Gyesen lévő kismama akinek a már meghosszabbított idő is lejárt 2015.10.31-én, a mai napig nem jelentkezett munkára, és nem is tájékoztatott bennünket. Mi a lehetősége a munkáltatónak? Mit kell tennünk a felmondás elindításakor, hogy szabályszerű legyen, és kell-e végkielégitést fizetni 4 év munkában töltött idő után?
Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, hogy korábban a lombik programban való részvételt a munkavállalónak nem kellett előre jeleznie a munkáltató felé, de az Mt. 2012-es változásánál az lett az új szabály, hogy maximum fél éves védelem van már csak, és az akkor él, ha a védettségre adó okot a munkavállaló írásban jelzi előre a munkáltató felé. Az interneten viszont olvastam olyat, hogy ezt az intézkedést visszaállították (vagy vissza fogják), mert, hogy személyiségi jogokat sért, tehát újra visszaáll az a rendszer, hogy nem kell jelezni előre a humán reprodukciós eljárásban való részvételt. Jelenleg nálam eléggé kardinális kérdés, hogy közölnöm kell-e, mivel új menedzsment került a cég élére, és megkezdődnek az elbocsátások. Az még nem körvonalazódott, hogy ebbe ki kerül bele, de mivel én valóban lombikozom, nem mindegy, hogy mikor közlöm. Az első nem sikerült, és a következő beavatkozás decemberben indul nálam, és ha az összejön, és baba lesz belőle, akkor békével elmehetek passzív állományba, míg így bármelyik percben kitehetik a szűrömet. Attól félek, hogy ha nem közöltem előre, akkor ebből nem is lesz visszaút. Viszont nem szívesen közölném előre, mivel, ha ez a beavatkozás nem sikerül, akkor már nem lesz esélyem egy következő beavatkozásra, mert ellőttem a fél éves védettség lehetőségét a korábbi, sikertelen próbálkozásra. Szeretném megtudni, hogy jelenleg mi az aktuális szabály ezzel kapcsolatban, előre kell írásban jelezni, vagy elég csak akkor, amikor közlik a felmondást? Köszönöm válaszát.
Mikor hivatkozhat felmondásában minőségi cserére a munkáltató? Védi-e ilyenkor a törvény a munkavállalót, kaphat-e végkielégítést? Jogesetekkel illusztráljuk az ilyen munkaügyi szituációkat.
A munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos garanciákat próbálja erősíteni a munka- és pihenőidőre vonatkozóan a munka törvénykönyvének parlament elé terjesztett módosítása az Európai Unió irányelvének megfelelően. A törvényjavaslat további pontosításokat fogalmaz meg a kialakult jogértelmezési bizonytalanságok feloldása érdekében.
Tisztelt Szakértők! A kérdés a következő a munkáltató p értesítést kap a NAV-tól, hogy egyik munkavállalójától tiltson le egy meghatározott összeget, amiről a munkavállaló nem tud. A munkavállaló meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát, mivel máshol kap ajánlatot. Ha például a hónap közepén szűnik meg a munkaviszonya, akkor is következő hónap elején kell a fél hónap nettó munkabérének a 33 százalékát elutalni a munkáltatónak a NAV által megadott végrehajtási számlára? Az elsőként beadott fizetési kérelem a NAV-hoz megállítja a végrehajtási folyamatot, vagyis a határozat jogerőre emelkedéséig nem kell fizetnie a munkáltatónak a NAV felé a munkavállaló bérének a 33 százalékát? Van más lehetőség is erre? Ha a munkavállaló másik munkáltatónál idénymunkát vagy alkalmi munkát vállal, akkor mikor kell ezután a másik munkáltatónál letiltani a béréből, ha a következő munkáltató is értesítést kap az adóhatóságtól? Ha a következő hónapokban a munkavállaló néhány napra a korábbi munkáltatójához visszatérne dolgozni, a tartozása még nem lenne kifizetve és a behajtás nem szünetelne, akkor a korábbi munkáltatónak továbbra is kellene letiltani az alkalmi napok munkabéréből is, azért mert korábban értesítette a NAV a letiltásról? Ha igen, akkor melyek a letiltás szabályai? Az öregségi nyugdíjminimum feletti összeg 33 százaléka? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, hogy egy gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén hogyan szűnik meg a jogviszonya annak, aki a végelszámolás kezdetén már táppénzen ("9" kód) van? A munkáltató nem szeretné a felmondást alkalmazni. Azt olvastam, hogy elvileg a végelszámolás végével automatikusan megszűnik a jogviszony. Felmondási idő nélkül, de járna neki a végkielégítés és gondolom a megmaradt szabadságot is ki kell fizetni. A kérdés, hogy jól gondolom-e? És, hogy a kifizetést a végelszámolás utolsó napjára kell aktualizálni, a papírokkal egyetemben? Illetve, kell-e bármilyen adatszolgáltatást tennie a munkáltatónak az OEP felé? Illetve lehet-e egyszerűsített végelszámolást indítani? Segítségét előre is köszönöm!
Felmondott a munkáltatóm, mégsem kapok végkielégítést. Közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom, végkielégítés kifizetésben mégsem részesültem. Fizetés nélküli szabadságon voltam a férjem külföldi munkája miatt 2 évig, mely tartamot a munkáltató nem számított bele a végkielégítés mértéke. Rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltató felmondott és nem fizetett végkielégítést. Jogerősen pert nyertem a munkáltatómmal szemben és vissza kell fizetnem a végkielégítés összegét. Mi indokolja a fenti eseteket? Megválaszoljuk.
A csoportos létszámcsökkentés, mint felmondási ok a munkáltató működésével függ össze, mely végrehajtása során speciális szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek betartják a munkáltatók, csekély esélye van annak, hogy jogellenesen szüntetik meg a munkavállalók munkaviszonyát.
A munkavállaló munkahelyi balesetet szenvedett próbaidő alatt, beleszámít-e a próbaidőbe a táppénzen töltött idő – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Legyenek szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy határozott idejű munkaszerződés esetén, ha a munkavállaló felmond, milyen kártérítés illeti meg a munkaadót? Milyen jogkövetkezményeket írhatunk bele a szerződésbe, amely ilyen esetben védi a munkáltatót, mint ahogy fordított esetben a munkavállalót. Idegenforgalomban lenne egy határozott idejű munkaszerződés, melynek kezdete az őszi időszakban indulna, ekkor igazából még kevés a munka, azonban amikor a szezon beindul, és felmond a munkavállaló, a társaság hirtelen dolgozó nélkül marad. Hogyan tudja a munkáltató megvédeni magát? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A cég felszámolás alatt áll. Egyik munkavállalójának 2015. 08. 19-ével letelt a gyes. Mivel a cég nem működik, így 08. 10-én postázásra kerültek a felmondási papírok a munkavállalónak, hogy a cég 08. 25-ei kezdő időponttal felmond neki. A dolgozó nem vette át a levelet, 09. 09-én nem kereste jelzéssel jött vissza. Mivel így a felmondás nem lépett életbe, így 09. 10-én ismét postázásra kerültek a papírjai, ahol az új felmondás kezdő időpontjának már 09. 16-a lett megjelölve. Kérdésünk: Mi van olyankor, ha most sem veszi át a levelet, és így az új felmondási dátum sem lép hatályba. Így akár 1 éven át is megteheti, hogy nem veszi át a tértivevényes leveleket a felmondásról? Ebben az esetben mit tehet a munkáltató ? Válaszukat előre is köszönöm.
Munkavállalóként kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a sikeres állásinterjút követően mielőbb kezdeni kellene az új munkahelyén, azonban a felmondási időnk korlátoz ebben. Arra is sok példa van, hogy a dolgozó a határozott időtartamú munkaviszonyából szabadulna, de nem tudja, hogyan.
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas munkavállalónk (2012.05.01-jétől) 2014. 08.01-jétől keresőképtelen állományba került – részére a 15 munkanap betegszabadságot számfejtettük, majd havonta számfejtéskor – táppénzre nem jogosultként rögzítettük. Kérdésem lenne; – az ő esetében is figyelem a 365 nap keresőképtelenséget, mely 2015. augusztus 18-án lejárt, ha igen, mi a munkavállaló munkajogi helyzete, mint munkáltató mi a kötelezettségem jelenleg – munkaviszony megszüntetése, felmondás, szabadság 2015. évre? Sajnos keresőképtelensége hosszabb ideig tart, neki is kellett volna a 240 napon túli keresőképtelenségét felülvizsgáltatni a háziorvosnak? Köszönöm válaszát.
Csorbultak a munkavállalói jogok, nőttek a munkaviszonyból fakadó kockázataik, jogellenes munkáltatói gyakorlat esetén szűkültek kártérítési esélyeik. A Kúria is változtatna a munkajogi kódexen.
A munkavállaló sms-ben kapott értesítést egyik vasárnap éjszaka, hogy "Szia, holnap reggel nem kell bejönnöd dolgozni, mert felmondtunk Neked". A munkavállaló mikor az sms-t kapta két hete volt táppénzen már korábban meglévő gerincproblémája miatt, s jelenleg is táppénzen van. A munkavállaló 62 éves - 2016. július 11-étől jogosult öregségi nyugellátátásra. A társaságnál 20 éve dolgozik, soha semmiféle figyelmeztetést nem kapott a munkájával kapcsolatban. Folyamatosan elmaradt fizetései voltak, a májusi fizetését is júliusban postázták ki neki, illetve a júniusi maradékot, mert június közepétől volt táppénzen és július 5-én mondtak fel neki. Igaz, ennél a munkáltatónál kb másfél éve dolgozik, ugyanis a korábbi céget a NAV felszámolta óriási adótartozása miatt. A jelenlegi munkaszerződésében talán szerepel ez, de az irodájában az összes személyes dolgait eltüntették a saját munkaszerződését, a korábbi fizetési jegyzékeit is, ahol látszódott,hogy mennyi volt a tényleges fizetése. Minimálbérrel volt bejelentve, a tényleges fizetése a bejelentett háromszorosa volt. A munkaadójával (olaszok a tulajdonosok) azóta sem találkozott, nyaralásukat töltötték ebben az időszakban. Kérdésem lenne, hogy milyen jogai és lehetőségei vannak a munkavállalónak ebben az esetben? Van-e lehetősége a nem hivatalos jövedelem valamilyen úton való bizonyítására? Válaszukat előre is megköszönve. Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték