Munkavállalónk bejelentette, hogy várandós. Munkakörének egy része januártól megszűnik, ezért szeretnénk részmunkaidőben foglalkoztatni. Megteheti-e a munkáltató, hogy a várandós kismamát teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőssé szervezi át? Amennyiben a kismama munkaköre/beosztása megszűnik a társaságnál, abban az esetben van-e lehetőség arra, hogy a munkáltató felmondjon neki?
Tisztelt Szakértő! 2016.11.09.-én feltett kérdésemet egészíteném ki az alábbiakkal: Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm válaszát. Jelenleg 2 kérdésem van még: - válasza szerint, próbaidejét töltő táppénzen lévő munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással megszüntethető, és így másnaptól nem jogosult táppénzre; ezek szerint ebben az esetben az "azonnali" mindenre érvényes, nem úgy, mint a már nem a próbaidejét töltő munkavállaló esetében, mivel ott a munkaviszony csak a táppénz lejártát követően szűnik meg ... ? - mi a következménye, ha nem veszi át a postai küldeményt a próbaidőn belül, bár az "időben" lett postázva ... ? Válaszát előre is köszönöm!
A határozott idejű munkaviszony számos előnyt rejt a munkáltatók számára. A munkaviszony megszűnése, meghosszabbítása, ismételt létesítése azonban buktatókat is rejt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkáltató folyamatosan azzal találja szemben magát, hogy a frissen felvett dolgozók rövid időn belül (van, hogy egy-két nap, van, hogy egy-két hónap után) felmondanak. Még akkor is, ha jobbak a körülmények, jobb a fizetés. A kérdésünk, hogy mivel védhetné magát a munkáltató? A próbaidő lehetőségét kivenné a munkaszerződésből (még ha ez így őt is korlátozza), így arra hivatkozva nem lehetne a munkaviszonyt megszüntetni. Ezen kívül még milyen lehetőséggel élhetne? Tartalmazhatna a szerződés munkaviszonyban töltendő minimum időt? Vagy valamilyen összeg megfizetésének kötelezettségét, ha felmond x időn belül? Mekkora idő kikötése mellett, mekkora mértékű összeg mellett lehetne ez jogszerű? Mire ad lehetőséget a munka törvénykönyve, mi az ami egyértelműen jogsértő magatartás lenne?
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy adott cég üzemét vagy telephelyét megvásárolja egy másik gazdasági társaság akként, hogy az változatlan feltételek mellett fogja folytatni a korábbi tevékenységet. Ennek a jogügyletnek számos polgári jogi jellegű jogkövetkezményén kívül munkajogi vetülete is van, az átadó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók sorsát ugyanis rendezi a törvény. Cikkünkben azt is megvizsgáljuk, hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt jogszerűen megillető munkabérhez, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg.
Ügyfélszolgálati előadó hazavitte egy ügyfél irodában felejtett napszemüvegét pünkösd előtti pénteken, miután befejezte a munkát. Az ügyfél visszament az irodába, kereste a szemüvegét, a kamerafelvételekből kiderült, ki tette azt el. A munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta a dolgozót. A munkavállaló pert indított, a végső szót a Kúria mondta ki az ügyben.
A Népszabadsággal kapcsolatos intézkedések a szerkesztőségben dolgozó munkavállalókat is érintik. Őket munkáltatójuk olyan szokatlan módon mentette fel a munkavégzés alól, hogy nemcsak nem kötelesek munkát végezni, de nem is mehetnek be munkahelyükre, levelezésükhöz, a munkahelyen hagyott személyes dolgaikhoz nem tudnak hozzáférni. Vajon ez beilleszthető a munka törvénykönyve rendelkezéseibe? Hogyan tovább?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi ügyben kérném szíves segítségüket: Adott egy egyszemélyes vállalkozás 1 fő alkalmazottal. A alkalmazott hölgy 2009-ben szülési szabadságra ment, azóta még két gyermeknek adott életet. Emberileg ennek nagyon örülünk, de: 2017-ben vissza akar jönni dolgozni. Az ő helyét már 2009-ben betöltötte egy másik munkavállaló, akivel tökéletesen meg vannak elégedve. A vállalkozásnak pont annyi bevétele van, amiből fenn tudja tartani magát, eredménytartaléka, megtakarított pénze nincs. Nem tudja foglalkoztatni az anyukát, ezért meg kellene szüntetni a jogviszonyát 2017-ben. Az előzetes kalkulációk alapján jár neki 92 nap szabadság, felmondás esetén 55 nap felmondási idő és 4 hónap végkielégítés, mivel 2005 óta állományban van. Ez kb. 10 havi munkabér, ami a vállalkozásra kb. 2,5 millió forint terhet róna, aminek nincs pénzügyi fedezete. Hogyan lehet ezt a jogviszonyt lezárni úgy, hogy a törvényi előírásoknak meg tudjon a vállalkozás felelni, de ne kelljen csődöt jelentenie? Egyáltalán van bármi lehetőség arra, hogy ezt a rengeteg pénzt ne kelljen kifizetni a semmire? Válaszukat előre is köszönöm! Ha esetleg nem válaszolnák meg a kérdésemet, akkor tudomásul veszem, hogy ebben az esetben nincs megoldás, tönkre kell mennie egy cégnek és két ember állása kell, hogy megszűnjön egy rossz szociális törvényhely miatt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló (hölgy) 40 éves szolgálati idejét 2016. 06. 30-án már megszerezte, de nem kérte a nyugdíjazását, mert munkaviszonyban maradt. Munkáltatója 2016. 10. 01-jei hatállyal felmondott neki, jelenleg a felmondási idejét tölti ami 2016. 12. 29-én lejár. A felmondási ideje alatt – kérheti-e a nyugdíjának a megállapítását vagy csak a 12. 29-e után? – a felmondási idő alatt létesíthet-e új munkaviszonyt (a munkavégzéstől eltekintett a munkaadó), illetve ez befolyásolja-e a nyugdíjba vonulásának lehetőségét? Válaszát előre is köszönöm !
A munkaügyi perek legnagyobb részét a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben kezdeményezett eljárások alkotják, melyek keretében a munkavállalók a munkáltatói felmondások jogszerűségét vitatják. Az alábbiakban azon jogszabálysértéseket, illetve jogkövetkezményeiket mutatjuk be, melyek nem okozzák a felmondás jogellenességét.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnésekor kötelezettséget vállalt munkavállalója részére sérelemdíj fizetésére. Kérdésem, hogy van-e a sérelemdíjnak járulék-, illetve személyijövedelemadó-terhe?
A munkavállalónak akkor sem egyszerű a helyzete, amikor várandós, ha pedig a gyermek megszületését követően újra munkába kíván állni, szintén akadályokba ütközhet. Próbaidő alatt nincs védelem, ilyenkor nehéz titkolni a terhességet, azonban a legnehezebb babavárás idején munkát találni. Az Mt. védelmi szabályai megfelelőek, jóhiszemű és tisztességes munkáltatók mellett tökéletesen betöltenék rendeltetésüket.
Az alkalmazott felmondott. A munkáltató és az alkalmazott megegyezett 90 napos felmondási időben. Ezt milyen módon kell bizonylatolni? A munkaszerződése határozatlan időre szól. Mire kell még figyelni? Válaszukat köszönjük.
Indoklás nélkül mondott fel a munkáltató egy egy nyugdíjas munkavállalónak, aki pert indított, amelyben a Kúria mondta ki a végső szót.
Tisztelt Szakértők! Jelenleg gyes alatt, de már szabadságát töltő kismamának szóban felmondtak, de ezt a munkáltatója nem hajlandó írásba adni. A munkáltató a közös megegyezéshez ragaszkodik, felajánl egy jóval kisebb összeget, mint amennyi ilyenkor jár (figyelembevéve a végkielégítés, felmondási időre járó bért, ezek törvény szerint megilletik a kismamát). A munkáltatóval szóbeli egyeztetés még folyamatban van, de nem igazán egyeznek az érdekek. Kismama – alkalmazottként – pénzügyes pozícióból jött el szülni, a munkáltató pedig most azzal érvel, hogy milyen károk keletkeztek abból a munkából, melyet munkavállaló több évig csinált. Olyan kimutatásokra hivatkozik, amelyek egy folyamatosan javítgatott, cég által készített szoftverből származnak, s amire a számlázás is épül. Munkavállaló szempontjából van-e "félnivaló"? Amennyire tudom, alkalmazottként az ügyvezető vállalja a felelősséget. Ő azt állítja, hogy a hibák most derültek ki, és hogy több dokumentumot is tud mutatni, illetve az ezekből származó kárt akár be is hajthatná munkavállalón. A munka törvénykönyve gondatlanságról szóló részén kívűl mire alapozhat még a munkavállaló? Köszönettel,
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték