Magánszemély 2015-ben vásárolt ingatlanra illetékfizetési halasztást kért a NAV-nál 1 évre, hogy másik ingatlanát eladja addig. Sajnos ez úgy tűnik, nem sikerül. Az egy év lejárta előtt vagy után van-e tennivalója, vagy a NAV fogja értesíteni a fizetendő illeték, illetve pótlék összegéről?
Önkormányzatunk rendeletet kíván alkotni fiatalok helyben történő letelepedésére. Vissza nem térítendő támogatást ad a rendelet meglévő ingatlan felújításához, újonnan vásárolt és felújítandó lakóingatlan vásárlásához, lakóingatlan vásárlásához és új lakás építéséhez. A rendelet nem vizsgál szociális helyzetet, jövedelmet. Kérdés: adómentes ez a juttatás? Ha nem az, milyen adó (és esetlegesen járulék) vonzata van? Köszönettel:Tamus Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni: - egy gépkocsi-értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozó cég vásárolt egy ingatlant befektetési céllal (nem fogják sem kiadni, sem munkavégzés nem folyik majd ott), - ebben az esetben nem kell telephelyként a NAV-nál bejelenteni? - a helyi önkormányzathoz be kell külön jelentkezni az építményadóra és a telekadóra? - és iparűzési adóra? Tevékenység nem folyik ott. - értékcsökkenése évi 2% lesz? Köszönöm szépen a segítséget!
Tisztelt Cím! Segítségüket szeretném kérni, a helyes eljárás megtalálásában. Egy kft., amely áfamentes cégként alapítottak, úgy döntött, hogy mivel az eredeti elképzelés nem jött be a cégnek, lakások felújításával fog foglalkozni. Meg is vásárolt egy magánszemélytől 2016 év tavaszán egy ingatlant 9 millió forintért. Ezt a könyvelésben áruként könyvelték. A kft. két lakást alakított ki, az egyik elkészült, de még nincs használatbavételi engedély, a másik majd a jővő év közepén vagy végén lesz kész. Szeretnénk tudni, hogy az elkészült lakást hogyan lehet értékesíteni, mivel áfa nélkül lett vásárolva. A bankban azt mondták , hogy csak áfásan lehet értékesíteni, ha így van akkor 5 százalék, vagy 27 százalék lehet az áfa? Ha a kft. 1-es adószámos akkor be kell jelentkezni az áfakörbe vagy mi a módja ennek, hogy áfásan számlázzon vagy mivel ez a számla 24 millió forintról szól, már úgyis átlépett az áfakörbe? Kérem, szíveskedjenek segíteni! Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel G. Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem "nagyon neves adószakértőtől" úgy tájékozódott, hogy a kft.-ben lévő ingatlant a saját egyeneságbeli rokonának úgymond kimentheti. Az apa és anya a kft. tulajdonosai, a gyereknek szeretnék elajándékozni a kft.-ben lévő ingatlant. Véleményem szerint ennek adófizetési kötelezettsége van, ebben szeretném kérni álláspontjukat, hogy ilyen létezik-e adómentesen, akár két lépcsőben is. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mint magánszemély, munkahely mellett, adnék-vennék használt ingatlant, éves szinten max1-2-t haszonszerzés céljából. Ebben az esetben nem elég magánszemélyként adószámot kiváltanom és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózni? Sokat olvastam erről és itt azt a következtetést vontam le, hogy egyéni vállalkozóvá, vagy céggé kellene alakulnom. Tényleg csak így lehet jogszerű a tevékenység és az adózás? Válaszát előre is köszönöm!
Magánszemély üzletnek minősített ingatlant, tornateremként kíván más vállalkozásoknak (edzőknek) 1-1 órára kiadni. Ezt mint magánszemélyként megteheti és bérbeadásként önálló jövedelemként vallhatja vagy mindenképpen vállalkozás kell hozzá? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órás munkaviszony melletti magánszemély ingatlanok adásvételével szeretne foglalkozni. Évente 4-5 lakást/telket szeretne megvásárolni és nyereséggel eladni. Milyen adó- és illeték vonzata van ennek a tevékenységnek? Szja-bevallásában szeretné bevallani és rendezni az adókat. Engedély-, illetve bejelentési kötelezettség terheli-e ezt a tevékenységet? Külön adószám nélkül végezhető-e vagy kell hozzá egyéni vállalkozás, illetve kft., bt. ? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély tulajdonában van egy "üzlet" megnevezés ingatlan. Ezen ingatlanba működik a két magánszemély több cége, és az egyik magánszemély egyéni vállalkozása. Döntésük szerint a helyiségben működő cégek közt az egyiknek bérleti díjjal kívánják bérbe adni az ingatlan egy részét, a többi cég és az egyéni vállalkozás csak "szívességi" használatot kapna. Két kérdésem lenne. Helyes ez a megoldás? Továbbá lehetőség van arra, hogy csak az egyik tulajdonos számítson fel bérleti díjat, mivel a másik tulajdonos lemond a hasznosításról?
Tisztelt Szakértő! 2013. évben 50-50%-ban örökölt egy testvérpár ingatlant az egyik szülő haszonélvezetével. Ezt az ingatlant 2016. évben értékesítenék, és a vételárból szintén 50-50%tulajdonnal vásárolnának lakást. Illetékfizetési szempontból a cserepótló vételi szabályt alkalmazhatják? Hogyan alakulna a haszonélvező adó- és illetékfizetési kötelezettsége, ha a vásárolt ingatlanon szintén fenntartaná haszonélvezetét? Ha eladáskor mégis lemondana a haszonélvezetéről ingyenesen, a hagyatéki értéket a tulajdonosok 50-50%-ban megoszthatják az adó számításánál? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant örököl egy teljesen felszerelt pékséggel együtt. Bérbe kívánja adni. Külön kell-e választani ingatlan-, illetve ingóság-bérbeadásra, tekintettel arra, hogy egyik tevékenység áfás, a másik pedig nem? Köszönöm válaszát
Szántót adnának bérbe a tulajdonosok egy cégnek. Milyen közterhekre kell számítaniuk? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő ! Magánszemély ingatlant örököl egy teljesen felszerelt pékséggel együtt. Bérbe kívánja adni. Külön kell-e választani az ingatlan, illetve az ingóság bérbeadását, tekintettel arra, hogy az egyik tevékenység áfás, a másik pedig nem? Köszönettel CSCS
Kft. 2014-ben új lakást vásárolt, amelyet iroda céljára használ. A használatbavételi engedély 2014. novemberben emelkedett jogerőre. Az áfát nem igényeltük vissza. Most 2016. szeptemberben eladja. A lakás 90 m négyzetméter. Jól értelmezem-e hogy 5 százalék áfa felszámításával értékesítheti? Illetve milyen lehetőség van a lakás vásárlásakor le nem vont áfa visszaigénylésére? Köszönöm válaszát!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték