Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. Milyen lehetőség – esetleg méltányosság stb. – van arra, hogy amennyiben olyan ingatlan az adásvételi szerződés tárgya, amely lebontásra ítélt, mert romos, használhatatlan családi ház, akkor csak a telek után legyen kötelezettség, illetve miután oda egy üzem épül, amely gazdasági tevékenységet fog végezni, az illeték elengedésre kerüljön. Szíves válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant irodaépület céljából, melyen számos javítási, karbantartási (festés, falak bontása, járólapozás, villamosenergia-hálózat lecserélése...stb.) munkát hajtanak végre. Az irodába közben beköltözött a cég, a földhivatalba is bejegyezték a tulajdonjogot. Kisebb munkálatok még mindig folynak, de ez nem akadályozza a cég működését. Mikor kell aktiválnom az ingatlant? Amikor beköltöztünk, vagy amikor bejegyezték a földhivatalba, esetleg amikor teljesen végeztek a karbantartásokkal? Az aktiválási értékbe miket tehetünk bele: például egy gázkazán a részét képezi, vagy azt külön aktiváljuk, vagy egy még apróbb dolog: az ingatlan parkolójában elhelyezett "parkolni tilos" tábla? Mit aktiválhatunk az épületre ilyen szempontból, és mit nem? Ha mondjuk még nem aktiváljuk, akkor a közben már kiszámlázott közüzemi díjakat költségként számoljuk el? Válaszát előre is köszönöm!
Az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott illetékkedvezmény az úgynevezett cserét pótló vétel illetékszabálya, amelyet minden olyan magánszemély érvényesíthet, aki a lakásszerzésétől számított egy éven belül értékesíti másik lakástulajdonát. Mi a helyzet a lízinggel, beszámít-e a csok az illetékalapba? Összefoglaltuk.
2016 harmadik negyedéve során mintegy 5,9 százalékkal nőtt a hazai lakások átlagos ára az előző negyedévhez képest, ami gyorsuló dinamikát jelent a második negyedévi 1,9 százalékos növekedéshez viszonyítva – közölte az MNB.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlan-bérbeadásból számolok el bevételt. Tételes költségelszámolást szeretnék alkalmazni, és az lenne a kérdésem, hogy a költségek elszámolhatósága, amortizációja hogyan történik. Az ingatlant teljesen felújítottuk. A 2%-os értékcsökkenés elszámolásának az alapját képezi az adásvételi szerződés szerinti ingatlanérték, illetve ehhez még hozzáadhatom pl. a konyha értékét? Gépekkel együtt, vagy a gépek értékére 14,5%-os értékcsökkenést kell számolnom? A kisebb összegű költségek (mint pl. az ülőgarnitúra) egy összegben, az adott évben számolódnak el, vagy azokra is alkalmazhatok értékcsökkenést? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A párommal 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok 3 lakás vonatkozásában. Egy lakást ő ad bérbe, egyet én (adószámos magánszemélyenként, havonta számlázva, tulajdonosi „lemondó nyilatkozattal a másik fél javára ”, tételes költségelszámolással), de a harmadik lakást közösen szeretnénk bérbe adni, tehát most osztozni szeretnénk a bevételen és ezáltal az szjafizetésen is. Ez viszont megbonyolítja, hogy ki adjon számlát (főleg, ha cégnek/kifzetőnek kell kiállítani és a kifizető vonná le és fizetné be az szja-t). Elegendő csak valamelyikünknek számlát adni? Vagy megfelezve az összeget, mindketten állitsunk ki számlát? Utóbbi esetben ki vonná le az értékcsökkenést, ki tenné hozzá a rezsiköltségeket? Köszönöm válaszukat.
Ha a bérbe adott lakóingatlant fele-fele részben tulajdonló, azt közösen hasznosító magánszemélyek úgy állapodnak meg, hogy az egyikük viseli az adóterheket, akkor a.) 10%-os költséghányad alkalmazása esetén a teljes bevétel után számolhatja el a költséghányadot, vagy csak a bevétel rá eső 50%-os részére? b.) tételes költségelszámolás esetén az amortizációt csak a saját tulajdonában lévő ingatlanrész után számolhatja el? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy cég, ha eladja egy másik társaságnak az eddig saját maga által használt ingatanát, az milyen áfafizetés alá tartozik? Fordítottan fog adózni? Illetve azt is kérdezném, ha a felek rögzítik, hogy az ingatlan vételára tartalmazza az ingatlanban foglalt ingóságokat is, akkor azok szintén osztoznak az ingatlan áfájának sorsán? Tehát ha például az ingatlan fordítottan adózik, akkor elegendő leszámlázni az ingatlant a vételárban foglalt ingóságokkal fordított áfával, vagy ezeket mindenképpen külön kell szerepeltetni a rájuk egyébként vonatkozó 27 százalékos áfakulccsal? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezi, Ön szerint a jogalkotó milyen szerződéseket ért a helyi adókról szóló törvény 52. § 7. pontjában "ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés" gyűjtőfogalom alatt? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozás (trafik), melyben a tulajdonos 2016 márciusában használt lakást vásárolt, azóta bérbe is adja vállalkozóként. Az lenne a kérdés, hogy igénybe veheti-e a kedvezményt vagy csak új ingatlanra lehet? köszönettel? JT
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással kapcsolatban lenne néhány kérdésem: 1.) Egyéni vállalkozó szüneteltet. Az ingatlan-bérbeadást felveheti tevékenységként mint magánszemélyként végzett tevékenység, ugye? Mivel egyéni vállalkozó hiába szüneteltet, van adószáma, így a bérbeadásról számlát kell adnia? 2.) Nem egyéni vállalkozó magánszemély három ingatlant adna bérbe. Adószáma nincs. Az Art. szerint az üzletszerű, rendszeres bérbeadás áfakötelezettséget keletkeztetne. A három ingatlan már ennek számítana? Az áfafizetési kötelezettség elkerüli, ha adószámot kér, bejelentkezik és alanyi mentességet választ? Az áfa értékhatárba ha jól tudom beleszámít az ingatlan-bérbeadás, de 8 millió alatt maradna. Alanyi mentességet választ vagy egyéb speciális jellegre tekintettel kér mentességet (esetleg mindegy)? Köszönöm
A magánszemély ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából (a továbbiakban: ingatlanértékesítés) származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni – emlékeztet tájékoztatójában a NAV.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár magánszemély a 2016. évben előfoglalási szerződéssel 1db, Csehország területén található ingatlant foglalt le Csehországban úgy, hogy nem lépett tulajdonviszonyba. Erről a jogról bizonyos különbözet fizetése fejében lemondott egy másik személy részére. A foglalási díj az ingatlan értékének 15%-a, melyet kifizetett a magánszemély, majd családi okok miatt lemondott róla magasabb díj fejében. A nevet a beruházó átírta a saját nyilvántartásában. A magyar magánszemély így ingatlantulajdont nem szerzett, bevétele azonban keletkezett. Kérdés, hogy az említett bevétel adóköteles-e Magyarországon, be kell-e vallani a 2016. évi 16SZJA személyi jövedelemadó bevallásában? Köszönöm előre is a válaszát!
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték