Tisztelt Szakértő! Egyik megbízónk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. 2016. április 1-jétől megváltozott a KÁT számlázása, és az áramszolgáltató áfakörön kívül tételként számlázza ezt az összeget a szerződő partnerek felé. Véleményünk szerint megbízónknak viszont a bérlők felé továbbra is áfával kell továbbszámlázni. a KÁT összegét. Kérjük segítségüket, hogy álláspontunk helytálló-e. Balázs Józsefné Defter Kft.
T.Cím ! Szeretném a segítségüket kérni ingatlan vásárlásának könyvelésére. Egy kft. vásárolt két egymás melletti családi házat azzal a szándékkal, hogy lebontás után új építésű lakásokat építsenek a telekre. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezek az ingatlanok ebben az esetben tárgyi eszközként fognak a könyvekben megjelenni vagy a 2-es számla osztályon kell szerepeltetni és nyilvántartásba venni? Igazából 28 millió forintról van szó, ennyibe került a két ingatlan. Válaszukat megköszönve. Tisztelettel Zsuzsa
Kft.-nek egy darab ingatlana van, melyet 2004. évben vásárolt és vett használatba. Az ingatlanhoz az áfakört választotta a mentesség helyett. Vásárláskor és azt követően is levonásba helyezte az ingatlanhoz tartozó általános forgalmi adót . Ha 2017. évtől az ingatlan értékesítéséhez az áfamentességet választaná, kell-e alkalmaznia az arányosítást, amennyiben az ingatlant értékesíti? Másként fogalmazva a kérdést: figyelemmel a szerzés évére, a 10 vagy a 20 éves figyelési szabály alkalmazandó ebben az esetben?
Tisztelt Címzettek! Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, melyet a cégbiróság be is jegyzett 2016. május 20-ától. A volt egyéni vállalkozó mint magánszemély ezen időpontot megelőzően ingatlan-bérbeadás céljából bejelentkezett és az általános szabályok szerint áfafizetési kötelezettséget választotta. Hogyan kell 2016. május hóra áfabevallást adnia a volt egyéni vállalkozónak, aki havi bevalló volt? Május 1–19. közötti jelzést és milyen megszűnő bevallástipust válasszon? Május 20-ától május 31-éig pedig mint magánszemély adjon be bevallást? Vagy nem szünt meg és május 1–31-éig terjedő időtartamra adja be a bevallást? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant egy társasházban. A társasházkezelő havonta felújítási alapra követel egy bizonyos összeget.Az lenne a kérdésem, hogy a kft. könyvelésében ez milyen költségként jelenjen meg, és milyen számviteli bizonylat alapján számolhatja el ezt az utalást a kft.? Válaszát előre is köszönöm.
Devizában nyújtott tagi kölcsönért ingatlant adna cserébe végelszámoláskor a társaság. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha az ingatlan értéke magasabb, mint az adott kölcsönnek a nyújtásakor érvényes árfolyammal számított összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2007. 10. 05-én vettem a két fiam nevére (50-50 százalékos tulajdoni hányadban) egy lakást 8 500 000 forint összegért, amelyen én holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottam. 2016. 03. 11-én ajándékozás címen rám íratta a kisebbik fiam a lakás 1/2-ed tulajdoni hányadát 4 225 000 forint értékben. Az élet úgy hozta, hogy 2016. 06. 01-jén eladtuk a lakást, 7 500 000 forintért. Az 50 százalékos tulajdoni hányadom értéke 3 750 000 forint. A család megállapodott, hogy veszek én egyedül egy kis lakást 5 700 000 forint vételárért. Szóba jöhet ebben az esetben a cserét pótló vétel jogintézménye? Mennyi illetéket kell fizetnem? Jól gondolom, hogy nem kell az eladás után szja-t fizetnem, mert kevesebbért adtam el, mint szereztem (ajándékozás címén ez év márciusában)? Jól tudom, hogy az idősebbik fiamnak nincs adózási kötelezettsége, mivel a lakás vásárlásától már eltelt 5 év, továbbá amiatt, hogy a rá eső pénzből én veszek lakást? Köszönjük szépen a választ!
Magánszemély egyenes ági leszármazottként 2015-ben ingatlanrészt örökölt, amit abban az évben értékesített. Elszámolható-e ebben az esetben költségként a temetésre, hagyatéki eljárásra fordított összeg, illetve ezek az összegek elszámolhatók-e bármely örökösödéssel összefüggően szerzett jövedelem után?
Be kell-e vallani minden jövedelmet, mi adómentes, hogyan érvényesíthetők a különböző kedvezmények. A határidő lejárta előtt még ellenőrizheti, hogy jól töltötte-e ki bevallását. A NAV honlapján közölt válaszokat ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. márciusban megszüntette a tevékenységét. A vállalkozásban lévő eszközöket, a meglévő árukészletét az üzletet átvevő cégnek értékesítette, kiszámlázta. Azonban a vállalkozásban van egy ingatlan is (üzlethelyiség), melyben a másik cég folytatja a tevékenységét. A vállalkozó (vagyis már magánszemély) az ingatlant bérbe adja ennek a cégnek. Kérdésem annyi lenne, hogy a vállalkozásból ezt az ingatlant hogyan vonom ki (áfa, adózás tekintetében)? Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó a saját lakásában tart fenn egy kis irodát. A rezsiszámlák a neje nevére érkeznek. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben is el lehetne-e számolni az arányos rezsiköltségeket az egyéni vállalkozói tevékenységében? És, ha igen, akkor az arányos rezsiköltségek áfáját (havi áfás) is vissza lehetne-e igényelni? Köszönöm a választ! Gy.
Kérdésem volt még, hogy kell-e bejelentést tenni, ha igen, hová, és milyen nyomtatványon?
A tavaszi adócsomag több lényeges változást hozhat az általános forgalmi adózás területén. Míg a csökkenő adókulcsok a fogyasztók számára kedvezőek, addig a feketegazdaság elleni intézkedések a vállalkozások számára jelentős informatikai fejlesztéseket igényelhetnek.
Tucatnyi piacfelügyeleti vizsgálatot indított az MNB a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében, s vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket (s általuk a követelésvásárlókat), hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, engedélyhez kötöttnek. Több ezer követelést külföldi cégek vettek meg, egy részüknél vélhetően alapvetően az azok fedezetét adó ingatlanok megszerzéséért. Cél lehetett az adósok panasztételi lehetőségének akadályozása is.
A magyaroknak európai szinten is kiemelkedő arányban van ingatlantulajdonuk, különösen az időseknek, amit a társadalomtudósok a bérlakások tömeges állami, majd magántulajdonba kerülésével, valamint a társadalmi röghöz kötöttséggel magyaráznak. Az újlakásépítés a kívánt ráta alatt van, ezért egyre fontosabb a meglévő állomány karbantartása – hívja fel a figyelmet az OTP Lakástakarék.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték