Evás bt. ingatlan-bérbeadása Kérdés
Tisztelt Cím! Kérdésem a következő: Egy evás bt. ingatlant szeretne bérbeadni. Bejelentkezhet-e áfás ingatlan bérbeadásra, számlázhat-e áfásan? Köszönettel , Királyné Anikó
Tisztelt Cím! Kérdésem a következő: Egy evás bt. ingatlant szeretne bérbeadni. Bejelentkezhet-e áfás ingatlan bérbeadásra, számlázhat-e áfásan? Köszönettel , Királyné Anikó
Ügyfelem magánszemélytől bérel területet, ahol reptéri parkolót akar üzemeltetni személyautók részére. Ez ingatlan-bérbeadásnak fog minősülni, vagy inkább a teáor 5221 – Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás alá tartozik? Ha ingatlan-bérbeadás, akkor a 10. számú információs füzet alábbi pontja vonatkozik-e erre a tevénykenységre áfa szempontjából? "Az Áfa tv. bérbeadási szolgáltatásra vonatkozó főszabálya szerint – amennyiben a bérbeadást végző saját döntése alapján nem teszi azt adókötelessé – az ingatlan (pl.: lakóingatlan, üzlet) bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül az áfa adóalany bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Kivételt16 képez ez alól, ezért minden esetben adókötelezettséget eredményez: – közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (pl. garázs bérbeadása)," Köszönöm a segítséget!
Mi számít jövedelemnek ingatlan értékesítése esetén, milyen esetekben kötelezett az eladó adó fizetésére? Az Adózóna segít a kérdések megválaszolásában és a számolásban.
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás saját tulajdonú ingatlannal, amely nem választott áfafizetést ingatlan-bérbeadásra. A kérdésem az lenne ezzel kapcsolatban, hogy a bérleti díjról ekkor áfamentes számlát állít ki? Jól gondolom-e, hogy a közüzemi számláinak az áfatartalmát nem vonhatja le és a közüzemi számlák továbbszámlázását is mentesen kell megtennie? Amennyiben beruházást, felújítást végez az ingatlanon, akkor annak az áfatartalma sem vonható le? Bevétele csak ingatlan-bérbeadásból származik. Illetve, ha a 2017. évben szeretné választani az ingatlan-bérbeadásra az áfát, akkor ezt megteheti-e és ekkor már levonható-e a költségek, beruházások áfatartalma? Korábban nem élt a választás jogával, mivel a 2016. évben alakult. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy bérelt, üzlethelyiségnek bejegyzett ingatlanon végez felújítást. A cégnek csak adóköteles tevékenysége van és a jövőben sem tervezünk ezen változtatni. Szeretnék érdeklődni, hogy a kivitelezést végző cégtől kapott előlegszámla, mely kifizetésre került, levonható-e a teljesítési időpontban a beruházás aktiválása előtt, vagy figyelembe kell-e venni speciális szabályozást a felújítás aktiválási időpontjához vagy az előlegszámlához kapcsolódóan. Segítségét előre is köszönöm!
T. Szakértő! Egy közhasznú egyesület be van jelentkezve az áfakörbe. Amit áfásan számláz, az egy menedékház bérleti díja. Ez a menedékház egy harmadik gazdálkodó tulajdonában van, aki az egyesület felé számláz bérleti díjat áfásan. Ezt a bérleti díjat számlázza tovább az egyesület. Lehet-e áfásan számlázni ezt a továbbszámlázott bérleti díjat? Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Szakértő! Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő saját tulajdonú lakását szeretné bérbe adni. Milyen adózási módot választhat? Köszönettel: Kissné
A 2014. évben örökléssel szerzett ingatlant a 2016. évben eladták. Hagyatéki végzésben az ingatlant 9 millió Ft-ra értékelték. Az ingatlanhoz kapcsolódóan az elhunytnak tartozása volt: a díjbeszedő és a társasház felé közös költség, illetve közüzemi díj, amire bírósági végrehajtó igényt nyújtott be; valamint a tulajdoni lapon bejegyzett végrehajtási jog volt, amit az örökösnek ki kellett fizetnie. Kérdés: költségként az eladási árból levonható-e a két végrehajtási összeg is, vagy csak a hagyatéki érték?
Üdvözlöm, az alábbi kérdésben várom válaszukat, segítségüket: Az elhunytnak szülei nem élnek, két testvére van. Az egyik testvér ún. féltestvér, anyai ágon. Az elhunyttól ingatlant örököl a két testvér. Egyenesági örökösöknek minősülnek vagy nem? Ha nem, akkor illetéket kell fizetniük? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy vállalkozás 2011. évben kezdett új épület beruházásába, saját rezsiben megvalósuló kivitelezésben. Az építési engedély 50%-ban gazdasági épületre, 50%-ban lakásra vonatkozik. Az épületre a használatbavételi engedélyt 2015. május 20-án megadta az építési hatóság, de az ingatlant csak 2016. december 31-én aktiválták, és akkor vették ténylegesen használatba. Kérdésem, hogy a saját rezsiben megvalósított építési beruház esetében hány százalék a fizetendő, és hány százalék a levonható áfa (5 vagy 27)? A teljes épület értéke után levonható-e az áfa, vagy csak annak az 50 százaléka, a gazdasági épület után? Köszönettel: Rácz Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves állásfoglalását azzal kapcsolatban, ha magánszemély ajándékozás útján ingatlanra (lakás) tesz szert 2013-ban, majd 2016-ban értékesíti, akkor hogyan állapítom meg a fizetendő szja-t? A beszerzéskori érték ismeretlen, nem lett összeg megjelölve. 2016-ban 11 000 000 forintért került eladásra. Az ingatlanközvetítő költsége 300 000 Ft volt. Ez, illetve milyen egyéb költség ami levonható? Például tulajdonilap kikérése?
Magyar 7-es adószámos magánszemély, saját tulajdonú Magyarországon fekvő ingatlanát szeretné bérbeadni szlovák cégnek! Ebben az esetben a magyar magánszemély itthon maga után fizeti meg a 15+14% adókat vagy a szlovák cégnek igényelni kell magyar adószámot, hogy mint kifizető teljesítse a kötelezettségeit? A bérbadónak kell közösségi adószám a számla kiállításához? Ha a számla áfás lenne, akkor annak lenne áfatartama? Köszönöm előre is válaszukat!
Az áfatörvény 86. § (Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel) szerint 86 §. (1) Mentes az adó alól: j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Kérdések: 1) Egy cég irodaház-építésbe kezdett 2010. évben, az irodaházra ideiglenes használatbavételi engedélyt kaptak 2013. évben, majd a végleges használatba vételi engedélyt 2015. márciusában kapták meg. Az ingatlant 2016. márciusában továbbértékesítették. Az új tulajdonos (aki nem jelentkezett be ingatlan értékesítés tekintetében áfakötelezettség alá) az ingatlant továbbértékesíti 2016. év decemberében. Ebben az esetben az irodaház 2016. decemberi továbbértékesítése áfa-kötelezettség alá esik-e, az áfatörvény fent hivatkozott 86. § (1) jb) pontja alapján, mivel az ingatlan jogerős használatbavétele óta a 2 év még nem telt el, melyet egyenes adózással az eladó számít fel, és a vevő helyez levonásba? Az, hogy az ingatlan a két éves időtartamon belül egyszer már eladásra került, befolyásolja-e az fenti pontban leírtakat, azaz adókötelezettség alá esik-e az értékesítés vagy nem?
T. Szakértő! Ha egy kft. tulajdonosa vásárolt egy ingatlant mint magánszemély, és ezt az ingatlant (amely majd a telephelye lenne), addig, amíg nem telephely, el lehet-e számolni a beruházás költségeit (tűzhely, zuhanykabin, szobaajtók stb.) A kft. áfás. köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adószámmal rendelkező társasház közös tulajdonban lévő ingatlanát értékesítené vagy bérbeadná. Eladási ár 9 150 000 Ft lenne és a kapott összeget a társasház felújítására fordítanák, nem lesz felosztva a tulajdonosok között. Kell-e, és ha kell, mennyi adót kell fizetni az értékesítés után a társasháznak? Ha nem értékesítik, hanem inkább bérbeadják magánszemélynek, akkor milyen adókat kell a bérbeadás után fizetnie a társasháznak? Változik-e a helyzet, ha vállalkozásnak adják bérbe a helyiséget? Köszönjük szépen a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől