1816 találat a(z) ingatlan cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt szakértő! Egy magánszemély, aki a kft. tagja, egy tőkeemeléshez kapcsolódóan ingatlant hozna be a kft. tőketartalékába. Kérdésünk, hogy egyrészt ez az ügylet ütközik-e bármilyen jogszabályba (azaz megvalósítható-e), másrészt hogy milyen illetékkötelezettséggel jár (visszterhes vagy ajándékozási), ha piaci értéken történik a tranzakció, illetve ha a piaci érték alatti értéken kerül az ingatlan a kft. tulajdonába (és tőketartalékába)? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Édesanyám meghalt, idén áprilisban. A testvéremmel, ketten örököltük a családi házát (édesapám, már régebben meghalt), 50-50 százalékban. A ház körülbelül 60 éves. A kérdés, hogyha eladnánk, akkor milyen adókat kellene fizetni? Köszönettel.

Kérdés

Egy kft. alvállalkozó igénybevételével üvegházat hozott létre, zöldséget termeszt benne. Ha eladná ezt az üvegházat egy magánszemély részére, akkor áfa szempontból milyen szabályt kell követnie? Mindenképpen áfásan adná el? Vagy választhatja az adómentességet? A használatbavételi engedélytől számítva a 2 év közel van, a megelőző szabály és az azt követő szabály is hasznos lenne. Nagyon köszönöm

Kérdés

Egy egyszemélyes zrt. tulajdonosa tőkekivonással történő tőkeleszállításról döntött. A tőkeleszállítás során a jegyzett tőke leszállításából eredő kötelezettség és az ingatlan értékesítéséből származó követelés összevezetését követően a fennmaradó követelés összege a számviteli törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján elszámolható-e az eredménytartalék csökkenéseként? A ingatlanértékesítés piaci áron történik. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Kell-e a cég befektetett eszközei között szereplő ingatlanokat telephelyként bejelenteni? Köszönöm!

Cikk

Úgy tűnik, megáll az ingatlanárak növekedése a hazai ingatlanpiacon. Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a II. negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lassuló növekedési ütem. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Cím! Adott egy közhasznú egyesület, amelynek bevételei pályázatokból és támogatásokból állnak. Pályázati bevétel, amit a költségek fedezésére kapott 7 millió forint, kapott támogatások, adományok 8 millió forint. Ha esetleg vállalkozási tevékenységből is van bevétele 1 millió forint és ingatlan mentes bérbeadásból is 3 millió forint, hogyan vegyük figyelembe a 6 millió forintos határt? Azt gondolom, az adományok nem számítanak bele és a mentes ingatlan bérbeadás sem. Viszont mi van a pályázati pénzekkel? Nem találok róla semmit. A fentiekben megjelölt árbevételekből mit kell figyelembe venni a 6 millió forintos mentességnél? Hasonló problémám van mint egyéni vállalkozó, alanyi mentességet választottam, Előreláthatóan az árbevételem 5,8 m ft lesz. Viszont kaptam bértámogatást 800 e ft-ot egy munkavállaló után. A bértámogatást figyelembe kel venni a 6 M ft - nál? Ha kaphatnék a válasz mellé törvényi hivatkozást megköszönném. Köszönöm előre is!!

Kérdés

Következő kérdésem lenne. A saját tőkét szeretnénk rendbe tenni, ingatlan átértékelésével. Ennek szeretném kérdezni a gyakorlati megvalósítását. A piaci érték meghatározásához kire van szükségem? Elég az ügyvezetőnek átértékelnie és könyvvizsgáltatnia, vagy szükséges-e értékbecslő vagy más ingatlanos szakember? A további években szükséges-e újra (minden évben) a felülvizsgálat? Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel:Szabó Anita

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az adószámos magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a 6 millió forintot meghaladja az adóévben, és eddig adómentesen számlázott, akkor a garázs kiadását már csak áfakötelesen végezheti-e? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság megszűnése esetén a társaság tulajdonát korábban képező ingatlan a tulajdonosra száll át. Kérdésem, hogy milyen értékben képez ez adóalapot, a könyv szerinti vagy a piaci érték szerint? Hogyan kell a piaci értéket meghatározni? Segítségüket köszönöm.

Cikk

Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink