Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1896 találat a(z) ingatlan cimkére

    Kérdés

    Egy kft. 6 darab új lakóingatlant vásárolt (turisztikai) szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljából. A NAV tájékoztatója szerint a szálláshely-szolgáltatás az áfatörvény rendszerében ingatlan bérbeadásnak minősül. (https://www.nav.gov.hu/data/cms400071/Kereskedelmi_szallashely_szolgaltatast_online_foglalasi_rendszeren_keresztul_nyujto_adoalanyok_adozasara_vonatkozo_legfontosabb_tudnivalok.pdf) Áfatörvény 124. § h) és i) szerint adólevonási tilalom áll fenn: h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; Viszont ha túlnyomó részt áfás bevétel (18 százalékos szálláshely- szolgáltatás) kapcsolódik az ingatlanhoz, akkor a közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódó kiadások és költségek áfája levonhatóvá válik (áfatörvény 125. §). A „túlnyomó részt” ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani, minimum 90 százalékos teljesülés esetén igazolt. Tehát ha az ingatlan minimum 90 százalékos kihasználtsággal működik, akkor a kiadások, költségek áfája teljesen levonhatók. Ha nem éri el a 90 százalékot, akkor évente év végén felül kell vizsgálni, és a levonásba helyezett áfát korrigálni kell. Az ingatlanokra vonatkozó megfigyelési időszak 240 hónap. (Áfatörvény 135.§ (1) b) és (2) b).) Jól értelmeztük az áfatörvényt?

    Kérdés

    Evás bevételi nyilvántartást vezető bt. evás időszak alatt vett egy ingatlant, 7 millió forintért. Az ingatlanra 40 százalék támogatást kapott, ami után megfizette az evát. 2017 januártól visszatért a társasági adó alá. Az ingatlant 10,5 millió forintra értékelték.Tervezi az ingatlan eladását. Evás nyitómérlegben az eszközöket piaci értéken kell szerepeltetni. A nyitómérlegben a 10,5 millió forintot kell szerepeltetni? Ha eladja az ingatlant 10,5 millió forintért, nem keletkezik társasági adó fizetési kötelezettsége, pedig a tényleges bekerülési érték 7 millió forint volt? Előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2014-ben értékesített 1 db ingatlant, és 2016-ban értékesített 3 db ingatlant. Mind a 4 olyan ingatlan volt, ami az áfatörvény 6. § (4) ba., pontjában meghatározott, beépítés alatt álló ingatlannak minősültek, és amikor értékesítette őket (a szerződés létrejött) a rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (tehát nem volt jogerős használatbavételi engedély). Az aláírt ingatlan adásvételi szerződések keltezése alapján az 1. értékesítés és a 4. értékesítés között több mint 2 év telt el, tehát ez alapján a sorozatjellegű értékesítést nem lehet rá vonatkoztatni. Ezt jól gondoljuk? Ha az adott ingatlanok birtokbaadását nézem, akkor is több mint 2 év telt el az 1. és a 4. ingatlan birtok-átruházása között. Viszont ha a jogerős használatbavételi engedély keltét nézem, akkor a 4 ingatlan 2 éven belül van. Az alábbi kérdéseink merülnének fel: 1. Mi számít az áfatörvény szerint értékesítésnek, és egyáltalán teljesítésnek? Az ingatlanok birtokbaadása? 2. Vizsgálni szükséges-e az sorozatjelleget, ha netalántán az üzletszerűség fennáll? Kivett beépítetlen telket, vagy annak egy részét vásárolta, azon építetett új lakásokat. 3. A magánszemély adóalanynak minősül-e az áfatörvény miatt, vagy sem? 4. Ha igen, és most jelenti ezt be a NAV-nak, akkor csak a 2014-es eladása lesz 27 százalékos áfatartalmú, a 2016-os eladások csak 5 százalékos áfatartalmúak? Köszönjük válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese

    Kérdés

    Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. Milyen lehetőség – esetleg méltányosság stb. – van arra, hogy amennyiben olyan ingatlan az adásvételi szerződés tárgya, amely lebontásra ítélt, mert romos, használhatatlan családi ház, akkor csak a telek után legyen kötelezettség, illetve miután oda egy üzem épül, amely gazdasági tevékenységet fog végezni, az illeték elengedésre kerüljön. Szíves válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant irodaépület céljából, melyen számos javítási, karbantartási (festés, falak bontása, járólapozás, villamosenergia-hálózat lecserélése...stb.) munkát hajtanak végre. Az irodába közben beköltözött a cég, a földhivatalba is bejegyezték a tulajdonjogot. Kisebb munkálatok még mindig folynak, de ez nem akadályozza a cég működését. Mikor kell aktiválnom az ingatlant? Amikor beköltöztünk, vagy amikor bejegyezték a földhivatalba, esetleg amikor teljesen végeztek a karbantartásokkal? Az aktiválási értékbe miket tehetünk bele: például egy gázkazán a részét képezi, vagy azt külön aktiváljuk, vagy egy még apróbb dolog: az ingatlan parkolójában elhelyezett "parkolni tilos" tábla? Mit aktiválhatunk az épületre ilyen szempontból, és mit nem? Ha mondjuk még nem aktiváljuk, akkor a közben már kiszámlázott közüzemi díjakat költségként számoljuk el? Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott illetékkedvezmény az úgynevezett cserét pótló vétel illetékszabálya, amelyet minden olyan magánszemély érvényesíthet, aki a lakásszerzésétől számított egy éven belül értékesíti másik lakástulajdonát. Mi a helyzet a lízinggel, beszámít-e a csok az illetékalapba? Összefoglaltuk.

    Cikk

    2016 harmadik negyedéve során mintegy 5,9 százalékkal nőtt a hazai lakások átlagos ára az előző negyedévhez képest, ami gyorsuló dinamikát jelent a második negyedévi 1,9 százalékos növekedéshez viszonyítva – közölte az MNB.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlan-bérbeadásból számolok el bevételt. Tételes költségelszámolást szeretnék alkalmazni, és az lenne a kérdésem, hogy a költségek elszámolhatósága, amortizációja hogyan történik. Az ingatlant teljesen felújítottuk. A 2%-os értékcsökkenés elszámolásának az alapját képezi az adásvételi szerződés szerinti ingatlanérték, illetve ehhez még hozzáadhatom pl. a konyha értékét? Gépekkel együtt, vagy a gépek értékére 14,5%-os értékcsökkenést kell számolnom? A kisebb összegű költségek (mint pl. az ülőgarnitúra) egy összegben, az adott évben számolódnak el, vagy azokra is alkalmazhatok értékcsökkenést? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A párommal 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok 3 lakás vonatkozásában. Egy lakást ő ad bérbe, egyet én (adószámos magánszemélyenként, havonta számlázva, tulajdonosi „lemondó nyilatkozattal a másik fél javára ”, tételes költségelszámolással), de a harmadik lakást közösen szeretnénk bérbe adni, tehát most osztozni szeretnénk a bevételen és ezáltal az szjafizetésen is. Ez viszont megbonyolítja, hogy ki adjon számlát (főleg, ha cégnek/kifzetőnek kell kiállítani és a kifizető vonná le és fizetné be az szja-t). Elegendő csak valamelyikünknek számlát adni? Vagy megfelezve az összeget, mindketten állitsunk ki számlát? Utóbbi esetben ki vonná le az értékcsökkenést, ki tenné hozzá a rezsiköltségeket? Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Ha a bérbe adott lakóingatlant fele-fele részben tulajdonló, azt közösen hasznosító magánszemélyek úgy állapodnak meg, hogy az egyikük viseli az adóterheket, akkor a.) 10%-os költséghányad alkalmazása esetén a teljes bevétel után számolhatja el a költséghányadot, vagy csak a bevétel rá eső 50%-os részére? b.) tételes költségelszámolás esetén az amortizációt csak a saját tulajdonában lévő ingatlanrész után számolhatja el? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy cég, ha eladja egy másik társaságnak az eddig saját maga által használt ingatanát, az milyen áfafizetés alá tartozik? Fordítottan fog adózni? Illetve azt is kérdezném, ha a felek rögzítik, hogy az ingatlan vételára tartalmazza az ingatlanban foglalt ingóságokat is, akkor azok szintén osztoznak az ingatlan áfájának sorsán? Tehát ha például az ingatlan fordítottan adózik, akkor elegendő leszámlázni az ingatlant a vételárban foglalt ingóságokkal fordított áfával, vagy ezeket mindenképpen külön kell szerepeltetni a rájuk egyébként vonatkozó 27 százalékos áfakulccsal? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezi, Ön szerint a jogalkotó milyen szerződéseket ért a helyi adókról szóló törvény 52. § 7. pontjában "ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés" gyűjtőfogalom alatt? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozás (trafik), melyben a tulajdonos 2016 márciusában használt lakást vásárolt, azóta bérbe is adja vállalkozóként. Az lenne a kérdés, hogy igénybe veheti-e a kedvezményt vagy csak új ingatlanra lehet? köszönettel? JT

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással kapcsolatban lenne néhány kérdésem: 1.) Egyéni vállalkozó szüneteltet. Az ingatlan-bérbeadást felveheti tevékenységként mint magánszemélyként végzett tevékenység, ugye? Mivel egyéni vállalkozó hiába szüneteltet, van adószáma, így a bérbeadásról számlát kell adnia? 2.) Nem egyéni vállalkozó magánszemély három ingatlant adna bérbe. Adószáma nincs. Az Art. szerint az üzletszerű, rendszeres bérbeadás áfakötelezettséget keletkeztetne. A három ingatlan már ennek számítana? Az áfafizetési kötelezettség elkerüli, ha adószámot kér, bejelentkezik és alanyi mentességet választ? Az áfa értékhatárba ha jól tudom beleszámít az ingatlan-bérbeadás, de 8 millió alatt maradna. Alanyi mentességet választ vagy egyéb speciális jellegre tekintettel kér mentességet (esetleg mindegy)? Köszönöm

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyházi szolgálati jogviszony

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Felhasználási szerződés ekhós adózással

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Faültetés költség és áfa megítélése

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media