Kérem szíveskedjenek tájékoztatni arról, ha nyugdíjas magánszemély vagyok és kiadnám az üres családi házamat, csak szállásadóként felelne meg az érdeklődőnek, mi a teendőm, egyéni vállalkozóként tehetem csak meg? Továbbá milyen levonások, kötelezettségeim vannak a NAV felé? Nagyon köszönöm tájékoztatásukat.
Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Tisztelt Szakértő! Kifizethető-e a magánszemély tulajdonos részére a jóváhagyott osztalék a társaság tulajdonát képező ingatlannal, ha a cégnek elegendő pénzeszköze nincs, és egyébként a jogosult ebbe beleegyezik? Természetesen értékbizonyítvánnyal vagy értékbecsléssel alátámasztanák az ingatlan értékét. Keletkezhet-e ezután a társaságnak áfafizetési kötelezettsége? Köszönöm! István
Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfateher többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrég kiadott állásfoglalása azonban tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ugyanis beleszámítja például a pincét és a teraszt is. Annak, akinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 százalék helyett 27 százalék áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is.
Július 16-ától bővült a fordított adózás alá eső tevékenységek köre, és az áfatörvény meghatározza az egyszerűsített bejelentés alapján újnak minősülő ingatlan fogalmát is.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság nagyértékű ingatlanának bekerülésekor (2 éve) a teljes bekerülési értékre kezdte meg az értékcsökkenés elszámolását 2 százalékos leírási kulccsal, maradványértéket nem határozott meg. Dönthet-e úgy ebben az évben, hogy további értékcsökkenést nem kíván elszámolni, és a jelenlegi nyilvántartási érték lesz a maradványérték összege, figyelemmel arra, hogy az ingatlan értéke várhatóan nem fog csökkenni? Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Cégünk tartós bérleti szerződést kötött egy ingatlan vonatkozásában. A bérleti szerződést 10 évre kötötték, amelyet egy összegben számláztak le a bérleti időszak első évében. Ekkor a cégünk még mentes volt ingatlan bérbeadás tekintetében. 2017. január 1-jétől cégünk adókötelessé teszi mind az ingatlan-bérbeadást, mint pedig az -értékesítést. Kérdésem az lenne, hogy az előre 10 évre mentesen kiszámlázott bérleti díjat szükséges-e korrigálni és ha igen, akkor hogyan? Válaszát előre is köszönöm!
Közel 12 ezer ingatlan cserélt gazdát a múlt hónapban országszerte, amely csupán 2 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti június hónaptól. Az idei első félévben a becslés alapján 69,5 ezer adás-vétel zajlott országszerte – áll a Duna House Holding Kft. bővített, féléves ingatlanpiaci elemzésében, amely kerületi, megyei árak mellett friss árindexeket is tartalmaz.
Két jogi személy között létrejön egy használt ingatlanra adásvétel. Az eladó bejelentkezett az áfa hatálya alá, így áfásan értékesíti az ingatlant. A vevő nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A vásárolt ingatlant felújítja és eladja egy magánszemélynek. Miként alakul a vásárláskor, a felújítás során vásárolt anyagok esetében és az eladáskor az áfa? Válaszát köszönöm.
Egy cég ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik. Nem választotta az általános szabályoktól való eltérést. Eddig nem új építésű lakóingatlanokról volt szó, így nem került sor áfafizetésre. Árverésen sikerült telkeket vásárolnia, amit egy közvetítő segítségével sikerül értékesíteni. A telek eladásáról áfás számlát kell kiállítania. 60 millió + áfa. A közvetítő 10 százalék közvetítői díjat számláz ki. Jól gondolom-e, hogy a közvetítői díj áfája teljes mértékben levonható, hisz egyértelműen elkülöníthető költség? Mi a teendő az egyéb el nem különíthető költségekkel? Bérleti díj, könyvelési díj stb? Eddig nem arányosítottunk, mert az ingatlanok eladása is mentes volt. A telkek miatt ezután kell arányosítani? Nagy hibát követünk el, ha nem arányosítunk, csak a hozzá kapcsolódó (közvetítői díj) áfáját vonjuk le, mert nem jelentős az összeg? Segítségüket előre is köszönöm
Társaságunk bérbe adott egy ingatlant, 2015. december 1-től. 2016. június 30-ig tartó határozott időre. 2016. 05. 26-án kelt adásvételi szerződésben értékesítettük az ingatlant a bérbevevőnek. A vételár megfizetésének határideje június 30. A szerződés kitér arra, h. a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át a Vevőre, és arról is rendelkezik, h. a számlát a vételár megfizetésével egy időben kell átadnunk a Vevőnek. A kérdésem az, a szabályosan kiállított számlán teljesítés időpontként milyen időpontnak kell szerepelnie. A vevő 2015. december 1-től úgymond birtokba vette az ingatlant, bérlői minőségében. Az adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik arról, h. a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át a vevőre, ami a bérleti szerződés utolsó napja. Válaszukat köszönöm Vécsi Bernadett
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes adóalany a Közösség területére ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt. A partner és ő is rendelkezik közösségi adószámmal. Kérdéseim: 1. Helyes, ha áfatörvény területi hatályán kívüli szolgáltatás címén állítja ki a számlát fordított adózással és az áfát az ingatlan fekvése szerinti államban fizeti meg a partner, akinek ott a székhelye is? 2. Az alanyi mentesség 6 milliós értékhatárába ennek a számlának az összege nem fog beleszámítani, tehát nem kell kilépnie az alanyi mentesség alól az adózónak, ha ennek a számlának az összegével meghaladná a 6 milliós értékhatárt? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Van-e bejelentési kötelezettség (NAV, önkormányzat stb.) ingatlan-bérbeadás esetén, ha nem kérek adószámot a tevékenység végzéséhez? A bérbeadást magánszemélyként bérbeadási szerződéssel, valamint közjegyzői okirattal szeretném megvalósítani.
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár határozatlan időre Ausztráliába költözött. Magyarországon található ingatlanát hosszú távra bérbe adta. Segítségét kérném a bérbeadásból származó jövedelem adózásához.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant vásárol, melyet székhelyként szeretne használni. Az adásvételi szerződés szerint ez egy 1708 m2 alapterületű lakóház, udvar megnevezésű ingatlan, melynek teljes vételára 9 millió forint. A lakóház alapterülete 73 m2. Kérdésem az: 1. Lehet-e az ingatlant egyként kezelni és a számviteli nyilvántartásban ingatlanként szerepeltetni? 2. Ha nem, és meg kell bontani lakóház és udvarra, szakvélemény szükséges, vagy elegendő egy nyilatkozat, melyen meg van bontva, minek mi az értéke? Köszönettel: Filip Emese
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték