Vissza lehet vonni a felmondást, ha az olyan körülmény miatt vált jogellenessé – például várandósság –, amelyről nem volt tudomása a munkaadónak, s bizonyos körben az apákra is kiterjed a felmondási védelem a munka törvénykönyve idén június közepén hatályba lépett módosításai révén. A Kúria további törvényváltozásokat sürget.
Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm 2016. 07. 26-án adott válaszát! Kérem az alábbi mondatában szereplő "a munkáltató nem járult hozzá" kitételt egyértelműsítse számomra, mivel a kérdést úgy tettem fel, hogy a "munkáltató beleegyezik". "A munkavállaló a felmondást átadta, az hatályosult, nem vonta vissza, így ahhoz a munkáltató nem járult hozzá, és nem is jött létre a felek között közös megegyezés a munkaviszony megszűnése tárgyában". Jól értem-e, hogy jelen esetben a 30 napos felmentési időre jövedelem jár a munkavállalónak, amennyiben nem "közös megegyezés" tárgyú munkaviszony-megszüntetés történik 07. 03. nappal, hanem munkavállalói felmondás? Egyébként a munkáltató 07. 03-val szüntette meg a munkaviszonyt, eddig a napig kapott jövedelmet a dolgozó. Szabályos ez? Megoldás-e az, ha a munkáltatói felmondásra azt írják a felek, hogy például "Felek Közös megegyezéssel 07. 03-val megszüntetik a munkaviszonyt..."? Köszönettel: Reményiné
Mikor kezdeményezheti a munkáltató a munkavállaló nyugdíjazását? Élvez-e védettséget a munkavállaló? Mikor jár végkielégítés? Olvasónk kérdéseire dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol.
Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.
Tisztelt Szakértő! Határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó munkavállaló, aki még a próbaidejét tölti, elment táppénzre. Felmondhat-e a munkáltató a próbaidős, de táppénzen lévő dolgozónak? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 07. 04-én munkakezdéskor átadja felettesének a felmondását, amelyben kéri, hogy a teljes felmondási idő letöltésétől tekintsen el a munkáltató. A munkáltató beleegyezik. Ebben az esetben melyik nappal szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya: 07. 03-ával, mivel 4-én nem vette fel a munkát, vagy a 30 napos felmondási idő elteltével, amelyet jelen esetben nem kellett ledolgoznia a munkavállalónak? Ha az utóbbi, akkor mikor kezdődik a 30 nap? Köszönettel: Reményiné
Kolléganő munkaviszonyát szeretnénk rendes felmondással megszüntetni. Születési ideje: 1952. június. A munkáltatónál a munkaviszony kezdete: 1991. november. Jelenleg nem nyugdíjas. Mit kell figyelembe venni a felmondáskor? Milyen mértékű végkielégítéssel kell számolni? Élvez-e védettséget vagy valamilyen különleges eljárás szükséges-e? Mint munkáltató, kezdeményezhetjük-e a nyugdíjazását? Ha igen, mi a teendő ilyenkor?
Tisztelt Szakértő! Gyes alatti felmondással kapcsolatosan szeretnék kérdezni. A dolgozó bejelentette, hogy felmond, mert másik munkahelyre szeretne elmenni dolgozni. Sajnos a cégnél volt régen munkaerő-kölcsönzés, a dolgozó ellátása onnan indul, a cég később átvette magához a dolgozót, és bejelentette. Sajnos az előző időszakot nem ismerte el a munkaszerződésben neki. Nem is szabadott volna átjelenteni, hiszen gyeden volt még, és egy másik céghez volt bejelentve. Jól gondolom, hogy ez esetben csak az aktuális jogviszonyban járó járandóságokat tudja a cég kifizetni a dolgozónak, hiszen sajnos más megállapodás nem történt erre vonatkozóan? Segítségét előre is köszönöm!
A munkavállaló is felelősséggel tartozik azért, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, és annak komoly következményei vannak. Hogy ezt elkerülje, ismernie és alkalmaznia kell az előírásokat. Elmondjuk a teendőket.
Kedves dr. Hajdu-Dudás Mária! Érdeklődve olvastam legutóbbi írását. Szívesen venném, ha írna a jogellenes felmondás fordított esetéről is, amikor a munkavállaló mond fel jogellenesen. Tapasztalataim szerint ez utóbbi ma tipikusabb eset, és úgy tűnik, a munkáltatók kiszolgáltatottabbak ilyen helyzetekben. Üdvözlettel: Gyüre Tamás
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Van egy munkáltató, melynek több telephelye van, és sajnos kénytelen párat bezárni. Az egyik telephely, amelyik megszűnik a közeljövőben, abban két munkavállaló is várandós, egyelőre még nem mentek táppénzre. Mi a teendője a munkáltatónak, ha és amennyiben nem tudja a másik telephelyen foglalkoztatni? Tudják a munkavállalók, hogy ez a helyzet. Van lehetőség a munkaviszony megszüntetésre közös megegyezéssel, bár ez nem felmondás, de hivatkozva arra, hogy megszűnik a munkahely? Munkanélkülire jogosult lesz-e a munkavállaló várandósan?
Mivel indokolja a munkáltató a felmondást, muszáj-e végkielégítést fizetnie, ha megválna nyugdíjkorhatárt elérő dolgozójától? Ha jelentős összeggel honorálná az esetleg több évtizedes munkát, elviszi-e a plusz pénz javát a különadó?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2011. február 21-étől állt az alperes alkalmazásában határozott idejű munkaszerződéssel, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Az utolsó, 2014. július 31-én kelt munkaszerződés a munkaviszony fennállását 2014. szeptember 30-áig állapította meg – írja egy jogesetről a Kúria közleménye.
Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy találok-e Önöknél munkáltatói felmondási iratmintát? Tisztelettel: Győri Erika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték