1816 találat a(z) ingatlan cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 50-50 százalékban vagyok testvéremmel tulajdonos egy belterületi lakóingatlanban, amit szeretnénk bérbeadni olyan szerződéssel, amiben mindketten a tulajdoni arányunkkal szerepelnénk bérbeadóként és a bérleti díjat is két átvételi elismervénnyel vennénk át a bérlőtől 50-50 százalékos megoszlásban. Ez alapján természetesen ilyen arányban fizetnénk a negyedéves előleget, illetve vallanánk az éves 1653-as bevalláson év végén a végleges adókötelezettséget. Kérdéseim a következők lennének: I. Amennyiben a bérlő nevén vannak a rezsiszámlák, akkor csak a bérleti díj 50 százaléka lenne mindegyikünk bevétele, a rezsirész nem? Valamint ez esetben is választhatjuk ugye bármelyik költségelszámolást, akár mindketten különbözőt (10 százalék vagy tételes)? II. Amennyiben valamelyikünk nevén vannak a rezsiszámlák – mivel tudomásom szerint a szolgáltatóknál nem tudok szerződni 50-50 százalékban csak kettőnk közül valamelyikünk – ez esetben megfelelő-e az az eljárás, hogy a rezsiköltséget is megosztom, mind a bevételi, mind a költség oldalon? Avagy a bérlő fizet – ebben az időszakban 50 százalék bevétel, amikor a szolgáltatónak mi kiegyenlítjük, akkor abban az időszakban költség 50-50 százalékban? III. Utolsóként a nyilatkozattétellel kapcsolatban az lenne még kérdés, hogy az egyéni nyilatkozattételt hivatalosan kell-e a NAV felé megtennünk, vagy nem kell jelenteni, de meg kell őrizni a nyilatkozatot az elévülési idő végéig és amikor ezt kérik be kell mutatni? Előre is köszönöm, Üdvözlettel: György Krisztina

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ha adott egy áfakörbe bejelentkezett egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához használja a saját garázsát raktárnak, lakásának egy részét irodának, akkor magánszemélyként bérbe adhatja-e azokat bérleti díj ellenében, amely bérleti díjat az egyéni vállalkozásban költségként elszámol? Megköszönve válaszukat, tisztelettel: Hain Zoltán (06-20-4031008)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 20-án adott válaszban a témához kapcsolódó kérdésre azt a választ adták, hogy egyéni vállalkozás mellett is lehet adószámos magánszemélyként ingatlant bérbeadni. Ezzel kapcsolatban a konkrét eljárásra szeretnék segítséget kérni, mert az eddigi információ szerint ha van már – egyéni vállalkozása okán – adószáma a magánszemélynek, úgy 7-es adószámot már nem kaphat. Mi a teendő – az adószámot, illetve a kibocsátandó számlát illetően - akkor, ha egy katás egyéni vállalkozó nem emeli be az egyéni vállalkozásába a magánszemélyként tulajdonában lévő ingatlan bérbeadását, azt magánszemélyként önálló tevékenységből származó jövedelemként kívánja leadózni, de a bérbevevő követeli a számla kiállítását ezen ügyletről. Milyen adószám alatt bocsáthat ki számlát ez esetben, ha újabb – 7-es adószámot – az adóhatóság részére nem ad? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy tevékenység okán magánszemély évekkel ezelőtt 7-es adószámot váltott ki. Időközben a tulajdonában álló ingatlant is bérbeadta, de ezen tevékenységet nem vette fel a tevékenységei közé, tehát ezen tevékenységet mint magánszemély önálló tevékenysége részeként számolná el. Helyes ez az elgondolás, vagy ha van 7-es adószáma – más tevékenység miatt – kötelező az ingatlanbérbeadást is beemelni ezen tevékenységek közé, és kötelező erről számlát kibocsátania az adószáma alatt? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kilenc évvel ezelőtt anyuka a kisfiával autóbalesetet szenvedett. Mindketten megsérültek, a gyerek nem tudja ellátni magát, tolószékben közlekedik. A két szülő a törvényes képviselő. A biztosító olyan mértékű kártérítést fizetett, amiből 2 lakást vettek a gyerek nevére. Mindkét lakást bérbe adják. Az egyik lakást bérlő kft. számlát kér a szülőktől. Kérdés: a bérlő kft. számla nélkül elszámolhatja-e a bérleti díjat? Ki kérjen adószámot, a 11 éves gyerek, illetve valamelyik szülő? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak feleségemmel vagyunk bel- és kültagjai. A bt. tulajdonát képezte egy iroda- és raktárépület, melynek könyv szerint értéke 7 300 ezer forint volt. Ezen ingatlant megvásároltuk 7 500 ezer forint vételárért, melyre a tulajdonjog bejegyzést nyert. A NAV Illeték Osztálya az ingatlan forgalmi értékét 14 700 e forintban határozta meg, mely után az illetéket megfizettük. Kérdésem: van-e teendő a bt. vagy a magánszemélyek részéről, illetőleg adó (járulék) terheli-e a kifizetett vételár és a megállapított forgalmi érték közötti különbözetet? Köszönettel: M.Miklós

Kérdés

Tisztelt Szakértő, 8 órás munkaviszony mellett a magánszemélynek ingatlan-bérbeadásra van adószáma (még a régi szabály szerinti időkből). Most egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani. Hogyan befolyásolja ez a korábbi ingatlan-bérbeadásra vonatkozó adószámot? Maradhat-e az ingatlan-bérbeadás a magánszemély tevékenysége, vagy ezen túl ezt is az egyéni vállalkozás keretein belül kell végezni? Válaszát előre is köszönöm. üdvözlettel: Müllerné Kis Ilona

Kérdés

Kedves Szakértő! Van egy ügyfelem, akinek 28 millió forint tagi kölcsön van a könyvelésében és van egy ingatlan tulajdona. Az ügyfél végelszámolás alatt van, ki kellene valahogy vezetni az ingatlant és a kölcsönt is. Először úgy volt, hogy a cég eladja a tagnak az ingatlant és abból kifizeti a tagi kölcsönt. Ezt az ügyvéd nem szeretné, mert állítólag műemléki a ház, ezért az önkormányzatnak elővásárlási joga van, ezt nem tudja az ügyvéd elintézni. A második lehetőség, ami eszembe jutott, és ebben szeretném a segítségedet kérni, hogy a tag lemond a kölcsönről és a lakás vagyonfelosztás során visszakerül a tag részére térítésmentesen. Az lenne a kérdésem,hogy ebben az esetben (mivel az egyik 9-es, a másik 8-as számlaosztály) csak a kettő közti különbözet után kell társasági adót fizetni? A tagnak merül-e fel fizetési kötelezettsége az ingatlannal kapcsolatban a vagyonszerzési illetéken kívül, esetleg szja? A kölcsön elengedése miatt milyen adóvonzat keletkezik? Elnézést ezekért a kérdésekért, de az ügyvéd sehogy sem akarja megérteni, hogy adófizetés nélkül ez nem megy. Gondoltam, mindent leírok és akkor meg fogja ő is érteni, hogy igazam van. Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Cím! Bt. kültagja (50 százalékban tulajdonos) értékesítené lányának a bt. egyik ingatlanát 2016-ban. Az értékesítés történhet 2015-ös osztalékfizetés terhére, amit 2016-ban fizetnénk ki? Vagy a két tranzakció csak egymástól elkülönülten bonyolítható le? Milyen terhei vannak a cégnek a tranzakcióval kapcsolatban? Kontírozással le tudnák nekünk vezetni ezt a gazdasági eseményt? Köszönettel: Hné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyre áfafizetési kötelezettséget választott. A bérlőtől kauciót kér, melyről számviteli bizonylat kerül kiállításra (áfa nélkül). A bérleti szerződés lejáratakor társaságunk jóváíró számviteli bizonylatot állít ki a befizetett kaucióról. Megteheti-e a társaság, hogy a pénzügyi rendezés során a bérlővel csak a visszafizetendő kaució összegével csökkentett különbözetet fizetteti meg, azaz az elszámolás pénzügyi rendezésnél kompenzálja a vevői követeléseit a kötelezettségével? Vagy ebben az esetben az áfatörvény 59. § (1) bekezdés szerinte előlegnek minősül a kaució? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Egy kft. ingyenes (vagy szívességi) használatba szeretné átadni ingatlanát egy egyesület részére. Az ingatlan nem lakás. A kft. teheti ezt adómentesen (áfa, tao)? Ha a kft. egyéni vállalkozónak adja ingyenes használatba (vagy szívességi használatba) az ingatlant (nem lakás) teheti-e adómentesen (áfa, tao)? Egy egyéni vállalkozó a beszerzett tárgyi eszközét egyesület részére szeretné ingyenes (vagy szívességi) használatra ideiglenesen átadni. A korábban levont áfát vissza kell fizetni? Szja szempontjából kell-e adózni?

Kérdés

1994-ben Dóra ingatlant vásárolt lakottan 116 000 forintért, a bent lakónak haszonélvezete volt az ingatlanon. A haszonélvező elhunyt 2011-ben. Dóra elajándékozza az ingatlant édesanyjának 2014-ben, az ajándékozás értékét 5 millió forintban határozták meg, illetékfizetés nem volt egyenes ági ajándékozás miatt, de Dórának haszonélvezete marad rajta. 2015-ben eladják az ingatlant 14 millió forintért. Dóra 37 éves, mennyi a haszonélvezet értéke, mert eladáskor nem lett megállapítva az eladási szerződésben, csak annyi, hogy az eladási ár azt tartalmazza. Helyes-e az adózás kiszámítása az alábbi levezetés szerint? Édesanya adózása: Eladási ár 14 000 000 Ft Haszonélvezet értéke - 5 600 000 Ft Ajándékozás értéke - 6 000 000 Ft Ingatlanos számla - 500 000 Ft Adóalap 1 900 000 Ft SZJA 16% 304 000 Ft Dóra adózása: Haszonélvezet értéke 5 600 000 Ft 1994 év szerzése - 116 000 Ft Számított összeg 5 484 000 Ft Jövedelem 30% 1 645 200 Ft SZJA 16% 263 232 Ft Kérdésem: helyes-e a levezetés? Választ előre is megköszönve.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink