Magyar 7-es adószámos magánszemély, saját tulajdonú Magyarországon fekvő ingatlanát szeretné bérbeadni szlovák cégnek! Ebben az esetben a magyar magánszemély itthon maga után fizeti meg a 15+14% adókat vagy a szlovák cégnek igényelni kell magyar adószámot, hogy mint kifizető teljesítse a kötelezettségeit? A bérbadónak kell közösségi adószám a számla kiállításához? Ha a számla áfás lenne, akkor annak lenne áfatartama? Köszönöm előre is válaszukat!
Az áfatörvény 86. § (Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel) szerint 86 §. (1) Mentes az adó alól: j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Kérdések: 1) Egy cég irodaház-építésbe kezdett 2010. évben, az irodaházra ideiglenes használatbavételi engedélyt kaptak 2013. évben, majd a végleges használatba vételi engedélyt 2015. márciusában kapták meg. Az ingatlant 2016. márciusában továbbértékesítették. Az új tulajdonos (aki nem jelentkezett be ingatlan értékesítés tekintetében áfakötelezettség alá) az ingatlant továbbértékesíti 2016. év decemberében. Ebben az esetben az irodaház 2016. decemberi továbbértékesítése áfa-kötelezettség alá esik-e, az áfatörvény fent hivatkozott 86. § (1) jb) pontja alapján, mivel az ingatlan jogerős használatbavétele óta a 2 év még nem telt el, melyet egyenes adózással az eladó számít fel, és a vevő helyez levonásba? Az, hogy az ingatlan a két éves időtartamon belül egyszer már eladásra került, befolyásolja-e az fenti pontban leírtakat, azaz adókötelezettség alá esik-e az értékesítés vagy nem?
T. Szakértő! Ha egy kft. tulajdonosa vásárolt egy ingatlant mint magánszemély, és ezt az ingatlant (amely majd a telephelye lenne), addig, amíg nem telephely, el lehet-e számolni a beruházás költségeit (tűzhely, zuhanykabin, szobaajtók stb.) A kft. áfás. köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adószámmal rendelkező társasház közös tulajdonban lévő ingatlanát értékesítené vagy bérbeadná. Eladási ár 9 150 000 Ft lenne és a kapott összeget a társasház felújítására fordítanák, nem lesz felosztva a tulajdonosok között. Kell-e, és ha kell, mennyi adót kell fizetni az értékesítés után a társasháznak? Ha nem értékesítik, hanem inkább bérbeadják magánszemélynek, akkor milyen adókat kell a bérbeadás után fizetnie a társasháznak? Változik-e a helyzet, ha vállalkozásnak adják bérbe a helyiséget? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Főállású alkalmazott heti 40 órás munkaviszony mellett kata hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű vállalkozást folytat, tehát átalányadózó a vállalkozói tevékenysége során. Adószámos magánszemélyként 68.20 TEÁOR szám alatt ingatlan-bérbeadási tevékenység végzésére jogosult. Ebben az esetben jogosult-e a bérbeadás során tételes költségelszámolást alkalmazni a rezsiköltségek esetében, illetve értékcsökkentést elszámolni a bérbeadása során vagy az igazolás nélküli 10 százalék levonását is alkalmazhatja? Mi van abban az esetben, ha ugyanezen adóalany szálláshely-szolgáltatási tevékenységet is végezne? Átalányadózást is alkalmazhat ebben az esetben, s ekkor bevétele nem számít bele a kata keretbe, vagy tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos igazolás nélküli költséglevonást is alkalmazhatja ? Ugyanezen magánszemély bérjövedelme mellett megbízási díjban is részesül. Ebben az esetben alkalmazhatja-e a 10 százalék igazolás nélküli költséglevonást, a tételes költséglevonást vagy a teljes megbízási díj az adó alapját képezi?
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a jövő évtől a lakóingatlan és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan és az ahhoz tartozó földrészlet értékesítése esetben jövő évtől az adókötelessé tételt választaná, mivel lakópark építésébe kezdene. Ez mellett szeretné eladni, az egyik építési célra szánt telkét a rajta lévő nem lakóingatlannal a jövő évben. Ezt a telket magánszemélytől vásárolta. Kérdésem, a következő, ennek a magánszemélytől vásárolt teleknek az eladása is áfásan történhet csak meg, ha januártól az adókötelessé tételt választanánk? Van arra mód, hogy ezt a telket mentesen adjuk tovább, ahogy szereztük, vagy ezt is áfásan kell eladnunk jövőre? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszeméllyel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. Egy magánszemély ingatlan-bérbeadásra kiváltotta az adószámát, majd 2016.01.01-el bejelentkezett a NAV felé, hogy áfásan szeretné folytatni. Adószámos magánszemély lehet áfás, és így áfás számlát is állíthat ki? Hol találok erre pontos hivatkozást a törvényben! Segítségét előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Adózóna! Önkormányzat kft.-je megbízás alapján ingatlant értékesített - ingatlan kettő önkormányzat 50-50%-os tulajdona - ezt továbbszámlázta saját önkormányzata felé. Az önkormányzat a kft. számlája alapján fizetett a kft.-nek 100%-ot. Az önkormányzat számlát fogadott be a másik tulajdonos önkormányzattól ennek az ingatlannak az 50%-ra. Kérem szíves álláspontjukat az áfabevallás és -elszámolás tekintetében, kinek hogyan kell bevallania az áfát.
Tisztelt szerkesztőség! Egy könyvelői fórumon felvetődött, hogy ha egyéni vállalkozó a vállalkozása mellett, ingatlant is bérbe ad - bejelentetten magánszemélyként - akkor a bérbeadás bevétele is beleszámít az alanyi mentes értékhatárba. NAV állásfoglalást is mellékeltek, ahol az áfa alanyi mentességet személyhez kötik és nem vállalkozáshoz. De ha ez így van, akkor egy ingóság értékesítése is beleszámítana az értékhatárba, pedig azt egy bizonyos összegig nem is kell bevallani. Sőt, de nem akarok tovább menni, kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Bertháné
Ügyfelem, egy kft. vásárolt egy lakást, amit felújított és továbbértékesítené. Magánszemélytől vette, így az áfa fel sem merült, majd a felújításhoz vett anyag áfáját sem vontuk le. Most ha eladja, mivel az ingatlan 2 évnél régebbi, adhatja-e áfamentesen, mivel nem jelentkeztünk be az áfa alá értékesítés tekintetében? A tevékenységi körében benne van az ingatlanforgalmazás. Közben vett egy telket és lakásokat épített rajta, amit értékesíteni fog, ezt már - mivel újépítésű - áfásan fogja eladni. Az ingatlanokat a készletek között tartjuk nyilván. Elég lesz e az eladás előtt értékesítés tekintetében bejelenteni az áfa alá? Vagy abban az évben, mikor eladja, már január 1-vel be kell jelenteni? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Öregségi nyugdíjas katás fogorvos egyéni vállalkozó úgy döntött, hogy befejezi a vállalkozást és majd mint magánszemély bérbeadja a rendelőjét a felszereléssel együtt. Az ÁNTSZ azonban nem engedélyezi a fogorvosi műszerek bérbeadását magánszemélyként. Maradhat-e kata alatt a vállalkozó ezzel az ingatlan és berendezései bérbeadási tevékenységgel? Vagy vissza kell térnie az szja alá? Vagy van-e más lehetősége? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi jogi személy ügyfelünk 2012-ben kereskedelmi szálláshely besorolású ingatlant vásárolt egy magyar beruházó vállalkozástól. Az ingatlan építését a beruházó vállalkozásnak egy magyar pénzintézet finanszírozta, mely pénzintézet az ingatlant – a projekthitel visszafizetésig – első ranghelyi jelzáloggal terhelte meg. 2016. évben a pénzintézet felszólította vállalkozásunkat, hogy a beruházó nem teljesítése miatt a jelzálog törléséért fizessük meg a vállalkozó pénzintézet felé még fennálló tartozását, ennek elmaradása esetére az ingatlant a pénzintézet nem tehermentesíti. Ügyfelünk – perbeli egyezség keretében - megállapodott a pénzintézettel és „ingatlan tehermentesítése” jogcímen megfizette a pénzintézet által követelt összeget. Kérdésem, hogy ez az összeg – bár a Számviteli törvény konkrétan nem nevesíti az eszközök bekerülési értékeként – ráaktiválható-e az ingatlan értékére? Ha nem számolható el az eszköz értékét növelő tételként, akkor az egyéb ráfordításként elszámolt összeg a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül-e? Mielőbbi válaszát köszönöm
A kérdésem a következő: 2012. évi CXLVII. törvény szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. Ez arra is vonatkozik, ha valaki saját ingatlanát magánszemélyként bérbe adja? Ez kizáró ok a kata alól? A választ köszönöm.
Tisztelt szakértő! Az érintett dolgozó 2016. januártól 2016 októberig folyamatosan Németországban dolgozott munkaviszonyban. A 2016. évi szja-bevallását Németországban a német adószabályok szerint készítik el. De 2015-ben örökölt egy lakást Magyarországon, amit 2016-ban eladott és ez után szja-fizetési kötelezettsége keletkezett. Kérdésem: ebben az esetben a lakás eladás a 2016-ra vonatkozó német adóbevallás része lesz, a német adószabályok szerint, vagy csak erre az eseményre (lakás eladás) 2016-ra Magyarországon is ad be bevallást? Kató Piroska
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét, hogyan kell helyesen eljárni, ha egy németországi vállalkozás megveszi a magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát mint ingatlant, majd bérbe adja vissza a magyarországi leányvállalatnak. Kérem, hogy az áfa, illeték és társasági adó és helyi adó kötelezettség tekintetében is legyen szíves megírni a választ! Keletkezik-e a német vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye Magyarországon? A NAV-hoz kell-e valamilyen bejelentést tenni a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték