1734 találat a(z) ingatlan cimkére

Tárgyieszköz-értékesítés-e az ingatlan értékesítése? 3. Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm gyors válaszát, de kételyeim nem oszlottak el. Az áfatörvény saját tárgyi eszköz definícióval rendelkezik. Nem felülírja az Szvt.-t. Az Szvt. CSAK mögöttes jogszabálya az áfatörvénynek. Vagy például fordított adózás teljesítési időpontjánál az áfatörvény felülírja a Ptk.-t? Vagy a közvetített szolgáltatásoknál a Hatv. felülírja az Szvt.-t? Elismerem, hogy az általam olvasott cikkek az Ön véleményét támasztják alá, bár ezek jogszabályi levezetést nem tartalmaznak, csak azt mondják ki, hogy HIVATALOS ÁLLÁSPONT szerint a tartós használat nemcsak az ingók, hanem az ingatlanok esetén is fogalmi követelmény. Mi ez a hivatalos álláspont, ki adta ki, milyen formában, hol található? A törvény szövegéből a hivatalos álláspont nem jön le nekem: Tárgyi eszköz: - az ingatlan, - valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását; Viszontválaszát előre is köszönöm, Tisztelettel: Szekeres Zsolt Előzmény: http://adozona.hu/kerdesek/2016_8_30_Targyieszkozertekesitese_az_ingat_udp

Tárgyieszköz-értékesítés-e az ingatlan értékesítése? 2. Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! Ön az ingatlanra a számviteli törvény által körülírt meghatározást említi válaszában. Az áfatörvény (259. § 21. pont) ettől eltérően az ingatlant minden esetben tárgyieszköznek minősíti, függetlenül attól, hogy számvitelileg a tárgyieszközök közé (tartós használat), vagy a készletek közé (továbbértékesítési cél) került besorolásra. Az áfatörvény (5. számú mellékletének 3. pontja) a levonási hányadnál nem nevesíti külön, hogy "... e rész vonatkozásában a tárgyieszköz fogalma megegyezik a számviteli törvény által említett fogalommal...", ezért én úgy gondolom, hogy itt is az áfatörvény szerinti tárgyieszköz fogalmat kell érteni. Ezért látom, hogy az a) és a b) pont között, ha nem is ellentmondás, de átfedés van. Kérem szíves viszontválaszát. köszönettel: Szekeres Zsolt Előzmény: http://adozona.hu/kerdesek/2016_8_4_Targyi_eszkoz_ertekesitese_az_ing_qtx

Kisajátítás Kérdés

Kft. tulajdonában lévő "kivett üzemi műhely, udvar" megjelölésű ingatlant az önkormányzat kisajátította. A kft. nincs bejelentkezve ingatlan vonatkozásában áfára. Véleményem szerint az értékesítés áfás. Kérdésem: igaz-e az állításom?

Törölt adószámú adóalany ingatlanértékesítése II. Kérdés

Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! A válaszát köszönöm, de sajnos a munkámban nem tudom alkalmazni. Azt írja válaszában, hogy a számlát a felszámoló állítja ki, az adószám nem lehet törölt és az adószám visszaállítása a felszámoló felelőssége. A felszámolási eljárások során a felszámoló kész tények elé van állítva: - kijelöli a törvényszék egy társaság felszámolási eljárásának lefolytatására - a társaság adószáma már törölt valamilyen korábbi hiányosság miatt - a társaság nem ad át iratanyagot, a felszámolónak irat és információ hiányában a felszámolási eljárást megelőző időszakra nem áll módjában beszámolót (legtöbb esetben ezért törlik az adószámot a tapasztalatok szerint), vagy bevallást pótolni. A semmiből nem lehet. - mivel a hiányosság a felszámoló önhibáján kivül nem pótolható, ezért a NAV nem állítja vissza az adószámot. - tehát van egy törölt adószámú felszámolás alatt álló társaság - ennek a társaságnak pl. van egy ingatlana. - a csődtörvény alapján a felszámoló kötelessége a vagyon értékesítése még akkor is, ha nem adott át iratanyagot és akkor is ha törölt az adószáma. A fenti helyzetet kell megoldani. Számlát állít ki a felszámoló törölt adószámmal és milyen áfa tartalommal? Kérdés még az is, hogy attól függetlenül, hogy törölve van a társaság adószáma, él-e a korábban ingatlan értékesítés tekintetében választott áfás bejelentkezése. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szalai Lajosné

Ingatlan eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó kft.-ről volna szó. A cég adásvételi szerződéssel magánszemélyektől vásárol ingatlant, majd ezeket felújítás után magánszemélyeknek értékesíti. Az eladáskor a szerződéskötéssel egyidejűleg a vevő foglalót fizet, majd a a későbbiekben általában több vételár-részletet. A birtokba adás a teljes összeg kifizetése után történik. A kérdésünk arra vonatkozna, hogy mikor minősül teljesítettnek az ügylet, illetve arra, hogy hogyan kell számlázni? A foglaló és a részletek előlegnek minősülnek-e, ezekhez előleg számlákat kell-e kiállítani vagy kiállítható egy darab számla az értékesítéskor, melyen a teljesítés ideje megegyezik az utolsó részlet fizetési határidejével? Szíves válaszát köszönjük!

Kazánház és kémény értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy ha egy kft. 2008.06.10-én vásárolt kazánházat, illetve kéményt felszámolás alatt lévő cégtől és most értékesíti, akkor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor hogyan kell kiszámolni? A cég általános szabályok szerinti áfaalany, ingatlanértékesítésre az adófizetési kötelezettséget nem választotta. Csak adóköteles tevékenységet végez. Segítségüket előre is köszönöm!

Ingatlanajándékozás kft. tulajdonosa részére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonában levő, használaton kívüli ingatlanát szeretné elajándékozni az egyik tulajdonosa részére. Szeretném megkérdezni: 1.) hogy tiltja-e ezt valami? 2.) milyen adókötelezettségek terhelik az ajándékozó céget? 3.) milyen adó, illetve illetékkötelezettsége lesz a megajándékozott magánszemélynek? Mi lesz az illeték alapja? Válaszát köszönöm.

Keresőtevékenység-e a lakáskiadásból származó jövedelem? Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Ismerősöm előző válaszára azt írta, hogy: HVG-ben olvasta: az ingatlan-bérbeadási tevékenység (amennyiben nem egyéni vállalkozói formában történik) nem minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rokkantsági ellátásnak) folyósítását kizáró keresőtevékenységnek, a nyugdíj pedig adómentes bevétel. Vagyis szerinte ez nem olyan bevétel, ami miatt megszüntethetik az ellátásának a kifizetését. Igaz ez ?

Szállásadó Kérdés

Kérem szíveskedjenek tájékoztatni arról, ha nyugdíjas magánszemély vagyok és kiadnám az üres családi házamat, csak szállásadóként felelne meg az érdeklődőnek, mi a teendőm, egyéni vállalkozóként tehetem csak meg? Továbbá milyen levonások, kötelezettségeim vannak a NAV felé? Nagyon köszönöm tájékoztatásukat.

Vagyoni betét: mikor és mennyi illetéket kell fizetni? Cikk

Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

Osztalék pénz helyett eszközzel fizetve Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kifizethető-e a magánszemély tulajdonos részére a jóváhagyott osztalék a társaság tulajdonát képező ingatlannal, ha a cégnek elegendő pénzeszköze nincs, és egyébként a jogosult ebbe beleegyezik? Természetesen értékbizonyítvánnyal vagy értékbecsléssel alátámasztanák az ingatlan értékét. Keletkezhet-e ezután a társaságnak áfafizetési kötelezettsége? Köszönöm! István

Káoszt okoz és bírsághoz vezethet a lakás áfájánál a minisztériumi állásfoglalás Cikk

Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfateher többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrég kiadott állásfoglalása azonban tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ugyanis beleszámítja például a pincét és a teraszt is. Annak, akinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 százalék helyett 27 százalék áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is.

Új szabályok az áfatörvényben Cikk

Július 16-ától bővült a fordított adózás alá eső tevékenységek köre, és az áfatörvény meghatározza az egyszerűsített bejelentés alapján újnak minősülő ingatlan fogalmát is.

Maradványérték Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság nagyértékű ingatlanának bekerülésekor (2 éve) a teljes bekerülési értékre kezdte meg az értékcsökkenés elszámolását 2 százalékos leírási kulccsal, maradványértéket nem határozott meg. Dönthet-e úgy ebben az évben, hogy további értékcsökkenést nem kíván elszámolni, és a jelenlegi nyilvántartási érték lesz a maradványérték összege, figyelemmel arra, hogy az ingatlan értéke várhatóan nem fog csökkenni? Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Simonné

Ingatlan tartós bérbeadásának áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk tartós bérleti szerződést kötött egy ingatlan vonatkozásában. A bérleti szerződést 10 évre kötötték, amelyet egy összegben számláztak le a bérleti időszak első évében. Ekkor a cégünk még mentes volt ingatlan bérbeadás tekintetében. 2017. január 1-jétől cégünk adókötelessé teszi mind az ingatlan-bérbeadást, mint pedig az -értékesítést. Kérdésem az lenne, hogy az előre 10 évre mentesen kiszámlázott bérleti díjat szükséges-e korrigálni és ha igen, akkor hogyan? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság, ingatlan bérbeadása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 július
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink