905 találat a(z) felmondás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 3 hónapos próbaidővel vettek fel dolgozót. A próbaidő alatt a dolgozó betegállományba ment. A cég a próbaidő alatt fel akar mondani a dolgozónak. Nem tudni meddig húzódik a betegállomány? Ebben az esetben is a cég fizeti az első 15 nap betegszabadságot? Felmondhat-e a cég a dolgozónak ilyen esetben? Mi a helyzet, ha túlnyúlik a betegállomány a próbaidőn? Mi a helyzet akkor, ha a cég a próbaidő alatt fel akar mondani a dolgozónak? Várom válaszukat és Mindnyájuknak Boldog Új Évet kívánok.Bné

Kérdés

Egy nálunk dolgozni akaró fogyatékos kollégánkkal kapcsolatosan az alábbi kérdéseink vannak: Ha 2015. december 10-ével lemond a közalkalmazotti státuszról, ami kéthónapos felmondási idővel jár, a felmondási idő alatt kötelező bejárnia a munkahelyére? Ha ő mond le a státuszról, akkor a jelenleg hatályos törvény alapján jár-e neki végkielégítés? 2016. január 1-jével új felmondási törvény lép életbe, vonatkozni fog-e rá? A dátumnak jelen esetben van-e ügydöntő jelentősége? A munkaviszonya 2008. 09. 01-je óta folyamatos, határozatlan időre szól a munkaszerződése.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő munkaügyi kérdésem lenne. Ha egy dolgozónak felmond a munkáltatója, milyen végkielégítés jár? 2011. augusztus óta áll alkalmazásban, de 2007. március és 2011. július között megbízási szerződéssel dolgozott, havonta számlát állított ki (színlelt munkaszerződés). Erre az időszakra igényt tarthat-e végkielégítésre a dolgozó? A munkaszerződésnek van egy pontja, hogyha megszűnik a jelenlegi cégnél a munkaviszonya, egy évig nem helyezkedhet el a konkurens cégnél, ezért 6 havi átlag keresetet fizet a munkáltató. Ezt köteles a munkáltató kifizetni, vagy mondhatja, hogy feloldja a dolgozót ezen tilalom alól? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk munkaszerződését a munkabéren felüli, egyszeri, speciális belépő bónusszal létesítettük az adott szükséges helyzetnek megfelelően (az állást sürgősen be kellett tölteni). Mindezt feltételhez kötötten: a szokásos 3 hónapos próbaidőn túl még további 6 hónapig nem mondhatta fel egyoldalúan a munkaviszonyát. Időközben az ő részéről a felmondás mégis megtörtént, így mi a szerződésben kikötött szankcióval összhangban egy nettó összeget visszakövetelünk tőle. Kérdésünk: 1) Az összeget a szerződött rögzített nettó összegként, mint jogos kártérítést/fájdalomdíjat kell kezelnünk? 2) Vagy számfejtve, azaz bruttósítva, a levonásokkal és kifizetői járulékokkal értelmezzük, más szóval, mint mínusz bért számolhatjuk el a könyveinkben? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk felmondott, és mivel több felmondási idő ledolgozását kértük tőle, mint 30 nap, ezért közös megegyezéssel váltunk el egymástól, amit természetesen ledokumentáltunk. Sajnos – bár vele nem voltunk megelégedve –, új munkaerőt nem sikerült a helyére találnunk, s ő is meggondolta magát, szívesen visszajönne hozzánk dolgozni. Ennek kapcsán felmerült bennem, bennünk néhány kérdés: – Visszavehetjük-e őt állományba új munkaszerződéssel? – Ha a kilépése és az új belépése között több nap vagy hét eltelik, a munkaviszonya összeszámítódik-e egy későbbi kilépés kapcsán, így szerezvén jogosultságot a végkielégítésre és a hosszabb felmondási időre? – A munkajogászunk mindig azzal rémiszt, hogy 6 hónapon belül nem lehet visszafoglalkoztatni dolgozókat. Ez igaz? Még ebben az esetben is? Köszönettel várjuk válaszukat.

Cikk

Munkáltatóként nehéz emberi sorsokról dönteni. Más a helyzet, ha a munkavállaló a magatartásával kiérdemli a jogviszony megszüntetését, ilyenkor azonban fokozottan felmerül a bírósági út igénybevételének lehetősége. Melyek a felmondás kellékei? Milyen a jó indokolás? Hogyan kerülhető el legnagyobb eséllyel a jogellenes munkaviszony megszüntetés?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az lenne a kérdésem, hogy a közös megegyezéskor fizetendő díj (nem végkielégítés) költsége mikor kell, hogy a könyvekben szerepeljen: amikor a döntést meghozzák (2015. év), vagy amikor azt közlik a munkavállalóval (2016. január)? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Zsuzsa

Kérdés

Kiegészítés az azonos címmel feltett korábbi kérdésemhez: a meghosszabbított gyes a gyermek ételallergiája miatt van. Nem tudom, hogy van-e ennek jelentősége a leadott igazolás lejártakor való megjelenésnél a munkahelyen. Üdv.

Kérdés

Gyesen lévő kismama akinek a már meghosszabbított idő is lejárt 2015.10.31-én, a mai napig nem jelentkezett munkára, és nem is tájékoztatott bennünket. Mi a lehetősége a munkáltatónak? Mit kell tennünk a felmondás elindításakor, hogy szabályszerű legyen, és kell-e végkielégitést fizetni 4 év munkában töltött idő után?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, hogy korábban a lombik programban való részvételt a munkavállalónak nem kellett előre jeleznie a munkáltató felé, de az Mt. 2012-es változásánál az lett az új szabály, hogy maximum fél éves védelem van már csak, és az akkor él, ha a védettségre adó okot a munkavállaló írásban jelzi előre a munkáltató felé. Az interneten viszont olvastam olyat, hogy ezt az intézkedést visszaállították (vagy vissza fogják), mert, hogy személyiségi jogokat sért, tehát újra visszaáll az a rendszer, hogy nem kell jelezni előre a humán reprodukciós eljárásban való részvételt. Jelenleg nálam eléggé kardinális kérdés, hogy közölnöm kell-e, mivel új menedzsment került a cég élére, és megkezdődnek az elbocsátások. Az még nem körvonalazódott, hogy ebbe ki kerül bele, de mivel én valóban lombikozom, nem mindegy, hogy mikor közlöm. Az első nem sikerült, és a következő beavatkozás decemberben indul nálam, és ha az összejön, és baba lesz belőle, akkor békével elmehetek passzív állományba, míg így bármelyik percben kitehetik a szűrömet. Attól félek, hogy ha nem közöltem előre, akkor ebből nem is lesz visszaút. Viszont nem szívesen közölném előre, mivel, ha ez a beavatkozás nem sikerül, akkor már nem lesz esélyem egy következő beavatkozásra, mert ellőttem a fél éves védettség lehetőségét a korábbi, sikertelen próbálkozásra. Szeretném megtudni, hogy jelenleg mi az aktuális szabály ezzel kapcsolatban, előre kell írásban jelezni, vagy elég csak akkor, amikor közlik a felmondást? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A kérdés a következő a munkáltató p értesítést kap a NAV-tól, hogy egyik munkavállalójától tiltson le egy meghatározott összeget, amiről a munkavállaló nem tud. A munkavállaló meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát, mivel máshol kap ajánlatot. Ha például a hónap közepén szűnik meg a munkaviszonya, akkor is következő hónap elején kell a fél hónap nettó munkabérének a 33 százalékát elutalni a munkáltatónak a NAV által megadott végrehajtási számlára? Az elsőként beadott fizetési kérelem a NAV-hoz megállítja a végrehajtási folyamatot, vagyis a határozat jogerőre emelkedéséig nem kell fizetnie a munkáltatónak a NAV felé a munkavállaló bérének a 33 százalékát? Van más lehetőség is erre? Ha a munkavállaló másik munkáltatónál idénymunkát vagy alkalmi munkát vállal, akkor mikor kell ezután a másik munkáltatónál letiltani a béréből, ha a következő munkáltató is értesítést kap az adóhatóságtól? Ha a következő hónapokban a munkavállaló néhány napra a korábbi munkáltatójához visszatérne dolgozni, a tartozása még nem lenne kifizetve és a behajtás nem szünetelne, akkor a korábbi munkáltatónak továbbra is kellene letiltani az alkalmi napok munkabéréből is, azért mert korábban értesítette a NAV a letiltásról? Ha igen, akkor melyek a letiltás szabályai? Az öregségi nyugdíjminimum feletti összeg 33 százaléka? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

K+F adókedvezmény Tao. törvény 22/G §

Erdős Gabriella

adószakértő

Késedelmi pótlék visszafizetése

Erdős Gabriella

adószakértő

Transzferárazási kötelezettség megállapítása

Erdős Gabriella

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink