossal szembeni kötelezettségről törtépnő lemondást adójogilag (illeték és minden egyéb felmerülő adónem vonatkozásában) a társaságnak és a követelésről lemondó belföldi magánszemély tagnak hogyan kell helyesen kezelnie és könyvelnie?

    Kérdés

    Tisztelt Pölöskei Pálné! A címben szereplő kérdésére adott válaszát köszönöm. További kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: hogyan lehet önrevíziózni egy már beadott beszámolót? Én úgy tudom, hogy ilyen lehetőség nincs, háromoszlopos mérleggel lehet javítani, illetve az újbóli közzététellel bizonyos feltételek esetén.. A kérdésem inkább úgy fogalmaznám át, hogy 1 darab számláról van szó, hátha így jobban megértem a válaszát. Tegyük fel, hogy 2015. novemberi teljesítésű a számla, és 2016. februárban küldték vissza azzal, hogy a követelésünket nem ismerik el. Ha 2015-ben ezt a számlát nem mutatom ki vevőkkel szembeni követelésként, akkor árbevételt sem mutatok ki, és az áfáját sem kell bevallanom a számla teljesítési időpontjára? Amikor a peren kívüli egyezség 2016-ban megtörtént (nem tudom fontos-e, hogy bíróság előtt vagy sem), akkor újra elküldöm a megkifogásolt 2015. novemberi számlájukat? Pótlólag bevallom az áfát 2015. novemberre, plusz beállítom a könyvelésbe 2016-ban a 2015-re vonatkozó bevételt, illetve önrevíziózom a 2015-ös társasági adót? Ha a peren kívüli megállapodás tárgya az, hogy csak a 2015. novemberi számla felét ismerik el és fizetik ki, akkor mi a teendőm? Visszaadom a 2015-ös számlát egy helyesbítő számlával együtt? Ha igen, akkor mi lesz a helyesbítő számla teljesítési időpontja és fizetési határideje? Vagy sztornózom a 2015. novemberi számlát, és egy teljesen újat állítok ki? Ha igen, akkor milyen teljesítési dátummal? Köszönöm szépen.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény szerint a termék közösségen belüli beszerzése esetén a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. [63. § (1) bekezdés]. 1. kérdés: Konkrétan az alábbi esetben, melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni a közösségi egyenes adózás alá tartozó (27 százalékos áfás) termékbeszerzéshez kapcsolódó fizetendő és levonható áfát? A számla kiállításának napja július 28., a teljesítés napja július 29. A CMR szerint a magyar partner augusztus 2-án vette át az árut. A magyar partner a választott bank eladási árfolyama alapján könyveli a devizás tételeit. 2. kérdés: Ha eltérő a teljesítési időpont az áfa- és a számviteli törvény szerint, akkor milyen dátummal és melyik napi árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni a közösségi beszerzéshez kapcsolódó könyvelési tételeket? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az egyik ügyfelem használt import személygépkocsit vett készpénzért. Az eladó egy osztrák magánszemély, az autókereskedő csak közvetítő volt, a szerződést a cégvezető és az osztrák magánszemély kötötte meg euróban. A magyar autókereskedőnek forintban fizette ki a kialkudott vételárat az ügyfelem. A vételi szerződés euróban van, de a cég nem vett eurót, nincs róla bizonylat. Nincs valutapénztár és nincs valuta vásárlásról semmilyen bizonylat, ilyenkor milyen árfolyamon lehet a vételt (beszerzést) lekönyvelni, elszámolni? Mi a helyes elszámolás mód a könyvelésben és a pénztárban? Az autó vámolása, regisztrációs adó, illetékek kifizetése, okmányirodába való bejelentése,forgalomba helyezés megtörtént. Az adásvételi szerződésen kívül (persze a vámhatározat, illeték befizetés, forgalomba-helyezési dokumentáción kívül) van-e még valamilyen dokumentáció, ami szükséges lenne a könyveléshez vagy adóhatósági ellenőrzésnél? Előre is megköszönve a segítségnyújtásukat. Köszönettel: Viktor

    Kérdés

    Tisztelt Válaszadó! Egy cég bérelt vendéglátóipari egységét a fölötte lévő lakásból eláztatták. A lakás biztosítója felmérte a kárt, és a cég biztosításától függetlenül a lakásbiztosítás terhére kifizetett a cégnek egy összeget, mely minden előzetes értesítés nélkül megérkezett a céges bankszámlára. Milyen könyvelési tételekkel kell a gazdasági eseményt könyvelni? Kell-e bármilyen bizonylatot kiállítani vagy beszerezni ehhez, mert a biztosító nem kért, és nem is adott semmit ezzel kapcsolatban?! A cég az ingatlant magánszemélytől bérli, és az általános szabályok szerint adózik, nem jelentkezett be az áfa alá a hasznosítás kapcsán sem. Így nettó a biztosítótól kapott bevétel vagy áfás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Augusztus 3-ai kérdésemben a osztalék könyveléséről és a beszámolóhoz csatolandó mellékletről kérdeztem. A könyvelésről részletes választ kaptam, de a beszámoló mellékletének a tartalmáról nem. Kérem szíves válaszát, hogy mit tartalmazzon az osztalék felvételéről szóló csatolmány. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2010-ben szerződésünk volt egy céggel, amely egy ideig a számlákat rendben befogadta és fizette. Egy idő után azonban kifogásolta a teljesítést, és megtagadta a számlák kiegyenlítését. Az ügy bírósági útra terelődött. Most, hogy valószínűleg pervesztesek lennének, peren kívüli egyezséget javasoltak. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyzet a bizonylatolással? Gondolok itt az eredeti vevőszámlák sztornózására, új számlák kiállítására, teljesítési időpontokra, illetve a számlák könyvelésére (áfa bevallásának/befizetésének esedékessége, árbevételként és vevőkkel szembeni követelésként való kimutatás). Köszönöm szépen!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozás-e, ahol A egyszemélyes kft. könyveltet egy másik B, egyszemélyes kft.-vel, ahol a tag egyben ügyvezető, és A kft. tagjának a fia? A könyvelésen kívül nincs más gazdasági tevékenység, amiben a két cég együttműködne. Mi a teendője A, illetve B Kft.-nek?

    Kérdés

    Egy másfél hónapja indult cég kimenő számláin nem szerepelnek a vevőcímek, mert regisztráláskor nem kérte el. (A számlázóprogramot átvágták egy kötőjel beírásával.) A probléma szempontjából sajnos már most közel 500 kimenő számlája van. A kérdés, hogy hogyan javíthatóak ezek a számlák, ugyanis visszamenőleg nem igazán van mód a címek bekérésére. Illetve lekönyvelhetőek-e cím nélkül a számlák. Mivel fizetendő áfa, mindenképp valahogy le kell könyvelni. És milyen büntetésre számíthatunk, ha cím nélkül könyveljük le?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk vevőkövetelései biztosítótársaság által biztosítva vannak. A szokásos eljárást követően a biztosító társaság – kárigényünk elbírálást követően – kártérítést hagyott jóvá, és utalt bankszámlánkra. A biztosítótól kapott kártérítési összeget és a vevőkövetelések kivezetésre kerülő tételeit az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell könyvelni? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 1993-ban üzlethelyiséget vásárolt az önkormányzattól, amelynek forgalmi értéke 2 550 000 forint. Ebből levont az önkormányzat 1 050 000 forintot értéknövelő beruházásként, és így az elfogadott vételár 1 500 000 forint plusz áfa. A könyvelést 2012 áprilisában vettük át. A könyvekben csak az értéknövelő beruházás szerepel, maga az üzlethelyiség nem. Most eladná a kft. az üzlethelységet. Jelen jogszabályok alapján van-e lehetőség, hogy az üzlethelyiség a kft. könyveibe bekerüljön? Ha igen, akkor hogyan könyvelendő?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni cég belépett egy mezőgazdasági szövetkezetbe, hogy a megtermelt zöldségeit, gyümölcseit a szövetkezeten keresztül tudja értékesíti. A szövetkezetbe való belépéskor vagyoni hozzájárulást kellett fizetnie, illetve évente működésiköltség-hozzájárulást is kell majd fizetni. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A számvitel változott az osztalék könyvelésében 2016-ban. Kérem, hogy szíveskedjen a 2015-ös és a 2016-os osztalék kijelölésétől a felvételig bemutatni a könyvelési lépéseket. Valamint az a kérdésem, hogy az osztalék felvételéről a beszámolóhoz csatolandó irat mit tartalmazzon? Tisztelettel és köszönettel. Előfizető

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    08-as bevallás 09-02 bontás

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Özvegyi nyugdíj

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Katafizetés, csed és szünetelés egy hónapon belül

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media