Tisztelt Szakértő! Kft.-nk tulajdoni részesedéssel rendelkezik egy román cégben. 2015 júniusában a román cég által közölt osztalék összege román lejben történik (taggyűlési határozat alapján). A jóváírása bankszámlánkon euróban történt júniusban. Hogyan könyveljem az osztalék előírását, jóváírását, illetve az árfolyam-különbözetet?
Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné
Előző kérdésemhez lenne még, hogy azzal az összeggel hogyan számolok el, ami a jövedelem-elszámolási számlán kötelezettségként marad?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2014. évben vásárolt egy vírusírtó programot. Akkor ezt a vételt a szellemi termékek között – mint licencdíjat – számoltuk el, és tartottuk nyilván. Ezen program meghosszabbításának (2016. év) díját milyen költségek között kell elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát, ezeket az információkat ismertem, és ezért kérdeztem, hogy a gyakorlatban hogyan kell ezt lekönyvelni, kontírozni. A kérdésem továbbra is erre vonatkozik, hogy milyen T és K oldal áll egymással szemben, ha az önkéntes munkát az egyesület által szervezett tevékenységhez nyújtja a munkát végző önkéntes? Válaszát előre is köszönöm.
Pályázati elszámolásnál az önkéntes munka értékét forintosítani kell, és az önerő értékébe számít bele. Az önkéntes munkát az egyesület által szervezett tevékenységhez nyújtja a munkát végző önkéntes. Kettős könyvvitelt vezető egyesületnél ezt hogyan kell a saját könyvelésben kimutatni, kontírozni?
Tisztelt Szakértő! Kérem állásfoglalását az alábbi ügyben. Egy kft. zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozik, melyeket zömében közösségen kívüli és belüli adóalanyoknak számláz. Kötött egy biztosítást, melynek keretében ha valamelyik vevő nem fizet, akkor a biztosító a követelés egy részét megtéríti. Példa: egy külföldi partner nem fizetett ki 10 millió forintot, a biztosító 8 millió forintot megtérített a kft. részére ezzel a számlával kapcsolatosan. Kérdésünk, hogy ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni? A vállalkozás a 2015. évben veszteséges eredményű, így kérdésünk, hogy a társasági adóalapra ezen tételek milyen hatással vannak? Köszönettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk lenne, hogy egy egyesület esetén kettős vagy egyszeres könyvvezetést kell-e alkalmazni? Van-e erre valamilyen előírás? Köszönettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a 2015. évi eredmény terhére osztalékot kíván fizetni, úgy, hogy kifizeti a 2015. évi eredményt, és eredménytartalékból még kipótolja azt a jóváhagyott összegre. A 2015. évre ezt már nem könyvelhetem le? A beszámolóban a 1529-A-02-02 20. sorában kell csak feltüntetnem. Ezzel kapcsolatban 2015. évre nincs semmilyen könyvelési feladatom? Ezt az összeget 2016-ban a jóváhagyás napján kell kötelezettségként előírnom? Kérem, szíveskedjen a segítségemre lenni, mert nem világos számomra, hogy az új szabályokat már a 2015. évi beszámolónál is alkalmaznom kell-e, vagy pedig a 2015. évi eredmény terhére megállapított osztalékot 2015-re le kell könyvelni, és csak a 2016. évi eredmény utáni osztalékot kell az új szabályok szerint könyvelni. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Turner Tiborné
Egy vállalkozót a megrendelője nem fizette ki 2014. évben. A vállalkozó ügyvédhez fordult, aki nem tudta behajtani a pénzt. Mivel a bírósági, illetve a további ügyvédi költségeket a cég nem tudta fizetni, a rendelkezésre álló információk alapján valószínűleg ez a pénz nem fog megérkezni. Jól gondolom-e, hogy erre a követelésre értékvesztést kell elszámolni, a mérlegben nem mutatható ki ez követelésként? Sajnos a munkavállalókat sem tudta a cég kifizetni az előbbiekből kifolyólag. Kérdés: azon munkavállalók bérkifizetési kötelezettségét kivezethetem-e a könyvekből, akik aláírták a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel 2014. évben, melyben lenyilatkozták, hogy a céggel szemben további követelésük nincs, és azóta sem követelték az elmaradt bérüket.
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Az MNB-árfolyam választása be van jelentve a NAV-hoz. Milyen árfolyamon, milyen dátumon kell a bevételt a könyvekben rögzíteni? Például, ha a február havi díjat január 15-én állítja ki, február 5-ei fizetési határidővel. Jó-e, ha az evatörvény 6. paragrafus (8) bekezdése szerint a bizonylat kibocsátásának napja szerinti MNB-árfolyamot alkalmazom, vagy ez az (1) bekezdés szerint csak a számviteli törvény alá nem tartozókra vonatkozik?
Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!
Egy kft. tagja után a kft. megfizeti a járulékokat a garantált jövedelemminimum után, de igazából nincs jövedelem-kifizetés. A kivét levonásait (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) a kft. minden hónapban befizeti, plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást is. Hogyan kell ezt könyvelni, mivel nincs "bérfeladás"?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fesztivált szervez, és ez évben először próbálkoznának elővételes jegyértékesítéssel. Az ezt lebonyolító cég tájékoztatása szerint ők a náluk megvásárolt jegy árát azonnal a szervező bankszámlájára utalják, és arról a szervező nevében számlát állítanak ki. A kérdésem ezzel kapcsolatos: ezeket a kimenő számlákat a szervező cég kimenő számlái közé minden további nélkül felvehetem? Nekem olyan furcsa, hogy a folyamatos sorszámozású gépi számlák között egyszer csak lesznek teljesen más sorszámú és formátumú kimenő számlák. Vagy ez nem gond? Elfogadható így ez az eljárás? Köszönettel várom válaszukat!
Egy gazdasági társaság jelentős értékű rekonstrukciós beruházást végeztetett el idegen tulajdonú ingatlanon, amit hosszabb időre bérbe is vett a tevékenységéhez. A beruházás során az épület funkciója megváltozott, amelyet 8 éve használnak az új rendeltetésének megfelelően. A használatba vétel negyedik évétől folyamatosan nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelező szakszerűtlen, nem megfelelő minőségben és nem első osztályú anyagból végezte el a rekonstrukciót (például a fa nyílászárók elkorhadtak, begombásodtak stb.). A hibák egy részének javíttatását elvégeztettük (homlokzati nyílászárók cseréje, hőszigetelések pótlása..stb.), de nem a korábbi kivitelezővel, ugyanis ők megtagadták az együttműködést. A felmérséek szerint szükség lesz további javíttatásra, nyílászárók minőségi cseréjére. Elszámolható-e terven felüli értékcsökkenési leírás független műszaki szakértői értékelés alapján az aktivált értékből? A hibák javításaként kicserélt homlokzati nyílászárók értéke, falak újraszigetelése – amely jelentős értéket képvisel – aktiválható-e újabb felújítási értékként? Válaszukat megköszönöm, tisztelettel: K.R.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték