1848 találat a(z) ingatlan cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy ingatlan, melyet az ügyfelem megvásárolt, volt benne banki engedményezés, majd adott is el belőle egy részt. Az ingatlan adásvételi szerződésében (2017.01.06.) ez áll (összességében 4000 nm-es ipari terület épületekkel): 1. Tulajdoni lapon lévő bejegyzés 370 000 EUR jelzálogjog és vételi jog. 2. Adásvételi szerződésben a kialkudott forgalmi érték és vételár 90 millió forint. 3. vételár megfizetése az alábbiak szerint történik: Az ingatlanon fennálló jelzálogjog alapjául szolgáló követelést jelen szerződés aláírását követően fogja megvásárolni a vevő. Vevő által a vételár megfizetése az ingatlanon fennálló zálogjogból fakadó követelésének a vételárba való beszámításával történik teljes egészében. Eladók a vételár megfizetésének fentiekben hivatkozott módját, mely szerint a vételár teljes egészét az ingatlan jelzálogjoggal biztosított tartozás tehermentesítésére fordítják, elfogadják. 4. A Bank és az Ügyfelem között engedményezési szerződés történt (2017.01.12), melyben a Bank a 120 milliós követelését 60 millióért ügyfelemre engedményezte. Ezt el is utaltuk a Banknak. - Mennyi a vételár? 90 millió vagy amit ténylegesen fizetett összeg, tehát a 60 millió? - Ezt hogyan osztom fel földterületre és épületekre? Ezek után ebből az ingatlanból eladtunk egy részt. (550 nm) 1. Összesen 20 millió az eladási ár. 2. Földhasználati jog került alapításra az épület fennállásáig. Ennek érték 5 millió. Eladásnál hogyan könyveljem a földhasználati jogot? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Még 2003-ban vásárolt egy cég mezőgazdasági földterületeket (ekkor még az volt). 2010-ben és 2015-ben elajándékozta ezeket a területeket a két alapító tulajdonosnak. (A*-gal jelölt terület a kisajátítást követően 2014-ben került a cég nevére és 2015-ben ajándékozásra.) Most ezek a területek átminősítésre kerültek 2017-ben, mint belterületi építési telek, és most ezt a magánszemélyek el kívánják adni, a táblázat szerinti értéken. Táblázat: Terület m2 Vásárlási érték Vásárlás időpontja Ajándékozási érték Ajándékozás időpontja Eladási egységár Ft/m2 Eladási ár 48 965 2 350 320 2003. év 2 350 320 2010. év 5 000 244 825 000 21 560 1 034 880 2003. év 1 034 880 2010. év 5 000 107 800 000 21 442 1 029 216 2003. év 1 029 216 2010. év 5 000 107 210 000 796 0 * 40 000 2015. év 5 000 3 980 000 240 0 * 20 000 2015. év 5 000 1 200 000 A kérdésem az, hogy kell meghatározni az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó különadó összegét? Mekkora adófizetés terheli ezt az értékesítést? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfakörös kft. építési telket vásárolt. Az ellenértéket kifizette, az építkezést még nem kezdte meg, a tulajdonjog még nem került bejegyzésre. Iskolát akar építtetni a telekre, ahol mentes és áfás tevékenységet is fog végezni. Mikor teheti azt meg, hogy levonásba helyezi az áfát? Éves áfabevalló, de több mint 250 000 forint a telek áfája, azaz áprilisban bevallást adunk be a szerzésről. Szükséges az arányosítás már akár 2-3 évvel azelőtt, hogy tudná a kft., milyen arányban fogja végezni a mentes és az áfás szolgáltatását? Milyen hasznos tanáccsal tudna minket ellátni azért, hogy ne történjen jogosulatlan visszaigénylés? Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.

Cikk

Annak érdekében, hogy ingatlan befektetéseinkből származó bevételünket optimalizáljuk, érdemes ismernünk a vonatkozó adózási szabályokat is. Ezek szinte minden adónemben speciálisak, de talán az áfában a legösszetettebbek. Nézzük, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartanunk, amikor az ingatlanértékesítés adómentességéről vagy adókötelessé tételéről döntünk.

Kérdés

Adott egy bt., aminek apám a tulajdonosa és ügyvezetője, én kültag vagyok, de minimális arányban. A bt. 2002-ben (15 éve) vett egy építési telket 5 millió Ft-ért. Most a telket a cég elajándékozná nekem mint magánszemélynek ajándékozási szerződéssel. A telek forgalmi értéke most kb. 13 millió Ft. A telken 4 éven belül családi ház épülne, amire szeretném igénybe venni a kedvezményes 5%-os áfát (amit igazából a kivitelező kap, ha generákivitelező). Kérdéseim: - Egyáltalán cég ajándékozhat-e ingatlant magánszemélynek? - Probléma-e, ha én kültag vagyok? Ha igen, akkor a feleségem nevére is kerülhetne a telek. - A cégnek ajándékozás esetében milyen adófizetési kötelezettsége van? - Mivel egyenesági rokon vagyok, illetékmentes lesz-e nekem az ügylet? Vagy cég és magánszemély között ilyen nicsen, akkor sem, ha az apám a cégtulajdonos? Illetve, ha 4 éven belül családi ház épül a telekre, akkor érvényesíthető az illetékmentesség? - Ha fentiek nem működnek, milyen megoldás lehetséges, amivel az egész ügyletet a "legolcsóbban" ki lehet hozni?

Kérdés

Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm szépen válaszát, de szeretném kérdésemet (ahogy javasolta is) konkrétabban feltenni. Ügyfelem nyugdíjas, adószámos magánszemély, őstermelő. 2016-ban a következő bevételei voltak az általa termesztett szőlő eladásából: nettó 5 679 000 forint, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 9 325 864 forint vissza nem térítendő támogatást kapott fagykárra, illetve mezőgazdasági fejlesztésre. Ezen kívül mint magánszemély a tulajdonában álló ingatlant bérbe adta egy kft.-nek bruttó 990 000 forintért. A tételes költségelszámolást választja, évközbeni költségei fedezik a szőlő eladásból származó bevételét. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os bevételei után mikor és milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Mivel a bevétele meghaladja az Ön által említett 4 000 000 forintot, így e felett a nettó bevételét jövedelemnek kell tekinteni a költségek levonása nélkül és mindent (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szja) meg kell fizetnie utána és bevallania az év végi adóbevallásában? Köszönöm előre is a segítségét!!!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2017-ben megszünteti a tevékenységét. 2010. december 31-éig áfás volt, 2011-től alanyi adómentes tevékenységet folytat. 2000-ben(áfás időszakában) vásárolt egy ingatlant, amit műhelyként használt és a hozzátartozó telket. A megszűnés időpontjában van készlete is. Terheli-e áfafizetési kötelezettség megszűnéskor a meglévő készlet (alanyimentes időszakban vásárolt) és a korábban vásárolt ingatlan, telek után? A 100 ezer forintnál nagyobb értékkel nyilvántartott eszközökkel (ingatlan, telek) mi a teendő a megszűnéskor szja törvény szerint? Áfás adóalany az alanyi adómentességet választja. Az áttéréskor meglévő készlete után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, ha alanyimentes időszakában eladja, vagy szolgáltatási tevékenységéhez felhasználja? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

T. Szakértő! Egy vagyonvédelmi társaság egy irodaház védelmét látja el. A székhelye a megrendelő engedélyével az irodaház. A vagyonvédelemre helyiségek vannak kialakítva (monitorozás, bombavédelem, keresőkutyás helyiség, pihenőszoba stb.). A helyiségekért bérleti díjat nem fizet. A szolgáltató saját költségén átépíti ezt az ingatlanrészt (falak bontása, új helyiségek kialakítása). Ebben az esetben a szolgáltató ingatlanon végzett felújítást aktivál? Terven felüli értékcsökkenés, ha a szerződés megszűnik? A szerződés szerint a tulajdonos hozzájárul azzal, hogy a költségeket a szolgáltató kell hogy állja. Mi ennek az adójogi következménye? Áfát szolgáltató visszaigényelheti (nem lakás a földhivatalban)? Át kell-e most számláznia a tulajdonos felé? Lesz-e térítés nélküli átadás a szerződés megszűnésekor, ha az eredeti állapotot nem állítja helyre? Ennek áfavonzata, illetékvonzata? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy nyugdíjas magánszemély 2016-ban eladott ingatlantulajdona után köteles-e személyi jövedelemadót fizetni, amennyiben öröklést követően több mint 5 évvel adja azt el. Ha nem szükséges szja megfizetése, úgy az eladásról szükséges-e szja-bevallást készíteni 0 forint adófizetési kötelezettséggel? Előre is köszönve válaszukat!

Kérdés

Állásfoglalást illetve tanácsadást szeretnék kérni, ingatlan bérbeadás adózás ügyében. Kétszintes családi házunk (férjemmel 50- 50%-ban tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó altmérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk hogy mindketten adózzunk a bevétel után így úgy döntöttünk hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház hanem családi ház)? Segítségüket előre megköszönve várom mielőbbi visszajelzésüket, Tisztelettel, Bátai Mária

Kérdés

Üdvözlöm! A társasági adóról szóló törvény 7. § zs) pont szerinti beruházási kedvezményt melyik időpontban lehet érvényesíteni? Csak az aktiválás évében, amikor a 161-re kerül? Továbbá felújítás esetén használt ingatlanon végzett felújítás értéke is elszámolható? Végül: aki bérbeadást is végez (de nem feltétlenül ez a főtevékenysége), annál bérbeadás céljára vett ingatlannál érvényesíthető a kedvezmény? Köszönettel:

Kérdés

Ingatlan bérbeadása és áfa Tisztelt szakértő! Áfakörbe tartozó őstermelő a tulajdonában levő ingatlanban orvosi rendelőt bérbe ad. Az orvosi rendelőt adó alól mentesen szeretne bérbe adni. Van-e erre lehetősége? A számlázás hogyan történhet? Várom válaszát. Saját kérdés

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kitermelt töltőföld értékesítének szabályai

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Élelmiszerselejt

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Két évvel ezelőtti számla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink